0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 25.

Sikeres vadgalamb

Hazánk erdeit, mezeit járva szinte bárhol találkozhatunk különféle vadgalambokkal. A galambok gyors, akár függőleges repülésre is képesek. Ebben szárnyizmaik segítik őket, amelyek a testsúly 45 százalékát is kitehetik.

A vadgalamb hazánk erdeit, mezeit járva szinte bárhol felbukkanhat. Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi években lendületesen növekedett ezeknek a különösen jól alkalmazkodó szárnyasoknak száma a Kárpát-medencében. A galambfélék jól elhatárolható családot alkotnak, amelyeknek hazánk faunájában négy faja ismeretes: a balkáni gerle, a vadgerle, az örvös galamb és a kék galamb.

Vadgalamb, A vadgerle félénk, ijedős madár

Úgy tűnik azonban, hogy hamarosan egy újabb jövevénnyel gyarapszik a magyar rengeteg, ugyanis a pálmagerlének is feltűntek az előfutárai.

A vadgalamb gyors, akár függőleges repülésre is képes. Ebben szárnyizmai segíti, amelyek a testsúly 45 százalékát is kitehetik.

Ez a madarak menekülésekor életbevágóan fontos, de legalább ilyen jelentősége van puha, a bőrből könnyen kiszakadó tollaiknak. Ezeknek köszönhető, hogy ha egy ragadozó elkapja őket, még mindig van esély a szabadulásra. A szaporodási időn kívül hatalmas, akár több ezres csapatokba is verődhetnek, és ezzel is nő az esélye annak, hogy az adott példány túléli a ragadozók támadását.

A vadgalamb hányaveti fészket rak

A nálunk élő galambfajok közül a balkáni gerle és az örvös galamb gyakran felbukkan a településeken. Urbanizált, illetve urbanizálódó fajoknak tekinthetők, míg a vadgerle, a népdalokban oly gyakran előforduló gerlice a ligetes, bokros élőhelyeket részesíti előnyben, s meglehetősen érzékeny az emberi jelenlétre. A balkáni gerle csak a múlt század 20-as éveiben jelent meg nálunk, s emberi településektől távol csak ritkán fordul elő. Világhódító útja nem állt meg a Kárpát-medencénél, mára az északi sarkkörön túl is fészkel.

Vadgalamb, Az örvös galamb kontinensünk legnagyobb galambfajaAz örvös galamb 41 centis testhosszával kontinensünk legnagyobb galambfaja, fehér nyakörvéről ismerhetjük fel a legkönnyebben. Sokan balatoni nyaralásuk alkalmával találkoznak ezzel a madárral.

A vadgerle a Szaharától délre telel, általában csak április végén érkezik meg, és szeptemberben már indul is vissza telelőhelyére. A párok már a vonulás során kialakulhatnak, de gyakran csak a fészkelőhely környékén lel egymásra hím és tojó. Turr-turr-turr turbékolása leggyakrabban a tavaszi-nyári út menti erdőfoltokból, akácosokból hallható. A félénk, ijedős madár emberi zavarásra könnyen elhagyja fészkét.

Vadgalamb, A balkáni gerle emberi településektől távol csak ritkán fordul előA hazánkban előforduló vadgalambfajok csak egy költési időszakra állnak párba. Általában a hím választja ki a revírt, s mutat fészkelőhelyet párjának, s ha az eldöntötte, hogy hol épüljön a fészek, akkor közösen hordják a fészekanyagot, amelyet általában a tojó rendez el. A galambfélék a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetőek a fészeképítés mestereinek, a száraz ágakból összetákolt „nyomorúságos” fészekben a két fehér tojást alulról is láthatjuk. A hányaveti építmény mégis erős, ellenáll az időjárás viszontagságainak, kibírja az erős viharokat is. A szülők minden nálunk előforduló vadgalambfaj esetén felváltva kotlanak, s az utódgondozást is mindkét szülő magára vállalja.

Forrás: Kistermelők Lapja

Magazin ajánló: