A málna növényvédelmével sokan foglalkoztak, doktori disszertáció is készült belőle (Vétek Gábor, 2008). Valószínű, hogy a sarjon termő technológiában találkozunk a legkevesebb növényvédelmi gonddal, mert a letermett vesszőkkel együtt a beteg részeket is kiviszik az ültetvényből. A sarjak hozzák a második termést, a betakarításjúliusközepétől a fagyokig tart. Főleg a károsítókra kell ügyelni, mert ahogy a málna érni kezd, a kémiai növényvédelmi beavatkozásszinte lehetetlen.
A málnaültetvényben találkozunk speciális és többgazdásmálnakárosítókkal éshasznos élő szervezetekkel is, például a vöröses mezei poloskával, amely levéltetvekkel táplálkozik, de kishernyókra isvadászik.
Az agrobaktériumos vesszőgolyva gazdanövényei a málnán kívül a szederfajok, a szőlő és a krizantém. Fertőzés hatására a hajtásokon ésa vesszőkön apró, egymásba olvadó daganatok képződnek. A kórokozó a talajból sebzéseken keresztül jut a növénybe, ezért csakegészséges növényről szedjünk szaporítóanyagot, a beteg növényeket távolítsuk el az ültetvényből.
A didimellás vesszőfoltosság tünetei általában a vessző alsó harmadában alakulnak ki. A hajtáson 20-30
milliméteres hosszúkás, li láspiros, elmosódott szélű foltok láthatók. Később a foltok közepe kiszürkül, benne apró fekete pontok, a kórokozó termőtestei láthatók. A gomba csak a kérget károsítja, a fertőzés a beteg vesszőkről kerül a hajtásra. Réz-hidroxid-,réz-oxiklorid-tartalmú készítményeket használjunk a hajtásnövekedés időszakában.
A kis málnalevéltetű jellegzetes tavaszi kártevő, soknemzedékű egygazdás faj. A levéltetvek sűrűn egymás mellett csoportosan szívogatnak, ennek hatására a fiatal hajtásvégek, levélnyelek deformálódnak. Levéltetvek elleni készítmény (lambda-cihalotrintartalmú) permetezésével megakadályozhatjuk a hajtáscsúcsok károsodását. Ügyeljünk arra, hogy tökéletes legyen a permetléborítás, a levéltetvek találkozzanak a permetezőszerrel.
A málna-karcsú díszbogár (Agrilus aurichalceus)elsősorban a házikerti málnásokban károsít, de az árutermelő ültetvényekben is megtalálható, a vesszőkárosítás mértéke a 10-15 százalékot is elérheti. A narancssárga lárvák szívogatása nyomán 1-3 centiméteres gömbölyded repedezett felszínű gubacsok keletkeznek, amelyek korlátozzák a nedvkeringést, ezért a fölöttük lévő hajtás kevés tápanyagot kap, fonnyad, a termés apró lesz. A szüret után a gubacsok már jól láthatók, ekkor a károsodott vesszőkeltávolításával védekezhetünk a málna-karcsúdíszbogár ellen. A telelés lárva alakban történik, a bábozódásra a következő év tavaszán, hazánk viszonyai között április eleje és május eleje között kerül sor.
A málnahajtáslégy április-májusban rajzik. A 6 milliméter hosszú, szürkésfekete légy tojásait a legfelső levél hónaljába teszi. A fehér lárvák berágják magukat a málna szárába, lefelé 10 centiméteres járatot készítenek. Károsításuk hatására a málnahajtások kb. 40-60 centiméter magasságban meggörbülnek. Július végén abban található a báb, a görbület alatt 10 centiméterre pedig 1-2 kerek nyílás, ahol a légy irepül. A tünetek nagyon egyértelműek, így a védekezés is egyszerű: a fertőzött hajtásokat el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
A málnasodró tükrösmoly minden évben megjelenik az ültetvényben, a lárvák a fiatal hajtásokat és sarjakatösszesodorják, összegubancolják. A virágokat is megrágják, kiodvasítják.
Sok tápnövényű kártevők is találhatók a málnaültetvényben, többek közt a gyapottokbagolylepke, amely délről vándorol hazánkba. A szárazabb évek kártevője, nedvesebb évjáratokban a vándorlási hajlama kisebb, amellett sok hernyó el is pusztul a kártétel helyén föllépő gombás fertőzések miatt. Védekezésnél fontos a jó időzítés és a jó permetléborítás. Csak az egészen pici, még nem színező-dött, legföljebb 3 milliméter hosszú hernyók irthatók eredményesen, a Bacillus thüringiensis-tartalmú készítmények hatásosak lehetnek.
A málnalevéldarázs csak szórványosan fordul elő, még nem kell ellene kémiai úton védekezni, elég, ha a megtámadott leveleket eltávolítjuk az ültetvényből, és megsemmisítjük őket.
Az amerikai lepkekabóca sajnos nem kerülte el a málnaültetvényt sem, ott is okozhat kellemetlenséget. Lárvái viaszos váladékot termelnek, emiatt válik szembetűnővé a kártevő. Az esztétikai gondon kívül azonban komolyabb kárt eddig nem okozott. A permetszerek közül az Acta ra eredményes lehet, ha a kezelést korábban, a kártevő nagyobb arányú megjelenését megelő-zően célszerű elvégezni.
A málna növényvédelme már a telepítés előtt elkezdő-dik. Első lépésként a megfelelő termőhely kiválasztásával és az egészséges szaporítóanyag beszerzésével. Fontos, hogy a málnakárosítókat (kórokozókat és állati kártevőket) időben fölismerjük, a beteg, illetve az állati kártevőkkel fertőzött részeket eltávolítsuk, ezzel megakadályozhatjuk a károsítók terjedését, felszaporodását. Szükség esetén kezeljük az ültetvényt időben, még a károsítók felszaporodása előtt megfelelő növényvédő szerrel.
