Back to top

Jubilál a debreceni agrárképzés

Debrecenben indult az ország első magyar nyelvű felsőfokú agrárképzése 1868-ban. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.

Szöllősy János polgármester és Szentgyörgyi Elek főjegyző adománylevele alapján 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, Magyarország első magyar nyelvű agrár-felsőoktatási intézménye. A tanulók az egész Kárpát-medencéből érkeztek, a Tiszántúl mellett Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről, a beiskolázási körzet szinte megegyezett a Tiszántúli Református Egyházkerület működési területével.

Szántási gyakorlat 1959-ben
Szántási gyakorlat 1959-ben

Az 1900-as évek elejétől Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként, majd később a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztályaként, Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként, Agrártudományi Főiskolaként működött intézmény 1970-ben vált egyetemmé, akkor vette fel a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet.

A nagyüzemi gazdálkodás megjelenésével a 70-es években jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az itt végzettek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaságban: szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, minisztériumi tisztviselők kerültek ki közülük. A tanulók száma az egységes Debreceni Egyetem létrejötte, 2000 után ugrásszerűen tovább nőtt, megháromszorozódott a korábbihoz képest. A 150 év alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget Debrecenben.

A Quacquarelli Symonds World University Rankings évek óta a világ kétszáz legjobb képzőhelye között tartja nyilván a debreceni agrárkart. Az alap- és mesterképzésektől a szakirányú továbbképzésen és felsőoktatási szakképzésen át a doktorképzésig teljeskörű oktatási rendszerben fogadja hallgatóit az intézmény.

Az elismertséget jelzi az is, hogy egyre több külföldi fiatal érkezik ide tanulni, számuk idén is száz körüli. Legtöbben Nigériából, Vietnámból, Ghánából és Indiából jelentkeznek az angol nyelvű képzésekre.

- Igazodva a 20. század kihívásaihoz mind oktatási, mind kutatási tevékenységünket az élelmiszerlánc mentén folytatjuk, így fókuszterületünk az élelmiszertudomány és a környezetgazdálkodás. Infrastruktúránkat is ezekre építve fejlesztjük folyamatosan. Idén hidrológiai mérőház, szaporító üvegház és állatbiológiai ház építése kezdődik campusunkon, és a régióban egyedülálló kisüzemi akvakultúránkat is tovább fejlesztjük – sorolja Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Az intézmény a kutatási eredmények minél nagyobb mértékű gyakorlati hasznosítására törekszik, ami bejegyzett szabadalmak, licencek, startupok formájában valósulhat meg.

Ágazati partnereinek száma ma már mintegy nyolcszáz, H2020-as pályázatok révén pedig a közép-európai kapcsolatok is egyre erősödnek, leginkább romániai, norvég és francia egyetemekkel.

- Növénytermesztés és állattenyésztés terén is a precíziós gazdálkodásé a jövő, erre próbáljuk felkészíteni hallgatóinkat , illetve – élve a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritásának lehetőségével – a funkcionális élelmiszerek kutatására összpontosítunk. Munkánkat egykori tanintézetünk első igazgatójának, Papi Balogh Péternek 1868. évi tanévnyitó beszéde ma is meghatározza: „a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket, jövő hivatásukra tudományos szakképzéssel a gazdaság minden ágában alaposan előkészíteni….” – hangsúlyozza Komlósi István.

A 150 éves jubileumot egész éves programsorozattal ünnepli a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Májusban a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozójára várják az egykori diákokat, akik újra átélhetik a sárgulás élményét az idei végzősökkel. Még ugyanebben a hónapban megrendezik az Agrár Sportnapokat, majd ősszel nemzetközi konferenciával, ünnepi tanévnyitó rendezvénnyel, Tiszántúli Agrártudományi Napokkal és szüreti bállal köszöntik a debreceni agrár felsőoktatás alapításának másfél évszázados évfordulóját.

Az eredeti cikk és további archív fotók a Debreceni Egyetem oldalán találhatók.

 

Forrás: 
unideb.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felhívás Gábor Dénes díj felterjesztésre

Ez évben immár 30. alkalommal adják át a Gábor Dénes-díjat, amely a civil szféra legnevesebb műszaki alkotói elismerése ma Magyarországon. A NOVOFER Alapítvány felterjesztési felhívását adjuk közre. A felterjesztéseket 2018. október 10-ig várják. A kritériumokat tartalmazó részletes felhívás és az adatlapok a gabordenes.hu/palyazati-felhivas internetes címen érhetők el.

Kétmilliárdos program Törökszentmiklóson

Pannon Breeding Programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a korszerű és innovatív gazdálkodásra leginkább alkalmasak.

Komplex öntözési programra van szükség

A magyar gazdákat nem érintette olyan súlyosan az idei aszály, mint nyugat-európai társaikat, ugyanakkor a kormány komplex öntözési program bevezetésével szeretné elejét venni a hasonló problémáknak – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár Mezőhegyesen, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai napján.

Vitaminoktól a rovarokig: mit is eszünk?

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Vajon kik nyerik a harmadik erdőismereti vetélkedőt?

Vajon tényleg növekedett az erdőterület Magyarországon az elmúlt évszázadban? A trianoni veszteség után hogyan erdősítették a fátlan területeket? Mit tehetnek a mai emberek az ország természeti örökségének gyarapításáért? Mindezekben a témákban elmélyülhetnek azok a középiskolások, akik jelentkeznek az Országos Erdészeti Egyesület Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőjére.

Szeptember 17-e ezentúl a földművesek emléknapja

Valamennyi parlamenti frakció támogatta kedden az Országgyűlésben, hogy szeptember 17-ét, Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját nyilvánítsák a földművesek emléknapjává.

Modellértékűek a mezőgazdasági kapcsolataink Laosszal

Magyarország elkötelezett a Laosszal megkötött, mezőgazdasági tárgyú együttműködések folytatásában – jelentette ki a mezőgazdaságért felelős államtitkár, amikor az Agrárminisztériumban fogadta a délkelet-ázsiai ország küldöttségét. Feldman Zsolt kiemelte, hazánk már a harmadik kötött segélyprogramot indította el Laoszban.

Súlyos hiba a piacnyitás a NAK szerint

Súlyos hátrányokat lennének kénytelenek elviselni az európai agrártermelők az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac, az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur között tervezett szabadkereskedelmi szerződés életbelépése következtében – állítja az uniós agrártermelési modell sérülését elfogadhatatlannak tartó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Szükség van a „hantrugdosó” agrármérnökre

„A kiállítás kiváló találkozási hely, ahol a termelőkkel lehet a kapcsolatokat ápolni”- magyarázta Nagy Lajos, az IKR Agrár Kft. ügyvezetője, termékeiket is bemutathatják, s rendszeresen testvérvállalatukkal, az Agrotec Kft.-vel közösen állítanak ki. A Bábolnai Gazdanapokat 31. alkalommal rendezték meg, visszatekintve mindig komoly szakmai seregszemlének számított, az ágazat kiemelt ünnepe.

A termelők együttműködésére van szükség a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági ágazatokat sújtó legnagyobb probléma, hogy különvált a termelés és a feldolgozás, és ezen a termelők együttműködésével lehet változtatni - mondta Nagy István agrárminiszter szombaton a Nógrád megyei Karancskesziben.