Bár nem minden egyesületi tag vett részt a kérdőíves fölmérésben, a válaszadók térbeli szóródása miatt (gyakorlatilag az ország minden pontjáról érkeztek kitöltött kérdőívek) elfogadható, hogy az itt ismertetett adatok országosan érvényesek.
– A térbeli szóródást az áruda földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó válasz is alátámasztja, amely szerint 15%-uk a fővárosban, 25% megyeszékhelyen, 49% városban és 11% községben található. Az árudák 80%-a saját tulajdonú területen működik és csak 20% bérlemény, mely értékek + 5%-os eltérést mutatnak a saját tulajdonú árudák javára az előző évhez képest.
– Fontos kérdés volt a 2011- ben végrehajtott fejlesztések nagysága. Az árudák több mint 65%-ánál nem volt, 30%-ánál annak értéke nem érte el az 1 millió forintot és csak a válaszadók 5%-a végzett 1 millió forintnál nagyobb fejlesztést. ez a 2010-es évhez képes 2%-os növekedést jelent.
– Az eladótér nagysága fontos jellemzője az értékesítő helyeknek. A magyar árudák eladóterének átlagos nagysága 3000 m2, ebből a fedett, fűtött épületek átlagos alapterülete 150 m2, a fedett, de fűtetlen épületek átlagban 300 m2- esek, míg az üvegházak átlagos mérete 250 m2. Fontos azonban megjegyezni, hogy fedett résszel az árudák 70%-a rendelkezik, míg üvegház csak az egyötödüknél található. ebben stagnálás tapasztalható.
– Érdemes a felületek méretét a nyitva tartás függvényében is megvizsgálni. Ha csak az átlagot nézzük, akkor a beérkezett válaszok alapján 10,5 hónapig tartanak nyitva az árudák. Az egész évben üzemelők 90%-ának van üvegháza. Az üvegházzal, illetve nagyobb fedett területtel nem rendelkezők jellemzően 9 hónapig üzemelnek, és kültéri árusító felületük 2000 m2 körüli. ezek az adatok is stagnálást mutatnak.
– Az éves árbevételt tekintve a válaszadók 30%-a 10 millió Ft alatti éves bevételt könyvelt el, 35% 10-20 millió Ft közötti összegről nyilatkozott, 25% a 20-30 millió, 10%-uk pedig a 30-50 millió Ft árbevétel kategóriát jelölte meg. A válaszadóknak alig 10%-a számolt be 100-200 millió Ft közötti éves bevételről, mely értékek enyhe, 3%-os növekedést jelentenek a 2010-es évhez képest.
– Az egységnyi értékesítési területre viszonyított bevétel 19 500 Ft/m2. Az egész évben nyitva tartó árudák válaszai nélkül ez az érték csak 15 700 Ft/m2.
– A válaszadók 73%-a szerint egy vásárlás értéke 2000- 5000 Ft, 27% esetében 5000 Ft-nál nagyobb összegű. 10 betérő érdeklődőből 7,1 vásárol is. A fővárosi és a vidéki árudák között sem a vásárlási hajlandóságban, sem a vásárlási értékben nincs meghatározó különbség, sem növekedés a 2010-es évhez képes.
– A magyar kertészeti árudák bevételének 70%-a származik növény-, 30%-a pedig egyéb ipari termék értékesítéséből, ez 4%-os növekedést mutat a kiegészítők irányába.
– A kertészeti árudákban foglalkoztatottak száma átlag 3,8 fő, minden harmadik árudában dolgozik családtag is, átlag 1,6 fő, mely értékek kis csökkenést mutatnak 2010- hez képest.
– A munkabérre fordított költséghányad nagyon változatos képet adott, az átlagos érték 34%, de általában 20-50% között nagyjából egyenletesen szóródtak, ami megegyezik a 2010-es évivel. – A növénykészlettel kapcsolatban a selejt mennyiségét kérdeztük, amely átlag 5%, és ebben nincs jelentős különbség a vidék-főváros és az egész évben, illetve 9 hónapig nyitva tartó árudák között.
– A növénykészlet származását illetően a válaszadók felénél a készlet 16%-a származik Hollandiából, ötödénél pedig 16%-a Olaszországból érkezett. A többi országból (Lengyelország, Belgium, Dánia, Németország) elenyésző az import.
– A klasszikus árudai tevékenység mellett a vállalkozásoknak több mint a fele folytat valamilyen egyéb tevékenységet, a legtöbben kerttervezéssel és kertépítéssel foglalkoznak.
– A válaszadók 80%-ának a forgalma csökkent a 2010. évihez képest. minden évszakban csökkenő forgalmat tapasztalt 40%, a tavaszi forgalom 60% szerint volt élénkebb.
– Az egyes termékcsoportok iránti kereslet változásáról is érdeklődtünk. nem változott a gyümölcs- és szőlőoltványok esetében (szemben a korábbi évek csökkenésével), az évelőkről viszont épp annyian jelezték, hogy csökkent irántuk a kereslet, mint ahányan növekvő vagy változatlan érdeklődést tapasztaltak. A fenyőfélék esetében nem változott az évek óta tapasztalt tendencia, az árudák háromnegyedében csökkent irántuk a kereslet, a balkon- és mediterrán növények esetében általában a „csökken” és a „nem változott” választ adták. Nőtt a díszcserjék forgalma a válaszadók kétharmadánál. A szobanövény, gyepszőnyeg és kerti szerszám kategóriákban változatlan forgalomról számoltak be, ám ez az adat kevésbé mérvadó, a válaszadók 70%-a ugyanis nem is tart ezekből a termékekből. Az ipari termékek közül egyértelműen nőtt a cserepek, kaspók, virágföldek és műtrágyák forgalma.
– Érdekes és figyelemre méltó, hogy a nyilatkozott árudák harmada nem foglalkozik házhozszállítással, ahol viszont kínálnak ilyen szolgáltatást, ott stabil igény mutatkozik iránta, sőt enyhe növekedés is tapasztalható.
– Az elmúlt évben tapasztalt jelenségeket illetően a válaszadók leggyakrabban az új építésű ingatlanok építésének hiá nyát, a kertépítő vásárlások csökkenését említették.
Koós Csilla
MAKERT-titkár
