0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 19.

Huszárok, tüzérek és gyalogosok – Örkénytábor 90

Táborfalva önkormányzata, népi és katonai hagyományőrző egyesületek, hadtörténészek, a Honvédelmi Minisztérium képviselői és számos lovas személyiség tisztelgett a dicső elődök előtt.

Az eseményről készült fotógalériánkat ide, vagy a képre kattintva találja.

A Centenáriumi Hadtörténeti Egyesület huszár díszszakasza, valamint a Centenáriumi Dandár tüzérsége a takarodó hangjaival emlékezett meg az egykor itt, az Örkénytábori Magyar Királyi Honvéd Lovaglótanárképző és Hajtóiskola növendékeiről, illetve az ebben a táborban kiképzést kapott tüzérekről és gyalogosokról.

Az ünnepségre készült el a legutolsó bronzból készült ágyú, az uháciusz löveg replika példánya, amelyet egykor és ma is hat ló vontatott a rendeltetési helyére.

Mások mellett Dallos Gyula, a Kincsem program miniszteri biztosa, a HM nevében dr. Tóth Gergely őrnagy, Nagy Andrásné, Táborfalva polgármestere, Babák László vk. ezredes, a Centenáriumi Dandár parancsnoka és Sándor Zsolt huszár őrnagy helyeztek el koszorút az Örkénytábor emlékére állított táblánál, majd dr. Tóth Gergely őrnagy és dr. Unicsovics György ezredes a Centenáriumi Dandár tüzérezred parancsnoka emlékezett meg az Örkénytáborban balesetben hősi halált halt tüzérekről, a tiszteletükre állított emlékműnél.

Az örkénytábori úgynevezett barackenlagerben egyébként 1864 és 1944 között tüzér és gyalogos kiképzőtábor működött, amelyben 1931-től a huszáralakulatok számára lovagló-és hajtótanárokat is képeztek. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a huszáralakulatok nem hazánk területén állomásoztak, kiképzőtisztjeik sem Magyarországon tanultak. Így a monarchia felbomlása után a határon kívülre került képzőhelyeket pótolni kellett.

Először 1921-ben Budapesten a Ferenc József laktanyában hozták létre az úgynevezett Pótló Idomító Keretnek (PIK) nevezett alakulatot, amely hároméves képzésben biztosította a lovaglótanár képzést. 1931-ben pedig létrejött az örkénytábori kiképzőközpont, amelynek azonban már nem csak katonai, hanem sportcélja is volt. Az iskola első parancsnoka Szunyogh Albert az iskola terveit a következőképpen indokolta: „a lovassport külföld felé reprezentatív és agitációs értéket képvisel”.

Az iskolán belül külön részlege volt mindhárom olimpiai lovas szakágnak, a díjugratásnak, díjlovaglásnak és a militarynak. Itt működött a Honvéd Sportistálló, valamint a tanárképzőben kezdte meg működését a spanyol lovasiskola, amely 1937-ig működött itt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu