Saját vállalkozásában jól hasznosította korábbi szakmai kapcsolatait, Bereznai Roland okleveles kertészmérnök ugyanis 15 évig vezette a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar kísérleti és tanüzemének gyümölcsfaiskoláját Soroksáron. Ott olyan aprólékos munkát, mint az állami elsimerésre bejelentett fajták szaporítását is vállalták a Nébih Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztálya jogelődjének. Ezt a munkát a megbízó kívánságára még egy ideig saját faiskolájában is folytatta, majd a Növényi Diverzitás Központ (Nödik) irányításával működő templomkert programhoz szaporít régen a Kárpát-medencében termesztett fajtákat. Ebben a gyümölcsész kezdeményezésben a hazai génbankokban őrzött fajtákat igyekeznek több helyre is kiültetni a számukra alkalmas termőhelyeken, hogy biztonságosan fennmaradjanak, és az érdeklődők jobban megismerhessék régi értékes fajtáinkat. Bereznai Roland számos törzsfát is fenntart ehhez a munkához, illetve kis tételben, kertészeti árudáknak szaporítja a régi fajtákat. A templom kert programhoz kapcsolódó gyűjtőutakon is részt vesz, legközelebb a Balaton-felvidéket járják be, gyümölcsfák után kutatva.
Kísérletezik mogyorószemzéssel is, nagy gyümölcsű, ehető galagonyát szaporít, van nála fehér eper, házi berkenye, dió a hazai gyümölcsfajok mellett. Igyekszik egyszerűsíteni, és biztonságosabbá tenni a tevékenységet, most ezért a diót oltva vásárolja, illetve mandulából csemetét ültet, nem maga neveli a magoncokat.
Szigorú forgóban
A faiskolában nagyon szigorúan 10 éves forgót tart, saját és bérelt 0,8 hektáros földdarabokon, a Duna árterületén, teljesen szűz területen. Ahol éppen nem faiskola van, ott is megtartja saját nevén a földbérletet, de másnak adja ki művelésre a területet úgy, hogy csak gabona és kukorica kerülhet a vetésforgóba. Amikor visszaér az eredeti faiskolai táblába, azon belül változtatja a különböző fajok helyét, mert a kajszi pédául rendkívül érzékeny a talajuntságra. Mindenütt kiépítette az öntözési lehetőséget, tápanyagfeltöltésre pedig csak szerves trágyát juttat ki, igen nagy adagban. Faiskolában viszonylag egyszerű a növényvédelem, a lombot kell egészségesen megőrizni. Baktériumos gyökérgolyva eddig csak néhány mirobalánon fordult elő nála, ami csak a kitermelés után derül ki. Az USA-ban a kórokozó ellen Ag robacterium radiobacteranta gonista baktériumot vetnek be, de ez a kezelés nem engedélyezett az Európai Unióban. A szakirodalom szerint a gyökérgolyva ellen antibiotikumot is lehet használni, ezért kísérletképpen eseti engedélyt kért a Kasuminra. A szer 10 százalékos oldatába mártja be a vadcsemete gyökerét, illetve szilvát permetezett vele. Az első eredmények az idei kitermeléskor lesznek értékelhetők. A gombás betegségek közül a tafrinás levélfodrosodás okozza a legnagyobb gondot, cseresznyében és meggyben a blumeriellás levélfoltosság, valamint a legtöbb fajnál a lisztharmat, továbbá a rágó és szívó kártevők ellen kell védekezni. Mint a gyümölcstermesztésben, a faiskolában is a gyakori szemrevételezés a növényvédelem alapja, időben észre kell venni a fertőzést.
Alanyok újrafölfedezve
Saját törzsanyagot az említett régi fajtákból tart fenn, illetve hazánkban új körtealanyt kezd használni, ezeken kívül az alapanyagot vásárolja.
Tapasztalatai alapján az alanyválasztásnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint amit sokan tulajdonítanak neki, a kajszi- és a szilvafajták ugyanis nem férnek össze mindegyik alannyal. Könnyen lehet, hogy a kajszi gutaütésé ben is szerepet játszik ez a jelenség. Alanynemesítés több helyen is folyt hazánkban, Cegléden mirobalán-, sajmeggy-, vadcseresznye- és vadkajszi-magoncalanyokat, Érden a Kisnánai lószemű és a Fehér besztercei szilvafajtákat, a volt Kertészeti Egyetemen pedig Hrotkó Ká roly nemesítette sajmeggyeket (Magyar, Egervár, Bog dány) vizsgáltak, ezekről pontosan tudjuk, mely fajtákkal férnek össze. Óriási különbség tapasztalható a nemes fajták eredésében a különböző alanyokon, és ez a különbség később is megmarad. Ezt a tudást alkalmazni kellene napjaink faiskolai gyakorlatában is, vallja Bereznai Roland. Ő Németországból is vásárol vírusmentes kökényszilva- (Prunus insititia) alanyt, a St. Julien INRA 2-t az amerikai eredetű szilvafajták számára, az Európából származó fajták összeférnek a nálunk rendszeresen használt miroba lánnal. Ez már oltványkorban jól látható a fajták szemzéseredésén, az oltványok növekedésén, erőnlétén. Kökényszilva a Bódi szilvaés a Potyó szilva is, ezek jól összeférnek a do mestica szilvákkal és a ringlókkal. Mi robalánon a Besz terceiés a Csacsaki-fajták érzik jól magukat. Bereznai Roland vegetatív alanyt az ára miatt nem használ, a saját szaporításhoz pedig termesztő-be ren dezés, különleges párásítás kellene. A GF 655/2és a St. Julien INRA2 Prunus in sititia-hibrid, a GF 8/1 a Prunus cerasiferaés az amerikai Pru nus munsoniana hibridje, ezen a Bluefre, a Stanleyés a Presidentered jól.
