Back to top

Régi-új szereplő a takarmánypiacon

Egy új fajta, a Luteo állami elismerésével a szarvaskerep újbóli vetőmag-termesztési lehetőségét teremtette meg a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete. A pillangós takarmánynövény magja kiváló exportcikk, keresett Nyugat-Európában.

A szarvaskerep a természetes ősgyepekben is megtalálható értékes pillangós növényfaj. A kaszálók és legelők alsó szintjét hasznosan tölti ki, tápanyagaival gazdagítja a gyep termését. Kedvezőtlen viszonyok között, sekély termőrétegű, savanyú talajokon is vethető, ahol a lucerna termesztése már nem gazdaságos. Alkalmas ültetvények sorközeinek talajtakarására, ökológiai művelésű területek természetes gyomszabályozására, emellett pedig jó méhlegelő és ismert gyógynövény.

- Bár a Nyugat-Európában keresett, jó minőségű vetőmag előállítására hazánk éghajlati és talajadottságai kiváltképpen alkalmasak, magyarországi nemesítése az ezredfordulóra gyakorlatilag megszűnt, a korábbi fajták pedig fajtafenntartók hiányában lassan kikerültek a Nemzeti Fajtajegyzékből. Egyetlen kivétel a Szabolcsi 1 nevű fajta, melyet kutatóintézetünkben 1983 óta tartunk fenn. Ez az igénytelen takarmánynövényfaj beleillik kedvezőtlen talajadottságú területekre nemesített pillangós takarmánynövényeink kínálatába – tájékoztatott Zsombik László, a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója.

Nemrég a kutatóintézet újabb, saját nemesítésű szarvaskerepfajtája is megkapta az állami elismerést. A Luteo a több mint 30 éves Szabolcsi 1 fajta klónszelekcióval továbbfejlesztett változata, amivel a vetőmagtermesztés gazdaságossági problémáját igyekeztek megoldani.

- Nemesítésekor az üzemi technológiával betakarítható magtermés növelését tűztük ki célul, a kiindulási fajta kedvező zöldhozamának és alkalmazkodóképességének megőrzése mellett. A Luteo további előnye, hogy saját adataink szerint a lisztharmat betegséggel szemben nagyobb ellenálló-képességgel rendelkezik, valamint a NÉBIH vizsgálatai alapján a fehérjetartalma szignifikánsan meghaladja a Szabolcsi 1 fajtáét – tette hozzá Zsombik László.

Az intézet célja az új fajta felszaporításával a magyar szarvaskerep-vetőmagtermelés újraindítása, illetve a Luteo eljuttatása hazai és exportpiacokra.

Forrás: 
Debreceni Egyetem sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mesteredző a megújult lovardában

A magyar lovassport örökös bajnoka, Dallos Gyula tart edzőtábort a Debreceni Egyetem Lovasakadémiáján június elején. Az elmúlt hónapokban újabb felújítások történtek a lovardában, a szociális helyiségek korszerűsítésével európai színvonalúvá vált a komplexum.

Vigyázzunk az elöregedett szálastakarmánnyal!

A kalcium és a foszfor a szervezet úgynevezett makroelemei közé tartozik. Ezeknek az elemeknek a nagy részét az állatok táplálása során ki kell egészíteni, mivel a takarmányokban nincs meg az állatok szükségletének megfelelő mennyiség, hiányuk ugyanakkor csökkent termeléssel, esetleg betegségek kialakulásával jár.

Kertészetek a tőzsdén

Egyes értesülések szerint tőzsdére lépését tervezi a holland Dümmen Orange dísznövény-nemesítő és szaporítóanyag-termelő vállalat. Bár a cégnél cáfolták a hírt, holland gazdasági lapok megbízható forrásra hivatkozva arról számolnak be, hogy 2019-ben a tőzsdére léphet a társaság. Akár igaz a hír, akár nem, a pénzügyi szektor egyre nagyobb érdeklődést mutat az ígéretes kertészeti vállalatok iránt.

A-tól Z-ig, azaz az Alettától a Zalagyöngyéig

Nagyszabású tudományos konferencián emlékeztek meg Csizmazia Darab József munkásságáról. A rendezvénynek helyszínt biztosító agrártárca Darányi terme megtelt a száz éve született szőlőnemesítő előtt tisztelgő szakemberekkel.

Bíróság előtt az új nemesítési eljárások

Az Európai Bíróság jogértelmezésén múlik az új növénynemesítési eljárások jövője. Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa elmondta, hogy a testület a bírósági jogértelmezés eredményének fényében fog politikai szinten eljárni.

Élemiszerlavina harmincnégy településen

Harmincnégy önkormányzat, oktatási intézmény és civil szervezet kapott értékes vetőmagokat a Civil Iránytű Alapítvány és a Syngenta Élelmiszerlavina programjában. A burgonyát és a különféle zöldségféléket ezekben a napokban vetették el mintegy 40 hektárnyi földterületen, a terményeket nehéz sorsú embereknek adják majd.

Több mint 80 fogat és 120 ló a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara ebben az évben ünnepli, hogy 150 éves az agrárképzés, ezért idén az egykori hallgatókkal kiegészülve csaknem nyolcszázan vonultak fel nyolcvan lovas fogaton. A Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozóján az egykori gazdászhallgatók is újraélhették az élményt, számukra jelvényavatót is tartottak.

Kevesebb a mezőre járó galamb

Még egy-két emberöltővel ezelőtt is a házigalambok jellemzően a mezőre jártak ki, s a határban gyűjtöttek annyi magot, mellyel bőségesen fenn tudták magukat tartani, sőt utódaikat is. Napjaink magyar vidékét járva azonban alig-alig láthatunk a táblákban vagy akár az út szélén gyűjtögető galambokat. Miért van ez így?

A korszerűtlen tárolás, szárítás veszteségessé teheti a gabonatermelést

A Szent-György-napi néphagyományokhoz kötődően a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében az 1938-ban gyártott G35 Hofherr traktor kiállásával nyitották meg a tavaszi munkák idényét. A Szemestermények korszerű szárítási, feldolgozási és mérési technológiai című konferencia után hozták ki a színből a működő matuzsálemet, és néhány próbakör után elfoglalta nyári parkolóhelyét az intézet udvarán.

Biológia, technológia, gazdaságosság – szakmai nap baromfitartóknak

Szárnyaljon velünk – hívta Tatárszentgyörgyre az újdonságok iránt érdeklődő baromfis partnereit a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A résztvevők megismerhették a cég legújabb kutatás-fejlesztési eredményeit, sőt egyes területeken a gyakorlati tapasztalatokról is be tudtak már számolni az előadók. Emellett bemutatták egy zárttartásos lúdtenyésztési kísérlet eredményeit is.