0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

„Gyümölcshúsba vágó” kutatás Gödöllőn

A termények 30-40 százaléka sohasem jut el a termelőtől a fogyasztóig a betakarítást követő szállítási és feldolgozási veszteségek, valamint a mechanikai sérülések miatt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Műszaki Intézet fiatal kutatójának, dr. Farkas Csabának eredményei alapján megérthetjük és akár meg is előzhetjük ezeket a károsodást okozó mechanikai folyamatokat.

Napjaink innovatív világában is jelentős kockázatot hordoznak a betakarítás, feldolgozás, szállítás és csomagolás folyamatai és az így fellépő mechanikai hatások a mezőgazdasági és kertészeti termékek épségére nézve.

A gyümölcsöket érő terhelések sokaságában az ismétlődő terhelés az egyik legjelentősebb veszélyforrás, ami gyakran a szállítás közben fellépő rezgésekből adódik.

Ezek a hatások a gyümölcsök felszínén vagy annak belső szerkezetében egyaránt sérüléseket okozhatnak, ezáltal a leszedett termények jelentős része soha nem kerül a fogyasztó elé.

„Az egyes termények különböző sérülési határértékekkel rendelkeznek, melyeket átlépve a külső hatások által okozott kár többféleképpen is megnyilvánulhat: a károsodott térfogat néha kívülről is észlelhető, de az esetek jelentős részében olyan belső elváltozás keletkezik a gyümölcsökben, amit a szemrevételezéssel történő válogatás nem mindig tud kiszűrni. Ilyenkor akár az egész terményhalmaz veszélybe kerülhet, hiszen a romláshoz vezető biológiai folyamatok nem korlátozódnak a sérült terményre” – magyarázza Dr. Farkas Csaba.

A kutató ezt figyelembe véve olyan modellt alkotott, mellyel pontosabban megérthetjük az almatermésű gyümölcsöket érintő mechanikai hatások jelentőségét és a termények anyagi viselkedését.

„Az általam vizsgált Golden Delicious almákat és Packham körtéket egy speciális berendezés segítségével ismétlődő terhelésnek vetettem alá. Ennek köszönhetően meg tudtam határozni, hogy egy adott gyümölcs sejtszerkezetében mikor történik visszafordíthatatlan károsodás, ami valószínűleg romláshoz és ezzel együtt a piacképesség elvesztéséhez vezet. Ez az a pont, amit mindenképpen meg kell akadályozni a feldolgozási folyamatokban” – mutat rá a fiatal kutató.

A kidolgozott modellezési eljárás segítségével a közeljövőben módosítani lehet az alkalmazott tárolási, csomagolási és szállítási körülményeket annak érdekében, hogy a gyümölcsök számára veszélyes frekvenciatartományok elkerülhetők legyenek.

A számítógépes szimulációk arra is lehetőséget adnak, hogy az egyes gyümölcsök vagy a gyümölcsök és a tároló falai között fellépő kölcsönhatásokat vizsgáljuk, aminek főként a hosszú távú szállítás esetén lehet nagy jelentősége, hiszen így végeredményben több sérülésmentes gyümölcs kerülhet a fogyasztók asztalára.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu