Hogyan kerültél kapcsolatba a filmmel és mi volt a feladatod?
Horsemasterként (lószakértőként) dolgoztam a Kincsem produkcióban, ami a filmbeli lovas jelenetekkel kapcsolatos mindenféle operatív tevékenységet magába foglal: logisztikát, a színészek lovagoltatását stb. Ezeket a tevékenységeket a kaszkadőr-koordinátor Piroch Gábor felügyelete és keze alatt nekem kellett megszervezni és végrehajtani.
Gáborral már nagyon régóta ismerjük egymást, 2015 áprilisában felhívott, hogy elvállalnám-e a Kincsem film horsemasteri feladatkörét. Persze gondolkodás nélkül elvállaltam, kaptam forgatókönyvet is, nagyjából körvonalazódott, hogy miről lesz szó, ekkor szembesültem azzal, hogy ez milyen nagy feladat lesz. Mondhatnám azt is, hogy amellett, hogy nem volt még ilyen nagy költségvetésű film, nem volt ennyire sokrétű és komplex tennivaló lóval kapcsolatosan egyetlen eddigi magyar filmben sem.
Egyrészt tartalmazott földről idomításos jeleneteket, amikor a ló szabadon mozgott a filmben, vagy kézen dolgozott. A másik rész pedig a galoppjelenetek leforgatása volt. Mindkét témakör elég nehéz, és komoly felkészültséget igényel, de más szemszögből.
A földről idomítást sokan próbálják művelni és szabadidomításnak divatos hívni. Az a különbség a szabadidomítás és a filmes földről idomítás között, hogy a szabadidomítás az játék egy arra készséges lóval, és elég esetleges. Vagy megcsinálja a ló, vagy nem, vagy pedig nem pontosan úgy, ahogy kérték. Nekünk nem erre van szükségünk, sokkal egzaktabb feladataink voltak. Forduljon jobbra, forduljon balra, húzza el a fejét, vágtázzon, álljon meg stb.
Túlzás nélkül mondom, ez konkrétan úgy zajlott, hogy az operatőr elmondta, merre, mely fák között szeretné látni, hogy vágtázzon a ló, merre haladjon, merre forduljon, menjen rá a földútra, azon vágtázzon föl a dombtetőre, ott vágtázzon tovább és tűnjön el. Ehhez trükkökre van szükségünk, de nem videótrükkökre gondolok, hanem idomítási trükkökre. Ami a megfelelő ló kiválasztásával kezdődik.
Ha már lókiválasztás. Több ló játszotta Kincsem szerepét, hogyan választottátok ki őket, és miért volt szükség többre?
Ha egy ló ilyen feladatokat kap, fejben viszonylag hamar elfárad, és a forgatás nagyon költséges dolog, nincs idő arra, hogy megvárjuk, amíg kipiheni magát. A másik pedig az, hogy különböző lovak különböző feladatokban jeleskedtek, ki kellett próbálni, melyikük mire a legmegfelelőbb. Egy-egy feladatra a biztonság kedvéért két-három lovat is be kellett tanítani.
Összesen hat ló játszotta Kincsemet, földről foglalkoztunk velük, nyereg alatt is, és természetesen a galoppjelenetekben is. A galopp részt teljesen külön kezeltem, mert a telivéreket nem szabad összehasonlítani a félvérekkel. Telivérekkel földről foglalkozni nem olyan egyszerű, majdnem hogy lehetetlen.
A földről idomított lovak már korábban filmezett, hasonló kinézetű lovak voltak, ügyeltünk arra, hogy némi telivér vonal is legyen bennük. Ez nagyon nehéz kompromisszum elé állított minket, mert aki ismeri a lófajtákat, tudja, hogy ha egy ló telivérezett, akkor könnyen kiüt rajta a rebbenékenység, hogy jóval félénkebb, mint a félvér társai. Olyan lovakat kellett behoznunk, amelyek megfelelnek a feladatra és kinézetre is szép finom vonásokkal rendelkeznek.
Az alapló az én Szöszi nevű arab félvérem volt, az ő fejére és az ő jegyeire sminkelték a többi Kincsemet. Volt egy külön lósminkesünk, akinek az volt az egyetlen dolga a forgatáson, hogy Kincsem „dublőreit” ugyanolyanra sminkelje. Hogy mennyire látszódnak a különbségek, hogy melyik ló mikor szerepel, ezt mindenki döntse el saját maga, nyilván ha nagyon figyelünk, ha nagyon szakmai szemmel nézzük a filmet, akkor fel lehet fedezni, de minden amerikai filmben így van, a legnagyobb hollywoodi produkciókban is többen játsszák egy ló szerepét, például a Fekete Szépséget is nyolc ló játszotta.
