Ahogy már több cikkünkben is röviden beszámoltunk róla, az idei ősztől kezdve sorra jelentik be a nagy nemesítőműhelyek, hogy látóhatáron van a megoldás a paradicsom legújabb rettegett betegsége, a szakmai közbeszédben Jordán vírusként is emlegetett paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen (itt volt szó a Bayer bejelentéséről, itt az Enzáéról, és itt a BASF-féle újdonságról).
A Syngenta sikeres nemesítéséről is széles körben beszámolt a nemzetközi szaksajtó a cég sajtóközleménye alapján, a legrészletesebb tudósítás talán a freshplaza.com oldalon jelent meg. Eszerint 2021 elejére várható az ellenálló paradicsomfajta, egy húspradicsom, és
ott kerül először kereskedelmi forgalomba, ahol a legsúlyosabb a vírushelyzet.
A cikk Ruud Kaagmant, a cég paradicsomra szakosodott kutató-fejlesztő ágazatának vezetőjét idézte, aki elmondta, hogy mivel először a mediterrán, illetve a közel-keleti térségben fedezték fel a vírust, a cég rezisztencianemesítő csapatának figyelme is erre a régióra összpontosult, de
a következő években világszerte várhatók ellenálló fajták többféle fajtakörből.
Azt is kifejtette a szakember, hogy egyelőre egyetlen rezisztenciaforrással dolgoztak, és egy gén adja a fajta ellenállóságát, de a későbbiekben szeretnének más forrásokat is bevonni, és több gén által meghatározott rezisztenciával rendelkező fajtákat is bemutatni, azoknál ugyanis lényegesen kisebb a rezisztenciatörő vírustörzsek esélye.
A rezisztencia magas, illetve közepes szintjét illetően (high resistance, HR, illetve intermediate resistance, IR) a nemesítők úgy döntöttek, hogy
első körben csak IR-t vállalnak, mivel azt a szintet biztonsággal ki merik jelenteni.
És mivel egyelőre nincs elfogadott protokoll és referencia arra, hogy mi nevezhető HR szintnek a ToBRFV-rezisztenciában, ezért Ruud Kaagman szerint jelenleg még túl korai kinevezni egy fajtát magas szinten ellenállónak – olvasható a freshplaza.com portálon megjelent tudósításban.
(A paradicsom barna termésráncosodás vírust 2014-ben írták le elsőször, és nagyon gyorsan elterjedt a világban. Igen komoly kihívás elé állítja a paradicsomtermesztőket, rendkívül könnyen, szinte bármivel terjed: eszközökkel, göngyöleggel, kézzel, a dolgozók ruháján, talajjal, vízzel – a Nébih itt hívja fel a figyelmet minderre.)