0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 17.

Víz a szőlőben: minden csepp aranyat ér

A világban évek óta ismert a szőlő öntözése. A klímaváltozás kikövetelte technológiai elem mégis sok kérdést felvet.

A tőlünk délebbre akár az ágazat jövőjét is meghatározó vízhiánnyal az idén már mi is szembesültünk. Mikóczy Nárcisszal tatai szőlőültetvényükben álltunk meg beszélgetni, ahol 2018 óta 28 hektáron öntöznek.

Fehér fajtákat, Irsai Olivért, Királyleánykát, Hárslevelűt, Traminit, Ezerjót, Cserszegi fűszerest és Sauvignon blanc-t öntöznek. Területükön, a tatai Látóhegyen január 1-jétől szeptember elejéig mindössze 158 milliméter esőt kaptak, 10 milliméter feletti csapadékot pedig május 17-én mértek utoljára.

Emellé pótoltak 155 milliméter vizet felszín alatti csepegtetéssel. Összehasonlításként tavaly 92 milliméter vizet kellett kijuttatni, 2022-ben 100-at, idén április 27-étől minden nap ment az öntözőrendszer.

Szenzorok, meteorológiai állomás

Mikóczy Nárcisz: a kijuttatott víz mennyisége pontos méréseken alapszik
Mikóczy Nárcisz: a kijuttatott víz mennyisége pontos méréseken alapszik
Fotó: Viniczai Sándor

Az öntözés időzítése és a kijuttatott víz mennyisége pontos méréseken, megfigyeléseken alapszik. Ültetvényükben szenzorokkal vizsgálják, hogy melyik talajrétegbe, milyen mélységbe jut le a víz, emellett több meteorológiai állomás segíti a munkájukat. Idén egy új készüléket is kipróbáltak, ami a sztóma nyitottságát mutatja. „Minél több adatot gyűjtünk, annál pontosabban tudunk dolgozni.”

Az idei nyáron tartósan 30-35, de akár 40 Celsius-fok feletti hőmérsékleti maximumok voltak, és éjjel sem hűlt 20 fok alá a levegő, heteken keresztül nem esett egy milliméter csapadék se, miközben rendkívül magas volt az UV-sugárzás – mindez eddig sosem mért evapotransz­spirációt eredményezett. Napi 7-7,5 milliméter víz távozott az ültetvényből! Ennyi vizet sajnos nem tudtak pótolni. Öntözési gyakorlatukat az eddig megszokotthoz képest teljesen átalakították. Ebben partnerük volt a Netafim cég több szakembere Izraelből és Törökországból. A „ritkábban nagyobb mennyiség” gyakorlata helyett idén gyakrabban adtak kevesebb vizet a növényeknek, és ezzel meg tudták állítani a talaj nedvességtartalmának folyamatos csökkenését.

„Precíziós kombájnnal dolgozunk, így tőkeszinten tudjuk mérni a termésmennyiséget. Az öntözött 10-12 tonnás átlag mellett az öntözetlen ültetvényrészeken 5-8 tonnát szüreteltünk hektáronként. De nem csupán termésmennyiségben mérhető a különbség az öntözött és az öntözetlen területek között.”

A növény vitalitása, vegetatív fejlődése is eltér. Az öntözésnek köszönhetően a levelek nem fonnyadnak, nem égnek el, a lombfal tömege 2-3-szorosa, mint vízpótlás nélkül. A sztómák nyitottsága jelzi, hogy a növény él, lélegzik. Öntözetlen területeken az első huzalpárt sem érik el a hajtások, ami a következő évben okoz gondot. Törzsültetvényük van, ahonnan szaporítóanyagot szednek, ha nem öntöztek volna, nem lennének megfelelő minőségű vesszők erre a célra.

„Sokan gondolják, hogy öntözéssel csak a mennyiséget lehet növelni a minőség rovására. Ez így azonban nem igaz! Öntözéssel kontroll alatt tudjuk tartani a kitűzött célt. Idén a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen végzünk mikrovinifikációs vizsgálatokat, öntözött és öntözetlen szőlőből készült borok beltartalmi értékeit hasonlítjuk össze” – hangsúlyozta a szakember.

Fontos a folyamatosság

Az idei volt az első évjárat az elmúlt nyolc évből, amikor folyamatosan biztosítani kellett a szőlőnek a szükséges vagy lehetséges vízmennyiséget. „A szőlőnek a fejlettségi állapotától függően is eltér a vízigénye. Ha például virágzás után elhagyjuk az öntözést, és nem érkezik természetesen úton csapadék, akkor kevesebb sejt fog differenciálódni a bogyóban, ami segíti a minőséget. Ha viszont a bogyósejtek növekedésének időszakában vonjuk meg a vizet, akkor a sejtek volumene lesz kisebb, ezzel lehet kordában tartani a termésmennyiséget. Tehát az öntözéssel a termésmennyiséget tudjuk korlátozni, illetve szabályozni.”

Egy biztos, még nincs kiforrott öntözési gyakorlat, hogyan lehetne évjáratoktól függően vizet adagolni. Hasonlóan állnak a tápoldatozással, altalajlazítóznak és ezzel együtt juttatják ki a műtrágyát, évente mintegy 600 kilót hektáronként. Ez többnyire foszfor- és káliumtúlsúlyos, nitrogént nem is pótolnak, függetlenül attól, hogy öntözött vagy öntözetlen az ültetvény. Szerencsére az idén nem tapasztaltak sem vas-, sem magnéziumhiányt.

Viszont a lombtrágyázásnak nagy szerepe volt, főleg az öntözetlen területeken. Kálium-nitrátot, huminsavakat, aminosavakat adtak ki lombon keresztül. Ez sokat segített, nehezebben engedte el a növény a leveleket.

A perzselésre azonban ez sem volt hatással, a 40 Celsius-­fokos hőség mindenütt nagy károkat okozott.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság