A nílusi lúd eredeti élőhelye Afrika, főként a Szaharától délre, valamint a Nílus folyó vidékén figyelhető meg. Elsősorban tavak, folyók, mocsarak és más vizes élőhelyek közelében fordul elő, de gyakran megfigyelhető mezőgazdasági területeken, legelőkön és városi parkokban is. Az emberi tevékenység következtében Európa több országában, például Nagy-Britanniában, Hollandiában és Németországban is meghonosodott. Magyarországon szintén előfordulnak megfigyelt példányai.
A madár testhossza általában 63–73 centiméter, szárnyfesztávolsága elérheti a 154 centimétert is. Testtömege körülbelül 1,5–2,5 kilogramm. Tollazata barnás, szürkés és vöröses árnyalatú, szemének környékén pedig jellegzetes sötétbarna folt található. Szárnyán repülés közben feltűnő fekete, fehér és zöldes színek láthatók. A hím és a tojó külsőre nagyon hasonló, a hímek általában valamivel nagyobbak.
Táplálkozását tekintve mindenevő, de étrendjének jelentős részét növényi eredetű táplálék alkotja. Füveket, magvakat, leveleket, hajtásokat és vízinövényeket fogyaszt, emellett rovarokat és kisebb gerinctelen állatokat is megeszik. Táplálékát gyakran a szárazföldön, legelészve szerzi meg, de a vízben is keresgél.
A nílusi ludak párban élnek, és hosszú időre összetartanak. Fészkeiket változatos helyeken alakítják ki. A tojó rendszerint 5–10 tojást rak, amelyek kiköltése körülbelül 28–30 napig tart. A fiókák fészekhagyók, mindkét szülő részt vesz a fiókák védelmében és nevelésében.
A faj természetvédelmi megítélése földrajzi területenként eltérő. Afrikában állománya jelentős, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a nem fenyegetett fajok közé sorolja. Európában azonban egyes országokban inváziós fajként tartják számon, mivel gyors szaporodásával és terjedésével versenghet az őshonos madarakkal a táplálékért és a fészkelőhelyekért.
