0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 3.

Hogyan mérsékelhetjük az aszály hatásait az őszi búza termesztésekor?

A vízhiány, az aszály káros hatásai egyre gyakoribbak és súlyosabbak a hazai növénytermesztésben is. Az aszály ellen passzív (nemesítés, agrotechnika) és aktív (öntözés) beavatkozásokkal egyaránt tudunk védekezni.

Azonban ezek költségei és hatékonysága természetesen nagyon eltérő mértékű lehet. Az öntözés kapcsán fontos alapelv, hogy a vízpótlás nem az agrotechnikában (pl. vetésváltás, talajművelés, tápanyagellátás, vetéstechnológia stb.) elkövetett hibák, hiányosságok ellensúlyozását, hanem a már eleve okszerű termesztéstechnológia hatékonyságának további javítását szolgálja. Természetesen más a helyzet, amikor olyan hatalmas az aszály, hogy az állomány, a termés megmentése a cél. A klímaváltozás szempontjából a búza különleges helyet foglal el a szántóföldi növények között, és sokéves tartamkísérleteink azt mutatják, hogy öntözése csak kivételes esetben indokolt.

Az elmúlt évszázadok, évtizedek öntözési tervének (gravitációs vízellátás) megfelelően főként a folyóvölgyekben terjedt el az öntözés (1. ábra). A későbbi kutatások (például Bocz Ernő professzor vizsgálatai) ugyanakkor egyértelműen azt igazolták, hogy a nagyobb termékenységű, löszháti területeken, a csernozjom talajokon rendszerint jobb az öntözés hatékonysága, mint a folyóvölgyi réti öntéstalajokon. Ennek megfelelően kiterjedt öntözési rendszerek jöttek létre a Hajdúságban, a békés-csanádi, a szolnoki hátsági területeken, és azok bővítése a jövőben is indokolt lehet a többletköltségek ellenére.

őszi búza
Forrás: MMG

Megváltoztak a körülmények

A klímaváltozás szempontjából a búza különleges helyet foglal el a szántóföldi növények között. Ennek egyik oka a származása. A búza géncentruma a sztyeppi, arid térségekben van (Termékeny félhold), ezekhez az adottságokhoz sok-sok ezer év alatt alkalmazkodott a növényfaj. A különleges megítélés másik oka, hogy az őszi búza tenyészidejének jelentős része a viszonylag jobb víz­ellátottságú őszi-téli-tavaszi időszakra esik, és még a nyári aszályos periódus előtt betakarítható. Ezeket a kedvező feltételeket figyelembe veszik a búza nemesítése és agrotechnikája során, bár az elmúlt évtizedekben a klímaváltozás nagymértékben átalakította a hazai termesztés ökológiai feltételeit (2. ábra). Talajtani szempontból kedvező folyamat, hogy a búzatermesztésre legkevésbé alkalmas területek aránya csökkent (az 1930-50-es évek 30%-áról 15%-ra).

Számottevően romlottak viszont a búzatermesztés klimatikus feltételei hazánkban az elmúlt évtizedekben.

Ennek a folyamatnak a legjellemzőbb értékei, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség – területenként igen nagy eltéréssel – 150-200 milliméterrel csökkent az 1930–50-es évekhez képest, miközben az évi középhőmérséklet 0,5–1 Celsius-fokkal, a hőségnapok száma pedig 15–20 nappal nőtt. Ezek olyan átlagértékek, amelyek az extrém meteorológiai jelenségek miatt igen nagy szélső értékeket vehetnek fel.

1. ábra: Magyarország öntözhető területei 2. ábra: A magyar búzatermesztés agroökológiai feltételei (Pepó Péter, 2026)

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság