Az EU elhatározta, hogy december 1-jétől korlátozza a méhpopuláció csökkenésével összekapcsolt, neonikotinoid néven ismert peszticidosztály használatát.
A repce a legnagyobb veszélynek kitett haszonnövények egyike, amelynél a vetőmagok kezelésére használták a neonikotinoidokat, és az alternatív kezelési eljárások kevésbé hatékonyak. A 2012–13-as szezonban a világ összes 60,7 millió tonnás repceterméséből 19,3 millió tonnát állított elő az EU, köztük a termesztett canola repcét.
Az entomológusok szerint a repcebolha az egyik olyan kártevő, ami feltehetően egyre növekvő termesztési gondokat okoz majd az EU repcetermelésében. A neonikotinoidok helyett piretroidokkal lehetne védekezni a kártevők bogarak ellen, ám a piretroidok használata kevésbé rugalmas, mint a magok kezelése. Előfordulhat, hogy tartós esőzés vagy szeles idő miatt nem is lehet kijuttatni. Ősszel sokat esik az eső, így növényvédelmi gépek nem mindig tudnak rámenni a szántókra. Gondot jelenthet még a levéltetű, ami a tarlórépa-sárga mozaikvírust terjeszti, és ami akár 30 százalékos termésveszteséget is okozhat a repcében. Tovább nehezítheti a levéltetű elleni védekezést, hogy hajlamos az egyes inszekticidekkel, így a piretroidokkal szemben rezisztenciát kialakítani.
Csökkenhet a repcetermelés
A 2015-ös betakarítást követően feltehetően visszaesik a repcetermelés a repceolaj előállításában jelenleg vezető Európai Unióban, miután a méhek védelme érdekében hármat betiltottak a legszélesebb körben használt peszticidek közül.
Forrás:
