Back to top

Régi-új szereplő a takarmánypiacon

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.

A szarvaskerep a természetes ősgyepekben is megtalálható értékes pillangós növényfaj. A kaszálók és legelők alsó szintjét hasznosan tölti ki, tápanyagaival gazdagítja a gyep termését. Kedvezőtlen viszonyok között, sekély termőrétegű, savanyú talajokon is vethető, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Alkalmas ültetvények sorközeinek talajtakarására, ökológiai művelésű területek természetes gyomszabályozására, emellett pedig jó méhlegelő és ismert gyógynövény.

- Bár a Nyugat-Európában keresett, jó minőségű vetőmag előállítására hazánk éghajlati és talajadottságai kiváltképpen alkalmasak, magyarországi nemesítése az ezredfordulóra gyakorlatilag megszűnt, a korábbi fajták pedig fajtafenntartók hiányában lassan kikerültek a Nemzeti Fajtajegyzékből. Egyetlen kivétel a Szabolcsi 1 nevű fajta, melyet kutatóintézetünkben 1983 óta tartunk fenn. Ez az igénytelen takarmánynövényfaj beleillik kedvezőtlen talajadottságú területekre nemesített pillangós takarmánynövényeink kínálatába – tájékoztatott Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója.

Nemrég a kutatóintézet újabb, saját nemesítésű szarvaskerepfajtája is megkapta az állami elismerést. A Luteo a több mint 30 éves Szabolcsi 1 fajta klónszelekcióval továbbfejlesztett változata, amivel a vetőmagtermesztés gazdaságossági problémáját igyekeztek megoldani.

- Nemesítésekor az üzemi technológiával betakarítható magtermés növelését tűztük ki célul, a kiindulási fajta kedvező zöldhozamának és alkalmazkodóképességének megőrzése mellett. A Luteo további előnye, hogy saját adataink szerint a lisztharmat betegséggel szemben nagyobb ellenálló-képességgel rendelkezik, valamint a NÉBIH vizsgálatai alapján a fehérjetartalma szignifikánsan meghaladja a Szabolcsi 1 fajtáét – tette hozzá Zsombik László.

Az intézet célja az új fajta felszaporításával a magyar szarvaskerep-vetőmagtermelés újraindítása, illetve a Luteo eljuttatása hazai és exportpiacokra.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lengyelek Európa málna-nagyhatalma

Míg Magyarországon jelentősen csökkent a málnatermelés, addig néhány szomszédos és közeli országban eredményes ez a tevékenység – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet zöldség-, gyümölcs- és borpiaci jelentéséből.

Bajban a baromfitermelők: drága a takarmány, de a hús ára nem nő

Hihetetlenül megugrott a búza ára Németországban. A helyi baromfitartók nem bírják egyedül viselni a terheket, az állam segítsége mellett a kiskereskedelmi láncok együttműködésére is számítanak.

Ellenálló fajhibridek: milyen bor lesz belőlük?

Mind nagyobb jelentősége lesz az ellenálló szőlőfajtáknak, ahogy folyamatosan szűkül a használható növényvédő szerek köre, derült ki a Makó Szabolcs növényvédelmi tanácskozáson. Balatonbogláron a gyártók által ajánlott technológiákat hasonlítják össze. Ezúttal részletes előadást hallhattunk a rezisztens fajtákról, és a szerkivonások jegyében soraljművelő gépeket is bemutattak.

A csapadék mennyisége nem, eloszlása azonban változott

Az elmúlt 110 évben Debrecenben mért meteorológiai adatokat alapul véve vizsgálják a klímaváltozást a Debreceni Egyetem kutatói. Az időjárási jelenségek szántóföldi növénytermesztésre, kertészeti kultúrákra gyakorolt hatásait kiadványban összegezték.

Tavasziak őszi vetése

A kedvező rostemészthetőségű tömegtakarmányok nagyobb arányban történő etetésekor kedvezőbb tejtermelés, kevesebb anyagforgalmi betegség, jobb lábállapot, hosszabb hasznos élettartam, kisebb abrakfelhasználás és jobb megtérülés várható. Minden 1 százalékos javulás a takarmányadag rostemészthetőségében +0,18 kg/nap szárazanyag-felvételt eredményez, aminek hatására +0,25 kg/nap tejnövekmény várható.

Megvan a tájékoztató ár az őszi kalászosokra

Nettó 96 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a tagságtól begyűjtött adatok feldolgozása után a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az idei előrejelzés a végfelhasználói árak enyhe emelkedésével számol.

Kukoricából a legjobbat

A gazdák döntéshozatalának segítése érdekében a Gabonatermesztők Országos Szövetsége – GOSZ -, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK -, és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – VSZT – közös kukorica fajtakísérletbe vágott bele. A szervezetek vezetői sajtótájékoztatón ismertették a fajtaválasztással kapcsolatos tudnivalókat, beszámoltak a hazai vetőmagtermesztés helyzetéről.

A NAK és a MAGOSZ egyetért az mutagenezises szervezetekkel kapcsolatos elővigyázatossággal

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) 2018. július 30-án Dunaharasztiban tartott közös országos elnökségi ülésén az alábbi állásfoglalást fogadta el az Európai Unió Bírósága mutagenezisről hozott döntésével kapcsolatban.

Nagy István: védelmet, gazdasági előnyt jelent a GMO-mentes stratégia

Nagy István agrárminiszter reagált a az Európai Bíróság a döntésére, szerint az mutagenezises (végleges genetikai változás létrehozása) növénytermesztési technikákkal létrehozott élőlények is a GMO kategóriába esnek.

Veszélyben a magyar egynyárifajták

2015-ben Csemőn, Kováts Zoltán egynyári nemesítőről elnevezett emléksétány és harangláb avatásakor arról beszéltek a szervezők, hogy a harangot akkor fogják félreverni, ha a magyar fajták sorsát veszélyeztetve látják. Úgy érzik, elérkezett a vészharang megkondításának az ideje.