Margherita Ferrante, az olaszországi Catania Egyetem kutatójának tanulmánya szerint a levélzöldségek, például a salátafélék, illetve a gyökérzöldségek, például a sárgarépa mikroműanyag szennyezésnek való kitettsége igen magasnak mondható, míg a gyümölcsök közül leginkább az alma szennyezett mikroműanyaggal. A Environmental Research folyóiratban közzétett jelentésében a kutatónő a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásainak mielőbbi felülvizsgálatát sürgeti.
A tanulmányt Dr. Lianzhen Li a kínai Yanthai Kutató Intézet professzora és Willie Peijnenburg a hollandiai Leideni Egyetemen professzora közösen készítették, és a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg.
Peijnenburg professzor megállapította, hogy a mikroműanyagok a saláta és a búza gyökérzetén keresztül felszívódik, ami aztán a növény föld feletti ehető részeibe is eljut.
A mikroműanyagok felszívódása leginkább a gyökérzöldségeknél, így például a sárgarépánál és a reteknél jelenthet problémát, de a levélzöldségek például a saláta is érintett lehet a mikroműanyag szennyeződéssel. A kezdeti megállapítások máris komoly kétségeket vetnek fel a növényi eredetű élelmiszerek élelmiszerbiztonságával kapcsolatban.
Maria Westerbos a Plastik Soup Foundation alapítója szerint a halak és rákfélék műanyag szennyezettségéről már évek óta tudnak.
Az amszterdami székhelyű nonprofit környezetvédelmi szervezet a tizenkét környezetvédelmi szervezetből és kutatóintézetből álló Plastic Health Coalitionnal közösen 2021 áprilisban egészségügyi csúcstalálkozót szervez, amelyet a tervek szerint 2021. áprilisban rendeznek meg a holland fővárosban. A rendezvényen a mikro,- és nanoműanyag kutatásokkal kapcsolatos legújabb eredményekről számolnak be, valamint a műanyag adalékanyagokkal és az egészséggel összefüggő kérdésekkel foglalkoznak.
