A közvélemény-kutatás kérdéseire adott válaszok szerint a magyar felnőtt lakosság a légyszennyezést tartja a környezetvédelmi problémák közül a legkomolyabbnak hazánkban. 24,4 százalékuk tekinti kiemelkedőnek, míg 21,8 százalékuk szerint a hulladékkezelés, 15,9 százalékuk szerint a talajszennyezés jelenti a legnagyobb problémát – tájékoztatott a minisztérium.
A válaszadók relatív többsége (kb. egy harmada) szerint a légszennyezés csökkentésének a felelőssége a lakosságra, az iparra és az államra együtt hárul. Ez a felfogás az előző évek közvélemény kutatásaihoz képest előrelépést jelent: bekerült a köztudatban, hogy a lakosság is felelős a légszennyezésért, illetve annak csökkentéséért. A Fűts okosan! kampánynak is egyik kulcsüzenete az egyéni felelősség hangsúlyozása.
A válaszadók maradék kétharmada szerint: elsődlegesen az ipari vállalatok felelőssége a légszennyezés csökkentése, majd a lakosság (18%), illetve az állam (17,5 %) a felelős, közel hasonló arányban. Ebben is elmozdulás történt: korábban a lakosság felelősségének szerepe felzárkózott a többi szereplőhöz.
De mi számít jó minőségű fűtőanyagnak, s mi rossznak? Hogyan lehet ösztönözni/ellenőrizni, hogy senki ne kerti hulladékkal, megunt, tönkrement bútorokkal, ruhabálákkal stb. fűtsön?
A lakossági fűtés csak a válaszadók 15,5 százaléka szerint a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó. Ez is alátámasztja, hogy a Fűts okosan! kampány figyelemfelhívó, tájékoztató tevékenységére a továbbiakban is szükség van.
A hulladékkal fűtők aránya kb. 15 %, ami az egészségkárosító hatás miatt nem elhanyagolható, figyelembe véve azt a szempontot is, hogy a megkérdezettek többsége, fűtési szezonban minden nap éget hulladékot. Az elégetett hulladékok közül a leggyakrabban felhasznált hulladék a kezelt fa, bútorlap. Sajnos még mindig nem terjedt el a köztudatban ennek a veszélyessége. A bútorlap-rétegeket műgyantával, szintetikus ragasztóval erősítik össze. A műgyantában különböző szerves anyagok, oldószerek találhatók, így pl. a rákkeltő formaldehid is. A hazánkban igencsak elterjedt, olcsó, fahulladékból készülő natúr faforgácslap hőpréselt lemezt szintén műgyanta tartja össze, ráadásul durva felszínét további szintetikus anyagok felhasználásával, műanyag bevonattal vagy furnérral laminálják. A műanyagok égetése során szintén rákkeltő anyagok szabadulnak fel.
A fűtőanyag kiválasztása során a vegyes tüzelésű kályhával vagy kazánnal fűtők körében a fűtőérték a legfontosabb szempont (77 százalékuk számára nagyon fontos), majd ezt követi az ár, ami a válaszadók 63 százaléka szerint kiemelkedő fontosságú. A fűtőanyag elérhetősége 55,3, az egészségkárosító hatás 52,1, a környezetkárosító hatás pedig 52,4 százalékuk számára kiemelten fontos. Tehát bizakodásra adhat okot, hogy bár a felsorolt tényezők közül a környezet- és egészségkárosító hatás a sor végére került, a többség még így is fontosnak tartja ezeket.
Tévhit például, hogy a gyümölcsfák jól égnek, de nem szabad tüzelni lignittel, rossz minőségű barnaszénnel sem, mivel alacsony a fűtőértékük, magas a kéntartalmuk, ezért tönkreteszik a kéményt és a tüzelőberendezést. Az olcsó a végén mindig drága lesz. A kerti hulladékot, leveleket, gallyakat is meggyújtják és a kályhákba szintén sokan használják, ami rendkívül káros megoldás, mivel száz kilogramm avar elégetése akár százmillió köbméter levegőt is képes beszennyezni, 10-15 ezer fős város összes mért értékét egyetlen kerti hulladékot égető lakos le tudja rontani. A kisméretű, a levegőben tartósan megmaradó részecskeszennyezés okoz, melyhez mérgező anyagok tapadnak, ezt az ember belélegzi, a tüdőből közvetlenül a véráramba kerül, ezért különösen veszélyes.
A szennyezés nagy részben, kb. nyolcvan százalékban a lakossági fűtésből származik, ám a lakosság még nem érzi a felelősségét ebben
– figyelmeztet a minisztérium. Többek között ezért is szerveztek a Fűts okosan kampányunk keretében lakossági fórumokat, szakmai konferenciákat. Készítettek egy honlapot is – futsokosankampany.hu -, ahol minden ezzel kapcsolatos információ elérhető.
