A mérsékelt övi negatív hatások közül talán legkevesebb szakmai vitát a csapadékmennyiség várható csökkenése és területi-időbeli eltolódása készteti: egyértelműen látható, hogy egyre több a száraz, meleg nyár, fokozódott az aszályérzékenység, a tavaszi induló talajnedvesség pedig egyre gyakrabban csökken kedvezőtlenül alacsony szintre.
A párolgás azonban ritkábban kerül szóba, holott a vízmérleg egyensúlyban tartásához legalább annyira fontos tényező.
„A Balaton vízszintjének alakításához is sokan társítják a megfelelő mennyiségű csapadékot, a melegedés miatt fokozott párolgást, mint jelentős vízszintcsökkentő tényezőt azonban nem veszik figyelembe” – mutat rá a március 22-i Víz Világnapja apropóján a téma fontosságára Prof. Dr. Anda Angéla, a MATE Környezettudományi Intézet egyetemi tanára.
A kutató csapatával a Kis-Balaton párolgását is felmérte, ami amiatt kifejezetten érdekes, mert nyílt vízfelületek, illetve náddal, sással, más növényekkel borított részek is tarkítják. vizsgálat során távérzékeléssel feltérképezték a terület növényborítottságát, valamint a Georgikon Campus speciális párolgásmérője segítségével kimérték azokat a növénycsoportokra jellemző értékeket, amelyek ismeretében bármikor, csak a mért meteorológiai elemekkel számolható a tényleges párolgás mértéke.
Az eltérő vízfelületek párolgásának mértéke végeredményben kiderült a vizsgálatok során, de egzakt válasz nem született.
„Az eltérő felületek párolgása attól is függ, hogy milyen az időjárás. Meleg-száraz években a növénnyel borított felület párologtat többet, míg hűvös-nedves években a szabad vízfelszín. Ezek ismeretében 16 tenyészidőszak adatai alapján az átlagos területi párolgás a Kis-Balatonon 800 mm tenyészidőszakonként, mely az évjárat időjárásától függően legtöbbször 650-880 mm között ingadozhat” – hangsúlyozza Prof. Dr. Anda Angéla.
Emellett a párolgást az iszap mennyisége és a vízinövény-fajok is befolyásolhatják, akár 10-20 százalékkal is.
A Balaton fenntartható állapota szempontjából a kapott eredményeket az önkormányzatok, hatóságok, vízügyi hivatalok tudják hasznosítani, de az eredmények hozzásegíthetnek a vizes élőhely fenntarthatóságának biztosításához, vagy akár a jelenlegi területhasználat minőségének javításához is.
