0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 14.

Az Alma Terméktanács állásfoglalása

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) az almapiaci helyzet értékelése céljából a hazai léüzemek, tészek és termelők képviselőivel kibővített, rendkívüli elnökségi ülést tartott 2016. szeptembe...

A tavaszi fagyok és nyári jégverések után újabb nehézséggel kell szembenézniük a hazai almatermelőknek: az átlagosnál jóval alacsonyabbak az értékesítési árak. A helyzet különösen a léalma piacán aggasztó, hiszen a léüzembe beszállított alma nettó értékesítési ára 17 forint kilogrammonként, ami nem éri el az önköltség szintjét, éppen a betakaríthatóság lélektani határán van. A léalma nettó ára a 2008–2015 időszakban a nettó 12-37 forintos sávban mozgott, sokéves átlagban 25 forint volt kilogrammonként. Az I. osztályú étkezési alma nettó termelői ára (válogatás, csomagolás és szállítás nélkül) jelenleg 65-85 forint, ami alulmúlja az augusztusban megszokott 80-130 forintos árakat, de a 40-140 forint éves árintervallum középső harmadában mozog. 

A hazai almatermés a tavalyi hosszú aszályos periódus és a tavaszi fagyok miatt gyenge közepes: mintegy 500 ezer tonna várható az átlagos 550-600 ezer tonna helyett. Az ipari alma szokásos arányát valamelyest növeli a tavaszi fagy és a jégverések miatt kialakult minőségi károsodás, de a hazai I. osztályú étkezési almából – éppen ezért is – hiány lehet a belföldi piacon.

Az Európai Unióban jó termés ígérkezik (12 millió tonna), így uniós szinten nem várható hiány a piacon. Nyomasztóan hat az árakra, hogy rekordtermést várnak Lengyelországban 4,2 millió tonna leszüretelhető almával. A léalma ára ott is a hazaival azonos alacsony szinten van (5,5 cent/kg), ami a lengyel termelőket hasonlóan sújtja. A lengyel Kertészeti Szövetség arra buzdítja az almatermesztőket, hogy ezen az áron ne szállítsanak almát a léüzemekbe, ezzel tiltakozva a kialakult árak ellen.

A nyomott árak okai

Az idei év sem kivétel tehát a „szokásos” piaci anomáliák alól, különösen a léalma esetében nagyon nyomottak az árak. Az étkezési alma piacán a gyenge hazai termés ellenére is csak közepes árszint alakult ki. Ennek főbb okai a következők:
• Az EU almatermése a 2008–2012 közötti ötéves időszak 10,6 millió tonna átlagos mennyiségéről az utóbbi évekre 12,0-12,5 millió tonnára nőtt, vagyis plusz 1,5-2,0 millió tonna áru terheli az európai piacot. Ez szinte kizárólag a lengyel növekedésnek köszönhető, ami az étkezési és ipari alma piacát egyaránt sújtja. A piaci többletet tovább erősíti az orosz embargónak mind az étkezési alma, mind az almasűrítmény keresletére kifejtett korlátozó hatása. Az étkezési alma piacát nagyon alacsony árak mellett (40-60 Ft/kg) még nyomja a tavalyi, betárolt lengyel alma is.
• Az átlagosnál nagyobb mennyiségű almasűrítmény van készleten, és az előző években augusztusra már lezajlott hosszú távú szerződéskötések eddig nagyobbrészt még elmaradtak, ami a kereslet oldaláról bizonytalanságban tartja a sűrítménypiacot.
• Ebből – és az EU-s szinten megfelelő alapanyag-termésből – kiindulva a feldolgozók a lehető legkevesebb kockázatot vállalva hajlandók alapanyagot vásárolni, mert így állítható elő olyan olcsó késztermék, amely adott esetben nyomott sűrítményárak mellett sem veszteséges. A feldolgozóipar jóval erősebb a piaci áralkuban, mint az elaprózott termelők, így döntő hatása, egyben felelőssége van az árak alakításában.
• Az almaágazatunk sajnálatosan gyenge termelési színvonala – vagyis a korszerűtlen, alacsony ráfordításokkal művelt ültetvények nagy aránya, és ebből kifolyólag az ipari alapanyag károsan domináló szerepe az étkezési alma helyett – túlérzékennyé teszi a termelőket a léalma árára, ami számottevő termelői felelősséget és szemléletbeli problémákat is felvet.
• A zöldség-gyümölcs ágazat számára kedvezőtlen ágazatpolitika révén kialakult gazdasági környezet (munkaerőhiány, professzionális kutató-szaktanácsadó állomások hiánya, impotens vagy több tekintetben káros támogatási rendszer, magas áfakulcs, stb.) és a hangoztatott, de elmaradó vagy nem célirányos ágazatfejlesztési intézkedések az elmúlt 10-15 évben sokkal inkább a korszerűtlen, külterjes termelési szerkezetet erősítették, illetve konzerválták a korszerű, intenzív termelés fejlődésével szemben. Ez a piacgazdaság és a piaci verseny törvényszerűségeivel teljesen ellentétes, képtelen folyamat, ami döntéshozói felelősség!

