Mint mondta, azért esett a választás a Lohman hibridekre, amelyek 17 hetesen kezdték meg életüket az új telephelyen, mert ezek igénylik a legkevesebb takarmányt, vagyis a legkisebb termelési költséggel tarthatók.
Az első üzemnapok valóban a legizgalmasabb és legnehezebb időszakot jelentik számukra, erősítette meg az állatorvos végzettségű szakember, aki édesapjával és testvérével több mint harminc éve foglalkozik sertéstenyésztéssel – kiváló szakmai és pénzügyi eredményekkel.
Ott jártunkkor éppen a külföldi szakembereket várták az optimalizálás érdekében. A teljesen zárt, automatizált technológia német, a szellőzésvezérlés pedig dán fejlesztés eredménye.
A családi gazdálkodás a több lábra állás érdekében döntött úgy, hogy a sertéstenyésztés mellé a stabilabb piaci helyzetű és kisebb inputigényű tojástermelésbe is belekezdenek. Mivel a ketreces tartást előbb-utóbb fel fogják számolni, a szabadtartás pedig fajlagosan a legnagyobb költségű, az úgynevezett volier tartástechnológiát választották. Ausztriában több, itthon még csak néhány ilyen telep működik. Lényege, hogy a 15 ezer jérce nem ketrecekben éli le az életét, hanem teljesen szabadon közlekedik az 1000 négyzetméteres üzem területén, aminek köszönhetően sokkal kevesebb stressz éri őket.
Az így termelt tojások egészségesebbek, mivel kevesebb stresszhormon termelődik a tojókban, aminek köszönhetően kevesebb stresszfehérje kerül a tojásokba, amely a táplálkozás során kummulálódik a fogyasztó szervezetében.
A telephelyen a fertőzések megelőzése érdekében igen szigorúak higiénés előírások. Így például a tetőtől talpig borító védőfelszerelés, kéz- és cipőfertőtlenítés után sem léphettünk közvetlenül az állatok közé, de az itt dolgozók számára is előírás, hogy semmilyen madarat nem tarthatnak otthon. Az üzemi területen mindent úgy alakítottak ki, hogy minimalizálják a forgalmat. Idegen jármű nem hajthat be a telephelyre.
A fiatal tojóállomány már elkezdte a termelést, de egyelőre csak napi 20-40 tojásnál tartanak. Várokázás szerint a 22-23. élethetüktől napi 12-13 ezer darabot tojnak majd. A cég tervei szerint a teljes mennyiséget belföldön fogják értékesíteni, elsősorban a környéken található éttermek, cukrászdák és szállodák számára. Tárgyalásban vannak egy tojásnagykereskedővel és közvetlenül is ki szeretnék szolgálni a helyi lakosságot egy telepi tojásbolt nyitásával. (További fotók és részletek a Kistermelők Lapja júliusi számában!)
