A kis családok óvatosabbak, nem merik bevállalni a fűtés érdekében végzett többletfogyasztást. A kisebb népességgel betelelt családokban az egy dolgozóra jutó munka nagyobb. Belsejében ugyanolyan meleget kell létrehozni, mint a nagy családnál. A kisebb gömbnek nagyobb a fajlagos felülete, így rosszabb a hőháztartása. A többletmunkát végző dolgozóknál a bélsár fokozott felhalmozódása miatt fennáll a belső ürítkezés veszélye!
A hazánkban használt keretek többnyire elég nagyok ahhoz, hogy elegendő mézet tudjon a család felhalmozni benne, a fészek fölött is. Az északi területeken, vagy nagyon hosszú, tartós hideg tél esetén, a Hunor és a kisebb keretek középső lépein sokszor kevésnek bizonyul a mézkészlet (egyfiókos fészek esetén). Az oldalsó takarókeretek hiába talpig mézesek, a fészek középső részén éhezhet, és el is pusztulhat a család.
Cukorlepényt adjunk
Különösen igaz ez akkor, ha az anya a petézést megkezdte az enyhébb januári idő hatására, februárban pedig visszatér a tél egy kis erőfitogtatásra. A keretméret technológiai hiányosságát cukorlepény beadásával ellensúlyozhatjuk. A cukorlepény készítésénél legbiztonságosabb, ha a porcukorhoz izocukrot használunk. Szükség esetén felhasználhatjuk saját mézünket, de más méhészetből származó, vagy ismeretlen eredetű mézet tilos a lepény készítéséhez adni.
Gyúrt cukorlepényt méz (vagy izocukor) és porcukor összekeverésével, gyúrásával készíthetünk. A méz és a porcukor aránya 1:4. A mézet felmelegítjük, könnyen folyós állapotban a porcukorhoz adagoljuk. Inkább kisebb tételeket készítsünk, ha nem rendelkezünk dagasztógéppel. A gyúrást addig kell folytatni, amíg a massza teljesen homogénné nem válik. A kész „tésztát” műanyag tasakokba, kb. egy kilogrammos mennyiségekben adagoljuk, az elhasznált porcukor dobozában, ellapítva, meleg helyen tároljuk.
Az elmúlt 25 évben 5 kivétellel azt tapasztalhattuk, hogy január végén, február elején mindig volt egy rövid időtartamú felmelegedés, amikor családjaink kitisztulhattak. Ezt az alkalmat kell kihasználni arra, hogy családjainknál egy rövid rátekintéses vizsgálatot hajtsunk végre. A vizsgálat során a család hangja alapján lehet következtetni az anya jelenlétére (az anyátlan család hangosan zúg, a keretléc tetején lévő dolgozók potrohukat felemelve, szárnyukat rezgetik), a fészek elhelyezkedése alapján pedig a család élelemkészletének nagyságára kaphatunk információt. Ha a hideg építményű fészek a kijárónyíláshoz közeli részen található, akkor még bőven van élelem a keretekben. Ha azonban a kaptár hátsó feléhez közel helyezkedik el a család, úgy az élelemkészlet fogytán van, beavatkozásra van szükség.
Az előre elkészített, melegen tartott tasakos cukorlepényt vékony csíkban fel kell nyitni, és a vágást a keretekre merőlegesen fordítva, a fészekre kell borítani. Így miden léputca hozzáfér a segítséghez. Az esetleges anyátlan családon az alacsony hőmérséklet miatt segíteni nem tudunk azonnal, de fel kell jegyezni a kaptár azonosítóját, és az első adandó alkalommal anyásítani kell a családot. A kora tavaszi anyásítás legegyszerűbb módja az anyás, valamint az anyátlan család egyesítése. A vizsgálat során kijelölhetjük az anyásításhoz felhasználható gyengébb népességű, de anyás családokat.
Mérlegelnünk kell
A beavatkozás során lehetőségünk van az elmaradt, vagy kevésbé sikeres ősz végi, tél eleji atkairtást helyrehozni, pótolni. Hosszú hatástartamú atka-ölőt be lehet függeszteni a fészekbe. Az ilyen típusú védőeszköz átfedi a fiasítás fedett időszakát, így hatását maximálisan ki tudja fejteni. A kezelés alkalmával feltétlen használjunk ellenőrző, vizsgáló lapokat, hogy a szer hatását értékelni tudjuk. Természetesen az értékeléshez mindig kell kontrollvizsgálatot is végezni, amihez rövid hatástartamú, nagy hatékonyságú (90% feletti), kontakt szert kell alkalmazni.
Amennyiben a betelelés során eleve hiányosságokat tapasztaltunk, vagy nem tudtunk teljes munkát végezni, úgy akkor is bele kell nyúlnunk a kaptába, ha nem megfelelő az időjárás. Ilyenkor mérlegelnünk kell, hogy mivel okozunk nagyobb kárt, ha tisztulás előtt zavarjuk családot, vagy pedig azzal, hogy biztosítjuk a zavartalan telelést ez éhező, atkás, anyátlan családnak.
A szükséges beavatkozásokat egy kaptárnyitással végezhetjük el, a méheket kis mértékben zavarjuk, de sok esetben életet, életeket menthetünk. Amennyiben az időjárás kegyes hozzánk, úgy bő egy hónapra biztonságban tudhatjuk méheinket, és visszatérhetünk a méhészműhely magányosságába. A vizsgálat során pótolhatjuk a hiányzó, vagy cserélhetjük az átnedvesedett takarást, szigetelést.
Várjuk a tavaszt
Az idő sürget, rövidesen beköszönt a tavasz, kezdődnek a kerti és méhészeti munkák. Még van egy bő hónapunk arra, hogy számba vegyük eszközeinket, ellenőrizzük gépeink működőképességét, elvégezzük a szükséges javításokat, karbantartásokat.
Természetesen az adminisztrációról sem szabad elfelejtkeznünk. Hamarosan elérkezik a gyógyszer- és cukortámogatás igénylésének határideje, meg kell kezdeni összeállítani az igényléshez szükséges dokumentumokat. Februárban a helyi önkormányzatoknál kell eleget tenni a bejelentési kötelezettségünknek. A Méhegészség-ügyi kiskönyv lezárásáról akkor is gondoskodnunk kell, ha támogatást nem kívánunk igénybe venni. Ezt a dokumentumot meg kell őrizni, hogy egy esetleges állategészségügyi ellenőrzés alkalmával be tudjuk mutatni. Az elhasznált gyógyszerek, vegyszerek csomagolóanyagait össze kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kezelni. A megsemmisítés során kapott bizonylatot meg kell őrizni.
A 2012-es évben lépett hatályba a kaptárak egyedi azonosításáról szóló törvény, melynek értelmében kaptárainkat már el kellett látnunk a meghatározott tartós jelöléssel. Amennyiben kötelezettségünknek eddig nem tettünk eleget, úgy itt az idő, hogy a vándorlási időszak megkezdése előtt pótoljuk hiányosságainkat. Könnyen előfordulhat, hogy a tavaszi első vándorlásunk alkalmával a közúti ellenőrzés során a „közeg” keresni fogja az azonosító számokat, valamint kéri a vándorláshoz szükséges egészségügyi igazolást. Ne hozzuk magunkat kellemetlen helyzetbe.
Dohos László
