Egyeseknek jelentős tenyésztői bázisa van, stabil egyedszámmal, de vannak olyan fajták is, melyek a kihalás szélére kerültek.
A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) feladata, hogy a magyar fajtákat óvja és megőrizze. Ehhez viszont adatokra volt szükség, hogy a szakemberek képet kapjanak arról, hogy a 48 felmért fajtából melyek védelme érdekében kell közbelépni. A szövetségben 39 fajtaklub működik, melyből 24 összesen 32 fajtát gondoz az adatszolgáltatásban résztvevő fajták közül. A felmérés eredményei alapján három kategóriát különböztetett meg az elnökség, melyeket a szövetség 2027-ig támogatni fog – olvasható az eredmények összefoglalójában.
Így az általuk szeretett fajták fennmaradása is kérdésessé vált. A bajai keringő és a szováti kék megmaradt állománya a szövetség monori galambdúcaiba került, és a jövőben igyekeznek megtartani mindkét fajtát.
– A statisztikából jól látszódik, hogy ugyan a világunk felgyorsult és a közösségi média lehetőségeivel szinte pillanatok alatt lehet kommunikálni a kontinens bármely részén, az ezredforduló óta elfogadtatott galambfajták közül többnél sem sikerült komolyabb tenyésztői bázist kialakítani. Sőt, egy-egy fajtánál még a fajta elfogadtatását végző személyek is abbahagyták annak a tenyésztését” – emelte ki Heincz László, az MGKSZ elnöke.
A beérkezett adatok alapján veszélyeztetett, vagyis 100-200 tenyészpár közötti állománnyal rendelkező fajtabesorolást 8 hazai fajta kapott. A monori keringőnél és a magyar autosex tyúkgalambnál érdekesség, hogy mindkét fajtánál a kitenyésztő település tenyésztőin múlik a fajta sorsa, mert az országos elterjedést még nem sikerült elérni.
A magyar pávagalamb is ide tartozik, melynek a jelenlegi helyzete ellentmondásos, hiszen sokan minden tollaslábú galambot magyar pávagalambnak tartanak, de kiállítási ketrecbe rakva a madarat megállapítható, hogy az sokszor a fajtaleírással sajnos köszönőviszonyban sincs.
Stabil tenyésztői és tenyészpárlétszámmal 21 galambfajtánk rendelkezik. Tavaly kimondták, hogy megszűnt a csepeli magasröptű hófehér keringő fajtaklub, mert a 10 főt nem tudták felmutatni, pedig a felmérés szerint 2025 nyarának végén 26 tenyésztő 339 tenyészpárral rendelkezett. Ugyanez mondható el a ceglédi rövidcsőrű esetében is, ahol az összevont rövidcsőrűgalamb-tenyésztő fajtaklub összesen 20 fő körüli létszámú, pedig maga a ceglédi rövidcsőrű galamb 29 tenyésztőnél lelhető fel.
A felmérés kapcsán Heincz László kiemelte, hogy sok feladatuk van a nemzetközileg is ismert és a régiós fajtáinkkal egyaránt, hogy elődeik munkája, hagyatéka ne csak most, de 100 év múlva is kézzelfogható legyen. A felmérés eredményeinek átolvasása után megkértük az MGKSZ elnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre.