Másik újdonsága a Pyrus betulifolia körtealany, amelyet az egyetemen még Probocskai Endre professzor kezdett vizs gálni, és két változatot sze lektált. A nyírlevelű körte Kí nából származó faj, általáno san használják a nashi alanyá ul, de a hazai vizsgálatok sze rint is összefér a nemes kör tékkel, emellett jól bírja a meszet és a szárazságot. Fais kolai előnye, hogy a gyö kérze te bojtos, és szemzéskor jól adja a héját, ráadásul a lomb ja is egészséges, nem fogé kony a varasodásra, a rozsdá ra, sem a tűzelhalásra. 
Levél fonáka erősen szöszös, ezért a rágó kártevők is kerülik. Termése egészen apró. Egye lőre csak CAC-oltvány készül het belőle, mert nem vírus mentes a fa, állami elismerés re viszont nem kell bejelen teni, mert szerepel az uniós fajtajegyzéken. Bereznai Roland almához sokféle alanyt használ, megta lálhatók M9, M4, MM111 és MM106 alanyon is ugyan azok a fajták, illetve a nosztal giafajtákat inkább a tám rend szer nélkül megálló, erősebb alanyokra szemzi. Az árudákban vásárlók igényeinek ki szolgálására az őszibarackot vadőszin és keserűmandulán is szaporítja, a körtét vadkör tén és birsen. Árudáknak, egységáron Az oltványokat egységáron adja el az árudáknak, most nettó 800 forintért. Nem könnyű így gazdaságosan működni, korábban félállásban dolgo zott a faiskola mellett, és most is azt tervezi. Mint mondja, sokan csodálkoznak az ár képzésén, mert nagyon elté rő az egyes fajok eredési ará nya (az almáé, körtéé 90 százalék, a csonthéjasoké pedig nagyon rapszodikus), de ilyen kis tételnél csak a saját mun káját nehezítené, ha minden nek külön ára volna. Amúgy az árudákba való értékesítés is nehézkes: amikor nincs te lepítési támogatás, mindenki nekik akar eladni, pedig még a tavalyi áru sem fogyott el. Ha bekonténerezik, akkor ér tékes fákat tudnak venni a vásárlók, de a tavalyi szabad gyökerű anyag értéktelenné válhat. Ő a megmaradt cseresznyébe magasan díszcseresznyét szemez most. Az árak folyamatosan, lassan emelkedtek az utóbbi évtizedben, de most túlkínálat alakult ki, van, aki visszatért a pár évvel ezelőtti árakhoz. Ez azonban csak a faiskolások közti versenyben érződik, az árudákban nem lettek olcsóbbak a csemeték. Amit nem tud az árudák nak értékesíteni, azt azoknak a termesztőknek ajánlja fel, akik tőle vették az oltványo kat a gyümölcsösükbe. Pótlásra általában elkelnek az oltványok. Amúgy a telepítéshez előrendelésre készít oltványokat, de az sem köny nyebb terület, mert nincs ál landó telepítési támogatás, a pályázatokat pedig általában rendkívül rövid futamidővel írták ki. A gyors rendelésnek téli kézbenoltással lehet meg felelni, ami többnyire az alma, körte, meggy és szilva esetében lehet nyereséges a faiskolásnak. A tájfajták sokak érdeklő dését kelthetik föl, ezért az idén honlapot indít, és bele vág a csomagküldésbe is.
Különlegességek
Almából és szilvából külön tünteti föl a nosztalgiafajtákat, a legtöbb, 22 régi fajtát almából szaporít. Többek között a Danzigi bordás, a Fahéjalma, a Kanadai kormos renet, az Illatos rozmaring vagy az Őszi pogácsa nevét említjük ízelítőül a listából. Szilvából megtalálható nála többek között a Besztercei muskotály, a Vörös szil va, a Fehér szilva, cseresznyéből a Szomolyai fekete, a Drogán sárga cseresznye, körtéből a Citromkörte és a Ferenc vérbélű.
