Back to top

Jubilál a debreceni agrárképzés

Debrecenben indult az ország első magyar nyelvű felsőfokú agrárképzése 1868-ban. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.

Szöllősy János polgármester és Szentgyörgyi Elek főjegyző adománylevele alapján 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit Debrecenben az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, Magyarország első magyar nyelvű agrár-felsőoktatási intézménye. A tanulók az egész Kárpát-medencéből érkeztek, a Tiszántúl mellett Erdélyből, Délvidékről és a Felvidékről, a beiskolázási körzet szinte megegyezett a Tiszántúli Református Egyházkerület működési területével.

Szántási gyakorlat 1959-ben
Szántási gyakorlat 1959-ben

Az 1900-as évek elejétől Magyar Királyi Gazdasági Akadémiaként, majd később a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Kar Debreceni Osztályaként, Debreceni Mezőgazdasági Akadémiaként, Agrártudományi Főiskolaként működött intézmény 1970-ben vált egyetemmé, akkor vette fel a Debreceni Agrártudományi Egyetem nevet.

A nagyüzemi gazdálkodás megjelenésével a 70-es években jelentősen megnőtt a hallgatói létszám, az itt végzettek meghatározó szerepet töltöttek be a magyar mezőgazdaságban: szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői, minisztériumi tisztviselők kerültek ki közülük. A tanulók száma az egységes Debreceni Egyetem létrejötte, 2000 után ugrásszerűen tovább nőtt, megháromszorozódott a korábbihoz képest. A 150 év alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget Debrecenben.

A Quacquarelli Symonds World University Rankings évek óta a világ kétszáz legjobb képzőhelye között tartja nyilván a debreceni agrárkart. Az alap- és mesterképzésektől a szakirányú továbbképzésen és felsőoktatási szakképzésen át a doktorképzésig teljeskörű oktatási rendszerben fogadja hallgatóit az intézmény.

Az elismertséget jelzi az is, hogy egyre több külföldi fiatal érkezik ide tanulni, számuk idén is száz körüli. Legtöbben Nigériából, Vietnámból, Ghánából és Indiából jelentkeznek az angol nyelvű képzésekre.

- Igazodva a 20. század kihívásaihoz mind oktatási, mind kutatási tevékenységünket az élelmiszerlánc mentén folytatjuk, így fókuszterületünk az élelmiszertudomány és a környezetgazdálkodás. Infrastruktúránkat is ezekre építve fejlesztjük folyamatosan. Idén hidrológiai mérőház, szaporító üvegház és állatbiológiai ház építése kezdődik campusunkon, és a régióban egyedülálló kisüzemi akvakultúránkat is tovább fejlesztjük – sorolja Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

Az intézmény a kutatási eredmények minél nagyobb mértékű gyakorlati hasznosítására törekszik, ami bejegyzett szabadalmak, licencek, startupok formájában valósulhat meg.

Ágazati partnereinek száma ma már mintegy nyolcszáz, H2020-as pályázatok révén pedig a közép-európai kapcsolatok is egyre erősödnek, leginkább romániai, norvég és francia egyetemekkel.

- Növénytermesztés és állattenyésztés terén is a precíziós gazdálkodásé a jövő, erre próbáljuk felkészíteni hallgatóinkat , illetve – élve a Debreceni Egyetem multidiszciplinaritásának lehetőségével – a funkcionális élelmiszerek kutatására összpontosítunk. Munkánkat egykori tanintézetünk első igazgatójának, Papi Balogh Péternek 1868. évi tanévnyitó beszéde ma is meghatározza: „a gazdasági pályára készülő ifjakat, mint leendő birtoktulajdonosokat, bérlőket vagy gazdatiszteket, jövő hivatásukra tudományos szakképzéssel a gazdaság minden ágában alaposan előkészíteni….” – hangsúlyozza Komlósi István.

A 150 éves jubileumot egész éves programsorozattal ünnepli a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar. Májusban a Debreceni Agráros Évfolyamok Találkozójára várják az egykori diákokat, akik újra átélhetik a sárgulás élményét az idei végzősökkel. Még ugyanebben a hónapban megrendezik az Agrár Sportnapokat, majd ősszel nemzetközi konferenciával, ünnepi tanévnyitó rendezvénnyel, Tiszántúli Agrártudományi Napokkal és szüreti bállal köszöntik a debreceni agrár felsőoktatás alapításának másfél évszázados évfordulóját.

Az eredeti cikk és további archív fotók a Debreceni Egyetem oldalán találhatók.

 

Forrás: 
unideb.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb szabadkereskedelmi egyezményét írta alá az EU Japánnal

Az Európai Unió és Japán közti megállapodást négy éven keresztül készítették elő. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két fél ezentúl vámmentesen kereskedhessen egymással.

Nem többet, hanem jobban: a precíziós felé fordulnak a gazdák

A modernizáció kerül előtérbe a fejlesztéseknél a kapacitásbővítés helyett – derül ki egy nemrég publikált felmérésből, amely az agrárberuházási szándékot vizsgálja. Az adatok szerint a termelők pontosan tudják, hogy előre kell lépniük, és azt is világosan látják, hogy hogyan: az eddigi termelés fokozása helyett annak hatékonyabbá tétele a fő szempont.

A Campus fesztiválon az erdei iskola

Akárcsak az elmúlt évben, idén is bemutatkozik a debreceni Campus Fesztiválon a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolája. A rendezvény minden napján (július 18-22) érdekes programokkal várják a résztvevőket a debreceni Nagyerdőben.

Tovább növelnék a kínai exportot

Hivatalában fogadta hétfőn Nagy István agrárminiszter Duan Jielongot, Kína Magyarországra akkreditált nagykövetét.

Mi kell a növényvédő-szerek felhasználásához?

A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve Növényvédelmi szakmérnök, amely feljogosít az I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő-szerek teljes körű felhasználására.

Klímaváltozási stratégiák: több figyelmet érdemelne a talaj

Miközben a klímaváltozás megvámolja a mezőgazdaságot, a földhasználat pedig a bolygó felmelegedését segíti elő, a döntéshozók klímastratégiájában még mindig csekély figyelem jut a talajoknak.

Egészségesek az iskolakerti talajok

2017 végétől 2018 elejéig immár harmadik alkalommal zajlottak le sikeresen az Iskolakert-hálózat kertjeinek talajvizsgálatai. A Nébih tanakajdi laboratóriumának szakemberei 9 iskolakert 2-2 talajmintáját analizálták. Az iskolakertek egyéni kiértékelést és javaslatokat is kapnak a talajjal kapcsolatos további teendőikről.

Diákmunkások a sertéstelepen

Egyre nyilvánvalóbb és égetőbb probléma a munkaerőhiány a mezőgazdaságban. A kétkezi munka tisztelete átalakult az elmúlt évtizedekben, kevesebb fiatal látja a jövőjét, a boldogulását ebben az ágazatban. Üdítő­ kivételek azonban mindig vannak. Találkoztunk olyanokkal, akik már a diákmunka adta lehetőséget megragadva úgy határoztak, egy sertéstelepen próbálják ki magukat.

Aflatoxin a tejben?

A tejben is megtalálható, potenciálisan közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin felmérését és visszaszorítását tűzte ki célul az a program, melyre mintegy 300 millió forintot nyertek a NKFIH pályázatán a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói.

Két véglet között mozognak a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak májusban 0,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest. Az emelkedés a növényi termékek árának 4,6 százalékos növekedéséből és az élő állatok és állati termékek árának 6,4 százalékos csökkenéséből tevődik össze.