A parkot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője, Csonka Tibor, a Gemenc Zrt. vezérigazgatója és Wutholen Sarolta, a kastélyt építő Habsburg Frigyes főherceg unokája avatta fel ünnepélyesen.
Fazekas Sándor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kormány, a Földművelésügyi Minisztérium támogatja az erdőgazdaságok természetvédelmi beruházásait, a gemenci parkrekonstrukció egy ötszázmillió forintos felújítási program folytatása volt. A hazai kastélyparkokban évtizedeken át következetesen irtották a fákat, ezért alig maradt ép díszkert az országban, a folyamatot azonban az 1970-es, 1980-as évektől sikerült megfordítani. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. nagy hangsúly fektet rá, hogy a kezelésében lévő műemlékek megbecsült és ismert részei legyenek a nemzet kulturális vagyonának, és ezeket az értékeket mind többen láthassák. Így remélhetően hazánknak ebbe az egyedülálló térségére is mind többen eljutnak, és megnézhetik a magyar épített örökség ott található kivételesen szép példáját, mondta a miniszter.
A felújítás azt mutatja, hangsúlyozta Zsigó Róbert, hogy a Gemenc Zrt. a felelős erdőgazdálkodás mellett megőrzi és gyarapítja közös értékeinket,
Csonka Tibor vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az egykori Habsburg-birtok területén 1999-től kezdve végeznek felújításokat, amelynek során helyreállították a 19. század végén épült kiskastélyt és az 1910-ben épült vadászkastélyt. A bellyei birtok már a múlt század elején is európai hírű szarvasvadászati terület volt, Karapancsa vendége volt I. Ferenc József, II. Vilmos német uralkodó, Ferenc Ferdinánd trónörökös és a kiváló vadász, Széchenyi Zsigmond gróf is.
A korabeli tervrajzok és fényképfelvételek alapján az eredetit megközelítő állapotban díszlik a kastélykert. A kétéves beruházás során a több mint százéves, túlnyomórészt tölgyek és kőrisek borította parkban az idős, beteg fák kezelése mellett pótolták a hiányzó fákat, helyreállították az eredeti gesztenyefa allét és az egykori filagóriát, a vadászkastélyt övező neobarokk díszkertet, számos madár- és denevérodút is kihelyeztek és gyümölcsfajta-bemutató kertrészt hoztak létre.
Karapancsa a vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt élőhelye, a történelmi bellyei uradalom egyik központja. Az állami tulajdonú Gemenci Erd
ő- és Vadgazdaság Zrt. ékköve két kastélyból és majorsági épületekből áll. A Kiskastély építését Habsburg Albrecht főherceg kezdte el (1879), majd Frigyes főherceg folytatta és fejezte be (1896). Rá másfél évtizedre pedig elkészült a neobarokk stílusú Nagykastély is. A II. világháború idején a kastélyokba orosz katonák kvártélyoztak be, majd kivonulásuk után 1956 márciusáig a magyar határőrség állomásozott a Nagykastélyban. A 70-es években a Kiskastélyban előbb munkásszállót, majd szolgálati lakásokat alakítottak ki, az utolsó lakó kiköltözése után pedig sokáig üresen állt. A major 1990 után került az erdőgazdaság kezelésébe.
Jelenleg a szálláshelyként is működő Nagykastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat. A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti kiállítás a főhercegi birtok kialakulását, a főhercegi családot, valamint a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdasági tevékenységeket, illetve a térség nemzetiségeit mutatják be, és vadászati emlékek is helyet kaptak a nyolc teremben. Izabella főhercegasszony szenvedélyes fotográfus lévén valódi kordokumentumot hagyott hátra. A képein megörökítette a főhercegi vadászatokat, a mindennapi élet pillanatait, a korabeli népviseletet és népszokásokat. (Fotó: Rimóczi Irén)
