Hogy mire alapozza a forradalmi változásokról szóló jóslatát a holland Tolsma-Grisnich cég vezetője? Ahogy a német Gemüse szaklap egy hagymatermesztőknek rendezett szakmai eszmecseréről tudósítva felidézte, három olyan tényezőt említett Dim-Jan de Visser, amelyek gyökeresen megváltoztatják a hagymatermesztés és -értékesítés bevett gyakorlatát. Az első, hogy a klímaváltozás miatt későbbi betakarítással is lehet majd számolni, a második, hogy terjed a biotermesztés, egyúttal
betiltják a tárolás alatti kicsírázást megakadályozó szerek használatát,
a harmadik pedig, hogy mindenütt a hazai sőt regionális termesztésű árut preferálják, vagyis egyre kevésbé menő, hogy a világ másik feléről érkezik a hagyma. Mindemellett világszerte egyre többen igyekeznek mérsékelni a húsfogyasztásukat, ezzel pedig egyre nagyobb szerepet nyer a hagyma.
Mindez a gazdálkodók számára azt jelenti, hogy érdemes hagymát termeszteni, sőt tárolni. A holland szakember a németországi rendezvényen részeltekbe menően kifejtette a tárolással kapcsolatos tanácsait, amelyből talán azt érdemes kiemelni, hogy álláspontja szerint
semennyi ideig sem szabad a szántóföldön, kontrollálatlan körülmények között hagyni száradni a hagymát,
hiszen a szakszerű, kontrollált körülmények között végbemenő szárítás a hosszú eltarthatóság és a szép héjszín szempontjából egyaránt mérvadó. Szerinte még zölden kell felszedni a hagymát, a szárát pedig nem szabad túl mélyen vágni, mintegy 10 centimétert meg kell belőle hagyni a szakember szerint.