Kedvezőtlen kilátások

A rövid távú kilátások nem túl kedvezők. Az étkezési alma piacán most is ármeghatározó tényező lesz a lengyel alma, közepes árszintnél jobbra nem számítunk a kevés hazai étkezési alma ellenére sem. Hosszú távon is komolyan számolni kell a lengyel alma „nyomasztó” hatásával. Kellő hazai étkezési árualap hiányában még inkább kiszoríthat bennünket a belföldi és a hagyományos exportpiacokról (Románia, Ausztria, Szerbia, stb.). Félő ugyanis, hogy túlzottan beállhatnak vevőink a jól működő lengyel beszerzési csatornákra.

A léalma következő 2 hónapos áralakulása a lengyel és a hazai termés lefutásától függ, de pontosan nem látható előre, vélhetően nem lehet számítani jelentős elmozdulásra. Amennyiben a következő években a jelenlegihez hasonló, alacsony árszintek válnak uralkodóvá, valószínűleg már a következő években is, de 2020 után, a korszerűtlen ültetvényeket még életben tartó támogatások megszűnésével felgyorsultva visszaesik az ipari alma termőalap és termelés, ami a hazánkban működő feldolgozóüzemeket is erősen veszélyezteti az alapanyag-ellátás oldaláról.

Látni kell azt is, hogy a sokkal magasabb szintű termelői szervezettség és együttes piaci fellépés – bár nem old meg mindent – képes kedvezően hatni az árakra.

Nincs gyors megoldás

A jelenlegi állapot nem hirtelen kialakult, rövid távú probléma, hanem egy olyan 10-15 éves folyamat vezetett el idáig, amely messze túlmutat az idei gondokon, és amelyben minden ágazati szereplő (termelő, kereskedő, feldolgozó, szakpolitika) felelőssége fellelhető. A jelenlegi helyzetnek éppen ebből kifolyólag nincs rövid távú megoldása! Idáig vezetett a zöldség-gyümölcs ágazatot másfél évtizede övező tétlenség és helybenjárás, valamint a – főleg politikai érdekektől vezérelt – rögtönzött, átgondolatlan beavatkozások sora, amit sem korábban, sem most nem tartunk kívánatosnak.

Megítélésünk szerint kizárólag hosszú távon és nagyon radikális ágazatpolitikai intézkedések mellett van kiút a válságból, amihez legfőképpen politikai akarat szükségeltetik. Azonnal hozzá kell kezdeni – és ebben felajánljuk konstruktív közreműködésünket – az ágazat e helyütt nem részletezett problémáinak megoldásához és gazdasági környezetének radikális átalakításához. Máskülönben ezen piaci anomáliák a jövőben is változatlanul megmaradnak, és hosszú távon az ágazat súlyának további zsugorodását eredményezik, ami leginkább a társadalmilag és gazdaságilag leszakadó észak-keleti régió vidéki népességét sújtja.

Újfehértó, 2016. szeptember 7.

A jobbítás szándékával, tisztelettel
ÉKASZ (Alma Terméktanács) Elnöksége
 

Forrás: