„Ha el akarnám bagatellizáni a dolgot, úgy válaszolnék, hogy félelmekkel és várakozással tekintettünk a csatlakozás elé” -reagált az uniós felkészülésre irányuló kérdésemre Horváth Csaba, aki minisztériumi szakreferensként, majd a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkáraként végigasz-szisztálta a folyamatot. Tapasztalata szerint, a várakozásaink elmúltak, a félelmeink egy része viszont megmaradt. Magyarország viszonylag jól felkészült, a csatlakozást megelőző 11 évet jól használta fel az ágazat. Az Európai Unióval már 1993-ban megállapodást kötöttünk vámkedvezményekre, eredetvédelemre vonatkozóan. Igyekeztünk feltérképezni az ágazatirányítással kapcsolatos dolgokat. Azzal, hogy 1994-ben megszületett a hegyközségi törvény, 1997-ben a bortörvény, a jogi szabályozás is korán kialakult. Ide lehet még venni az 1999-es jövedéki szabályozást is. Az más kérdés, hogy ez utóbbit sikerült a legkevésbé EU-konformmá alakítani. Ugyanakkor nem álltak fel időre azon intézmények, melyek az uniós támogatások kezelését intézték volna, bár később ez is megoldódott. (…)
Tíz évnyi szüret
A szőlő- és borágazatban az elmúlt tíz esztendő mérlege kiegyensúlyozott, se nem pozitív, se nem negatív. A szakma soha nem kívülállóként, csodát várva állt a eseményekhez, hanem igyekezett saját kezébe venni a sorsát: javaslatokkal élt, sok segítség...
Forrás:
