Ismerve az idei csapadékviszonyokat, ezen nincs mit csodálkozni. Szerencsére, ez nem az egész országra érvényes. Hozzá kell tennünk, hogy a baj súlyozottan mutatkozik: az országban körülbelül 32–35 ezer hektáron termeszthetünk csemegekukoricát ebben az évben, a kétharmadát Hajdú-Bihar megyében vagy annak közvetlen környezetében. Viszont ezen a részen, ahol a hazai csemegekukorica-termő felület meghatározó része található, szárazság tombolt.
Erre az évre is meghirdette hivatalos fajtabemutatóját a Syngenta. Sokáig bizonytalanság övezte az augusztus 10-ei dátumot, végül mégis az bizonyult helyes gondolatnak. Hajdúszoboszló, mint helyszín, nemcsak a több évtizedes hagyomány miatt, hanem egyéb feltételek okán is telitalálat.
Nemcsak a hazai termelők tudják pontosan, merre találhatóak a kísérleti parcelláik, hanem izraeli, görög és török szakemberek is odatalálnak.
A korábbi évek gyakorlatán a rendezők ebben az évben változtattak. A megszokott rend helyett egész nap, reggel 8 órától délután 16 óráig lehetett érdeklődni, kérdezni.
Ez a Syngenta Magyarország Kft. új vezetésének az ötlete volt. Ugyanis idén megváltozott a vezérkar összetétele. A Syngenta Magyarország Kft. kiemelt üzleti partnerekért felelős menedzsere Hajdú Róbert lett, aki Gödöllőn végzett kertészmérnök és növényorvos, és egyébként már hat éve a vállalatnál dolgozik, az apró magvak területi képviselőjeként. A kísérleti csapatban Óváry Ádám termékfejlesztőként tevékenykedik. Magyarországon kívül hozzá tartozik Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Az ő hazai helyére került Schmidt Attila.
Ma az aszály minden tekintetben megelőzi a szakmát. Csemegekukoricában olyan rendet vágott a szárazság, hogy idő kell, mire a gazdák ki tudják heverni. Az öntözetlen korai hibrideket sanyargatta meg legjobban a hőség, olyannyira, hogy körülbelül az egyharmadát nem is lehetett betakarítani. Ez esetben kárként jelentkezik a vetőmagköltség is, ami nem kevés: 180–190 ezer forintot tesz ki, hektáronként. Azonkívül a veszteségbe bele kell számítani a talaj-előkészítést és az alapgyomirtást is.
De a feldolgozók még azt is kérték, még arra is szükségük volt. A gazdáknak ez kész ráfizetés, de a szerződések alapján mégis be kellett szállítaniuk a gyárakba. Máskor az öntözetlen korai csemegekukoricától 14–15 tonnát várnak hektáronként, most ennél valamivel többet mutatnak az öntözött táblák. Ahol viszont egyrészt tudtak öntözni, másrészt elég vizet kaptak hozzá a főművekből, ott hektáronkénti 15–18 tonnával számolnak az idén.
A másodvetésre pedig mindenki úgy vigyáz, mint a szeme fényére, mert a csemegekukoricát most látatlanban is hajlandóak átvenni a feldolgozók. Ha a teljes területen sikerül a betakarítás, akkor mintegy 0,5 millió tonna idei termésre számíthatunk, ami kb. 40–42 milliárd forint árbevétel az ágazat számára.
A Syngenta, a világcég kiemelt figyelmet fordít a csemegekukorica nemesítésére. Magát a nemesítést az USA-ban végzik, és a vetőmag nagy részét ugyancsak ott állítják elő, de abból már Franciaországba és Chilébe is jut.
A csemegekukorica-termesztésben nagyhatalomnak számítunk, a franciákkal együtt. Nálunk a normál édes 25 százalékot képvisel a termesztésben, a szuperédes 75 százalékot. Vírusok ellen csakis rezisztens hibridek termesztésével lehet védekezni, és a Syngenta kiemelt figyelmet fordít erre.
Nagy bevétel nagy költséggel – az Irrifarm Kft. ügyvezetője, Varga Gábor„Mi 550 hektár saját földön gazdálkodunk, amiből 240 hektár csemegekukorica és 120 hektár zöldborsó. A csemegekukoricából 170 hektár fővetésű, 70 hektár másodvetésű. Az integrációban 400 hektáron foglalkozunk zöldborsóval. Ez mintegy 30 partnert érint, velünk együtt. Csemegekukoricából idén 1300 hektárt vetettünk az integrációban, ebben benne van a mi területünk is. Tavaly a csemegekukorica hektáronkénti termelési költsége 500–550 ezer forint között alakult. Ebben az évben ez nagyot ugrott, meghaladja a 850–900 ezer forintot is. Egyetlen év alatt még soha nem drágultak ilyen nagy mértékben a költségek! Az okok között – az áremelkedések mellett – a legnagyobb tétel az öntözés volt. Idén 8–10 alkalommal kellett egyszerre 40 milliméteres víznormával dolgozni. Most 300 milliméter vizet juttattunk ki, más években elegendő szokott lenni 80 milliméter is. A költségekhez jön még a 120–150 ezer forintos földbérleti díj, és a vetőmag, aminek a költsége a vetéssel együtt eléri a 200 ezer forintot. Ezen felül számolni kell még a rettentően megdrágult műtrágyával, az elektromos áram és a gázolaj égbeszökő árával, a munkabér drágulásával. Hozzáteszem, a betakarítás kilónként 4,50 forint, a szállítás, szintén kilónként, 5–6 forint. Így nézve nagyon közel a hektáronkénti 1 millió forintos termelési költség. Aki most tudott öntözni, és termett is neki 17–18 tonna hektáronként, annak 1,8–2 millió forint üti a markát, hektáronként! |
