Ahogy a fruchthandel.de portál cikkében olvastuk, szeptember 27-én fognak szavazni Svájcban arról a kezdeményezésről, amely az ország élelmiszer-ellátásának nagy léptékű átalakítását vázolja fel.
Bár nálunk gyökeresen mások a termesztési feltételek, illetve Svájccal szemben nálunk az Európai Unió agrárpolitikája adja a kereteket, mégis érdekes ez a vita tőlünk nézve is, hiszen európai szinten a legaktuálisabb hívószavak most az önellátás és a növényi étrend.
Jól néz ki, de mennyi a realitása?
A nemmel szavazás mellett kampányoló ún. ellenzőbizottság nemrég sajtótájékoztatót hívott össze, erről számolt be a svájci agrárinformációs szolgálat nyomán a fruchthandel.de. Mint írták, az élelmiszerlánc-reformra vonatkozó kezdeményezés egyebek között azt követeli, hogy
Az ellenzőbizottság attól tart, hogy a kitűzött reformcélok csak a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerfogyasztás struktúráját komolyan felforgatva érhetők el.
Sajtótájékoztatójuk keretében a mezőgazdaság, a politika, az élelmiszeripar, a kis- és középvállalkozások, az alpesi, hegyvidéki régiók érdekképviseletei, valamint a vendéglátás képviselői fejtették ki álláspontjukat. Nem kérdőjelezték meg a fenntarthatóbb táplálkozás alapvető céljait, azonban bírálták a követelt eszközöket és az előirányzott végrehajtási határidőt.
Aggódik az agrárium és a hegyvidék
Markus Ritter, a gazdaszövetség elnöke rámutatott a mezőgazdasági üzemek hosszú távú beruházásaira. Az istállók és egyéb infrastruktúrák finanszírozását évtizedes távlatokban tervezik; az élelmezési rendszer tíz éven belüli gyökeres átalakítása ezért gazdasági nyomás alá helyezhetne számos üzemet. Christine Badertscher, a Szövetségi Tanács zöldpárti képviselője úgy fogalmazott, hogy alapvetően támogatja a növényi alapú élelmiszerek arányának növelésére irányuló célt, a kezdeményezés azonban szerinte nem a megfelelő út ehhez.
Az élelmiszeripar, a kereskedelem és a vendéglátás képviselői is figyelmeztettek rá, hogy a további előírások és magasabb költségek mellett számos kereskedelempolitikai bizonytalanság is várható, valamint a szociális következmények sem hagyhatók figyelmen kívül. Az emelkedő élelmiszerárak különösen az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat terhelnék meg. A fenntartható étrend pedig nem válhat a jól keresők kiváltságává, hangzott el a sajtótájékoztatón.
Érvek ellene és mellette
A tervet ellenzők a „szavazz nemmel” kampányukkal elsősorban arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy nem lehet konfliktusmentesen összehozni az élelmiszer-önellátást, a fogyasztók döntési szabadságát, az állattartás érdekeit, a biodiverzitást és a gazdaságosságot. Támogatói ezzel szemben fenntarthatóbb élelmezési rendszert és a növényi alapú élelmiszerek fokozottabb felhasználását remélik a reformtól, olvastuk a tervezett svájci élelmiszerlánc-reform fogadtatásáról szóló hírt a fruchthandel.de portálon.
