0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 4.

Gyöngytyúk volt-e a húsvéti nyúl? Mit jelentenek az ünnepi jelképek?

A húsvéthoz számos jelkép kapcsolódik. Manapság is festünk piros tojást, barkát állítunk a vázába, sütünk bárányhúst, és csoki nyuszit ajándékozunk. Mi is valójában az eredete ezeknek a jelképeknek?

A piros tojás legendája

A húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás. A keresztény értelmezés szerint  a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A piros tojásról a legenda úgy tartja, hogy a keresztfán függő Krisztus vére lecsöppenve megszínezte az éppen ott imádkozó nő kosarában található tojásokat. Emellett az életet és a szerelmet is jelképezi. A tojás díszítése azonban a kereszténységnél korábbi, egészen az ókorig nyúlik vissza és a mai napi fennmaradt.

Pálmaág helyett barka

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek ruhájukat és lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra, ennek emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap, amelynek eredete a 6. századra nyúlik vissza. Ekkor körmeneteket tartottak, és megszentelték a pálmaágakat.  

Nálunk ezt a szentelt pálmát helyettesíti a barka.

A koratavaszi barkavirág mást is jelképez. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét ás a barkavirág egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

Az áldozati bárány

A bárányt tartják a legelterjedtebb húsvéti jelképnek. Eredete a Bibliában keresendő. Az egyik legősibb áldozati állat.  Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

A nyúl varázslat vagy félreértés

A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg.

A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott.

Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a szárnyast. Így kaphatott helyet a különböző kultúrkörökben a furcsa nyuszi, amely fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.

Ettől teljesen eltér egy másik magyarázat, miszerint egykor Németországban húsvétkor gyöngytyúkot adományoztak egymásnak az emberek. A gyöngytyúk jelentése németül Haselhuhn, amit Haselnek becéznek. A nyúl német megfelelője pedig a Hase, tehát elképzelhető, hogy egyszerű félreértésből a németek egy idő után tyúk helyett nyulat cseréltek az ünnepen.

 

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu