0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 26.

Istálló sajtműhellyel

Kovács Csaba, a lovasválogatott-keret tagja eleinte lovas iskolát működtetett Nemesvámoson, a gyerekek számára egy tehenet is vásárolt, amelynek tejét meg is kóstolhatták. Amit nem ittak meg, azt elkezdték feldolgozni: először joghurtot készítettek, ami ízlett a barátoknak is, így egyre több és többféle tejterméket állítottak elő.

Kovács Csaba, a Magyar Derby többszörös kettesfogathajtó győztese eredetileg néhány ismerősével együtt Nemesvámoson akart hobbilovakat tartani. Ahogy haladt előre az istállóépítés, egyre kevesebben lettek, míg végül egyedül maradt. A lovasválogatott-keret tagja eleinte lovas iskolát működtetett a településen, a gyerekek számára egy tehenet is vásárolt, amelynek tejét meg is kóstolhatták. Amit nem ittak meg, azt elkezdték feldolgozni: először joghurtot készítettek, ami ízlett a barátoknak is, így egyre több és többféle tejterméket állítottak elő.

Tihanyba és Káptalantótiba kezdtek piacra járni 2009-ben, a pozitív visszajelzések hatására kellő motivációt kaptak egy sajtműhely kialakításához. A beruházás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, 4,8 millió forintos támogatás mellett 2012–13-ban valósult meg.

A családi birtok a kezdetek óta folyamatosan fejlődik, a sajtműhelyben készülő termékek, az állatállomány, illetve a szolgáltatások tekintetében is.

Jelenleg havonta 10-12 ezer liter tejet dolgoznak fel. A svájci típusú hosszú érlelési idejű sajtok a specialitásaik – Matuzsálem sajtjukkal 2018-ban díjat is nyertek. A birtokon sertéseket, nyulakat és lovakat is tartanak, előbbieket feldolgozzák és rendezvényeken – például disznótoros vacsorákon – szolgálják fel, míg a lovakat kifejezetten családi lovaglások miatt tartják. A programok mellett néhány apartman kiadása színesíti még a birtok kínálatát.

– A sajtmanufaktúra a vásárlói igények miatt friss termékeket, túrót, joghurtot, vajat, lágy és félkemény sajtokat egyaránt készít.

Hazánkban ugyanis az emberek szeretnek mindent egy helyen megvenni, bár mi most épp a termékpaletta szűkítésén, a friss termékek kínálatának redukálásán gondolkodunk – hangsúlyozza a birtokot igazgató Kovács Zsófi. Helyben értékesítik a sajtot a birtokon, illetve a tihanyi és káptalantóti termelői piacon közvetlenül éttermeknek, borászatoknak.

– A feldolgozott tej hatvan százalékából lesz hosszú érlelésű sajt. Az érlelő­pincében kétféle kultúrával készült sajtok sorakoznak 4-5 kilós gurigákban, várva, hogy a fo­gyasz­tók asztalára kerüljenek – teszi hozzá az igazgató.

Idén ősszel mindenképp szeretnék birtokba venni a gazdaság legújabb fejlesztését, a régi lóistálló helyén kialakított új szarvasmarha-istállót.

A 130 millió forintos beruházáshoz 70 millió forint pályázati forrást nyertek. Az istálló egyik felében az éppen fejésben lévő tehenek lesznek, a másikban korcsoportokra bontva a többi. Az istállót felszerelték a legkorszerűbb állatjóléti eszközökkel, masszírozóval, zenével… A 440 négyzetméteres épület tetején napelemek vannak, a tetőterében pedig takarmánytároló – amolyan modern szénapadlás –, alatta pedig rossz időben megpihenhetnek a legelőről bejövő állatok. A beruházással márciusban készültek el, a pályázatot lezáró dokumentációt leadták, most várják a végső ellenőrzést.

Állományuk 50 magyar tarka tehénből áll. A bikaborjakat azonnal eladják, a termelésből bármilyen okból kieső teheneket pedig vágóhídra viszik, majd feldolgozzák.

– A fedeztetést inszeminációval oldjuk meg – meséli az aranykoszorúval kitűntetett Kovács Zsófi –, ugyanis korábban volt egy bikánk, de nem tudtuk megfelelően kordában tartani az állatot, így inkább megváltunk tőle, pedig a termékenyítési mutatói jobbak voltak az inszemináció mutatóinál.

A legelőkertekben tartott állománynak a legelő csak „csemege”, egyébként abrakot, szárított szálastakarmányt és szenázst etetnek a nem minősített biogaz­dasá­gukban.

Takarmánytermesztéssel nem foglalkoznak, azt egy helyi ökogazdálkodótól vásárolják. A fejéshez (naponta kétszer) terelőfolyosókon keresztül jutnak el az állatok.

Ahogy Zsófi meséli, gazdaságukat nem kívánják tovább növelni. Jelenleg tizenhárman dolgoznak a birtokon, köztük három családtag. A Piedl Gyöngyvér vezette sajtműhelyben öten vannak, a többiek a gazdaság más területein dolgoznak. A „nem növekedés” náluk azt jelenti, hogy a szarvas­mar­ha­-állományt nem akarják megnövelni, illetve a birtok méretét sem, mert ugyan a szomszédos földeket estleg megvehetnék, hogy bővítsék a legelőkerteket, de azokért a tulajdonosok szerintük irreálisan magas árat kérnek, így marad a saját 7 hektár.

Fejleszteni azonban szeretnének. Egyrészt az új istálló melletti tereprendezés – legelőkert, illetve terelőfolyosók kialakítása – még hátra van.

Aztán a fejés idején használt karámot is szeretnék felújítani, korszerűsíteni, valamint a jelenlegi fejőállás helyett egy kicsi, az állományuknak megfelelő nagyságú, korszerű fejőrobotot beszerezni. Később a család lovainak is szeretnének egy istállót építeni. Ennek az alapja már elkészült, de a nyertes pályázat megvalósítása miatt most tolódik a megépítése. A korábbi lovas épületek közül, jelenleg a lójártató kihasználatlanul áll – egyelőre még nem találták ki, hogyan és milyen új funkcióban tudnák használni.

 

Forrás: Kistermelők Lapja