A tipikusan napfényigényesként számon tartott növények alkalmazkodóképesebbek, mint eddig feltételeztük: a stuttgarti Hohenheim Egyetem és a Jülich Kutatóközpont együttműködésében végzett szántóföldi kísérlet kimutatta, hogy az árpa, a lóbab, a burgonya, a káposzta és a kukorica jól képes alkalmazkodni az agroerdészeti és agri-fotovoltaikus (napelemek alatti) rendszerek árnyékolási körülményeihez.

Fényigényük a jellemző részleges árnyékolás mellett jelentősen csökken, így a növények kevesebb fény mellett is hatékonyan tudják felhasználni a CO₂-t a fotoszintézishez.

A kutatók számára ez az alkalmazkodóképesség – amely már a hagyományos fajtákban is megvan – ígéretes kiindulópont a célzottan agri-fotovoltaikus és agroerdészeti rendszerekhez ajánlott haszonnövények kiválasztásához és nemesítéséhez. A tanulmány összefoglalóját a Hohenheim Egyetem sajtóközleményében olvastuk.

Ígéretes stratégiák a jövőre nézve – egyetlen bajuk, hogy árnyékolnak

Az agroerdészeti rendszerek és az agri-fotovoltaika (agri-PV) ígéretes stratégiáknak számítanak a mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése, illetve a területek hatékonyabb kihasználása szempontjából. Az agroerdészeti rendszerek esetében azonban a fák árnyékot vetnek a szántóföldekre, az agri-PV esetében pedig a napelemek árnyékolják be a szántóföldi növényeket.

A tanulmányt a Hohenheimi Egyetem növényökológiai tanszéke végezte a Jülich Kutatóközponttal együttműködésben: a kutatócsoport 2023-ban és 2024-ben öt németországi helyszínen vizsgálta öt fontos szántóföli növényfaj – árpa (Hordum vulgare), kukorica (Zea mays), káposzta (Brassica oleracea), burgonya (Solanum tuberosum) és lóbab (Vicia faba) – fotoszintézis-teljesítményét.

Összehasonlításként minden esetben teljes napfénynek kitett referenciaterületeket használtak. A kutatók mobil fotoszintézis-mérőrendszer segítségével valós szántóföldi körülmények között, közvetlenül a leveleken mérték a legfontosabb élettani jellemzőket.