Back to top

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

A kárókatonának is nevezett vízimadár a tavak és folyók halainak legnagyobb vámszedője. Ez az agresszív ragadozó szinte kizárólag halakkal táplálkozik. Meglehetősen nagyétkű madár, egy kifejlett példány akár napi 4 kg mennyiségben is fogyaszthat halat. Hazai populációja 2500-3000 párra tehető, de ősszel északról jelentős számban érkeznek csapatok.

Telepesen fészkel a vízparti fákra, amelyek a fészkelés ideje alatt felgyülemlett tetemes guanótól kiégnek. De nem csak a fákra jelentenek veszélyt.

Károkozásuk halastavak halállományában, illetve télen, a természetes vizek vermelő halpopulációjában jelentős. A vízimadár telepekről kiszorít más madárfajokat, ezáltal elűzve azokat fészkelési és táplálkozási területükről.

Emellett vizsgálatok szerint a kárókatona a halak intenzív parazitás fertőzöttségének is okozója lehet. Több galandféregnek, mételynek és fonálféregnek is a gazdája, melyek lárvaállapotban a halakban élősködnek, és azokat károsítják.

Kárókatona

A kormorán hazai egyedszáma önmagában nem volna nagy, de a természetes vízi halpopulációhoz mérten jelentős. A halgazdaságok nagy öröme lenne, ha a kárókatona vadászható fajjá minősülne, azonban az Európai Uniós Madárvédelmi Irányelv értelmében, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajnak értékelhető, emiatt a hazai állomány is védelem alatt áll. Kivételt ez alól, ha a Madárvédelmi Irányelv meghatározott szempontjainak teljesülése esetén riasztása, gyérítése, állományszabályozása szintén meghatározott feltételek teljesülése mellett engedélyezhető.

A kárókatona gyérítését engedély nélkül végezheti külön jogszabályok alapján kijelölt vadászatra jogosult, valamint halászati őr a halállományokban keletkezett károk mérséklése érdekében,

amennyiben tevékenységét az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapodást kötve védett természetvédelmi területen kívül, szeptember 1. és január 31. között a vadászat rendje megsértésének nem minősülő, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel és/vagy más módszerrel, továbbá az okszerű vadgazdálkodás akadályozása nélkül végzi.

A kárókatona gyérítése során az ólomsörét használata tilos! (Ez utóbbi rendelkezés az ún. AEWA egyezmény alapján kötelező, és a vizes területeken élő fajok védelmét szolgálja.)

Eseti hatósági engedély szükséges a gyérítéshez természetvédelmi területen, különösen madárvédelmi területeken, illetve abban az esetben, ha a gyérítés február 1. és augusztus 31. között történik.

Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok esetében nem várható el a természetvédelem aktív beavatkozása, ezért a kormorán kártételét a halgazdaságok hatványozottan megsínylik. Így a védett fajokkal ellentétben, a kárókatona gyérítése engedélyezhető gazdasági okokból. Mivel a kormorán nem minősül Magyarországon vadászható vadfajnak, ezért állományszabályozása jogilag nem minősül vadászatnak.

És mivel nem vadfaj, ezáltal kártétel esetén a vadászatra jogosult nem fizeti ki az okozott kárt, ahogy az állomány csökkentésére sem kötelezhető.

Ennek a jogi hézagnak a következtében a kárókatona „kinyeli” a halgazdaságok zsebéből a pénzt, kártérítésre pedig nem számíthatnak. Megoldásra márpedig szükség van.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cicáink okozzák a vadmacska vesztét

Macskáink dorombolása ölünkben, lábunkhoz való dörgölőzésük házi kedvenceink alaptermészetére vall. Ezek a szőrpamacsok makacsságuk ellenére is az egyik legszeretetreméltóbb társunk, ám a macskák teljes egészében soha nem hódolnak be az embernek. A legnagyobb probléma a vadmacska genetikai „elmocsarasodása". A pacsmagolás idején jobb híján elvadult házi macskákkal párzanak, aminek eredménye a hibridizáció.

A vad- és mezőgazdálkodók érdekében

2017. április 20-án az Országos Magyar Vadászkamara megteremtette a vadászjegyek és a vadászati engedélyek által befolyó összegből az Országos Vadgazdálkodási Alapot. Létrehozása és a pályázati úton megszerezhető meghatározott összeg az Országos Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Vadgazdálkodási Alap működési szabályait, céljait Az OMVK elnöksége határozza meg.

Világhírű, minőségi, mégsem esszük

A vad a természet része, megújítható természeti forrás, amelynek bölcs hasznosítása minden ágazat egyforma érdeke. A hazai vadhús nem csak kiváló minőségű alapanyag, de emellett kifejezetten egészséges is. Mégis, attól függetlenül, hogy a magyar vadászkultúra régmúltban gyökeredző hagyományokkal rendelkezik, az ország vadhúsfogyasztása európai viszonylathoz képest meglehetősen alacsony.

Eb a vadász kutya nélkül II.

A vadászkutyafajtákat több csoportra lehet tagolni. A különböző típusú vadászatokra más és más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A fajták a vadászaton belül eltérő feladatokra használhatók, és a bennük lévő ösztön felcsiszolásával hozható ki belőlük a legtöbb.

Növényvédelmi előrejelzés – tűzelhalásveszély

Tipikus áprilisi időjárásnak lehettünk tanúi, hűvös és meleg napok váltogatták egymást, szerencsére fagy nem volt. A szárazság a kisebb esők ellenére nem enyhült. Rajzik a cserebogár, fertőz a tűzelhalás, és kártevő rovarok egész sorával találkozhatunk.

Peszticidek szennyezik Európa folyóvizeit

Az Európa folyóin és csatornáin végzett tesztek száznál több peszticidet mutattak ki, melyek között 24 olyan szer is volt, amely nem engedélyezett az EU-ban történő felhasználásra. A vizsgálat során 10 ország 29 folyójából vett mintákban 21 állatgyógyászati készítményt is találtak.

Tudományok határterületein

Kutatásai során a mezőgazdaság felé sodródott az eredetileg geográfus végzettségű Kun Ágnes, aki a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetében (ÖVKI) a mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözési célú felhasználását kutatja. A talajtan felől közelítő földrajztudós agrárérdeklődése is erős, ezért azóta környezetgazdálkodási agrármérnök diplomát is szerzett.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

Eb a vadász kutya nélkül I.

A kutya már ősidők óta az ember hű társa. Ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolataiban, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Szőrös barátainkat elkezdtük tenyészteni, majd keresztezni a különböző fajtákat, de ez sokszor megütötte a túltenyésztés mércéjét. Mára változatos fajták különböző kihegyezett képességekkel alkalmazhatók különféle feladatokra.

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.