Szeptember utolsó hetében egy atlanti eredetű hidegfront egyszerre véget vetett a késői nyárnak. A hidegfront a lehűlés mellett bőséges csapadékkal áztatta a határt, mely a korábbi többhetes szárazságtól az aszály jeleit mutatta. A nappali hőmérséklet azóta nagyot zuhant, ritkán mérni 20 °C-nál többet, éjszaka pedig 10 °C körüli a hőmérséklet. A mély fekvésű területeken reggelente gyakori a párásság és a köd. A kedvező nedvességi viszonyok és a nagy hőmérsékletkülönbség segíti az alma színeződését, de az is látható, hogy
az alacsony termés miatt nagyra nőtt gyümölcsökön már most, szüret előtt megjelentek a kalciumhiány okozta foltosodási tünetek.
A hűvösebb időjárás hatására a kártevők zöménél leállt a rajzás, gyümölcsösben már csak a keleti gyümölcsmoly néhány példányát fogják a csapdák, illetve egy-egy nyugati dióburok-fúrólégy repül a sárga lapokra. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt a foltosszárnyú muslica szaporodása is lecsökkent, pedig egy-két hete még százasával fogták a csapdák.
A lehűlést hozó viharos szél hatására a diófák alja terítve van az elfeketedett burkú terméssel. A megfeketedett burok felnyitásakor láthatóan már csak fejlett lárvákat láthatunk, a terméshéj foltosan megfeketedett, helyenként már a magbél is elszíneződött a kártétel nyomán.
A mennyiségileg igen jelentős kárba a buroklégy mellett alaposan besegített a nyár végi csapadékos periódusban felszökő baktériumos és gnomóniás termésfoltosság.
Ez a hármas kártétel az idei termés nagy részét elvitte.
Az idei nyáron ismét nagy tömegben megjelenő és károsító zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska még aktívan szívogat a zöldség- és gyümölcsféléken, de a már kifejlett egyedek egyre gyakrabban bukkannak fel a lakások környékén és más védettebb helyeken. Ideje kitalálni, hogy miképpen akadályozhatjuk meg a bejutásukat. Ebben az évben egyedszámukat tekintve több károsított a zöld vándorpoloskából, de napjainkra az ázsiai márványosból is van bőven.
Az őszi idő hatására egyre színesebb ruhára váltanak a fák, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a lombhullás is. A füvesített területek nem kedvelik a tartós levéltakarást, így célszerű legalább heti gyakorisággal összegyűjteni a lehullott leveleket. Az őszi lomb értékes tápanyagokat tartalmaz, így annak a komposztálóban van a helye, hogy érlelés után ismét visszajuttathassuk a talajba. A helyesen érlelt komposzt a tápanyag-visszapótlás mellett kedvezően alakítja a talaj szervesanyag-tartalmát is.
A pázsitot ebben az időszakban már elegendő ritkábban nyírni,
mert lelassult a fű növekedése is. A télre való felkészítés jegyében foszfor- és káliumtúlsúlyos trágyákkal kezeljük a gyepet, így erősítve a télállóságát. Az elhalt és filcesedett fűszálakat még most is érdemes gyepszellőztetővel eltávolítani.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