Mi volt a legemlékezetesebb, legszebb, vagy legnehezebb rész a forgatáson?
A legizgalmasabb és a legnehezebb két különböző jelenet. A legizgalmasabb mindig a galoppjelenetek forgatása volt. Ez egy nagyon veszélyes sport, húsdarálónak tartom mind ember, mind állat szempontjából a való életben. Ennek megfelelően nagyon komoly odafigyelést igényel.
Tartanunk kellett egy adott sorrendet a versenyek alatt, a nézőnek ugyanis nem szabad azt látnia, hogy az egymást követő jelenetek során teljesen átrendeződik az egész mezőny. Aki ismeri a telivéreket, az tudja, nem arra tenyésztették őket, hogy pozíciót állítsunk velük – bár hozzá kell tennem, volt olyan zsoké, akinek nem volt újdonság a pozíciótartás.
Nehéz feladatunk volt, mert tíz lónak kellett indulnia egy futamban. Két-három futásnál többet nem teljesíthettek, így cserélgetni kellett őket, ezért egy lovat öten alakítottak. Nagyjából ennyi lóval tudtuk kitelíteni a 12 órás forgatási napot. Velünk volt folyamatosan egy állatorvos és egy állatvédő és természetesen én sem engedtem, hogy túlfuttassuk a lovakat.
Minden reggel állatorvosi kontrollal indult, ami napközben is megismétlődött. Amikor a rendező azt mondta, Kincsemnek ki kell törnie a tömegből, „be kell újítani”, azt is meg kellett oldani. Vagy amikor fej-fej mellett érnek a célba, azt a jelenetet addig csináltuk az öt sárga és az öt fekete lóval, amíg össze nem jött.
És mindezt úgy kellett megoldani, hogy ne látszódjon, ha valamelyik lovat vissza kell fogni.
A zsokékat meg kellett arra tanítani, hogy úgy „sikáljanak” (amikor a zsoké a szárakkal „tolja” előre a lovat), hogy közben visszafogják a lovat. Visszatérve az előző kérdésre, véleményem szerint a legszebb jelenet az volt, amikor Kincsem megszökik, egy dombtetőn áll egymagában, legelészik, majd megpillantja az erdőből előjövő és őt üldöző lovasokat, vár egy kicsit, majd elindul az ellenkező irányba és faképnél hagyja őket.
500 méteres körzetben sem ló, sem ember nem volt a közelében, semmiféle CGI utómunkát nem kellett alkalmazni ahhoz, hogy a ló a megfelelő pillanatban a megfelelő jelre felemelje a fejét, rájuk nézzen, elinduljon a másik irányba és bevágtázzon az adott helyre. Azért fontos mindig megemlítenem az adott pillanatot és az adott helyet, mert a kamerát nem lehet menet közben állítgatni.
Az égő istállós jelenetet hogyan oldottad meg?
Olyan lovakat válogattam ki erre a végső jelenetre, amelyek már hozzászoktak a tűzhöz, komoly filmes lovakról beszélünk. Tapasztalt kaszkadőr kollégák edzették őket és különböző showműsorokban, filmekben szerepeltek előtte. Ennek ellenére is nagyon szigorúan kellett őket rostálni.
Egy speciális zselével védtük a testüket, amit kaszkadőrök szoktak használni, ha égő embert kell alakítaniuk. Sok-sok kilószámra használtuk ezt a lovakon, amiből egy vödör közel százezer forint és itt elég sok vödörrel elfogyott…
Ezt a jelenetet napokig vettük fel a megfelelő Kincsem lovakkal. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy hiteles legyen a jelenet. A néző olyan látványt vár, ahol a lovak megvadulnak a tűztől. Viszont a forgatáshoz bombabiztos, tűztől nem félő lovakra volt szükség, ezért mesterségesen kellett őket ijesztgetni, petárdákkal, különböző technikákkal, hogy egyáltalán megmozduljanak.
A sokadik felvétel után már annyira közömbösek voltak a tűzre, mintha mindig is lángoló istállóban éltek volna. Ez hasonló a rajtgép-jelenethez, ahol szintén mesterségesen kellett izgatottabb állapotba hoznunk a lovakat. Amikor a rajtgépből kirobbantak a lovak, azok telivérek voltak, amikor pedig azt vette a kamera, hogy milyen feszült a hangulat a verseny előtt, akkor félvér lovakat használtunk, mert a telivérek nem bírták volna annyi ideig a startgépben.
Mikor használtátok a műlovakat a forgatásnál?
Legfőképpen színész közeliknél, vagy amikor két profi kaszkadőr üti egymást a közeli felvételeken. Műlovakon húzták őket trélerrel, mert az arckifejezéseket mutató közeli felvételek elkészítése technikailag így volt megoldható.
Ha már színészek, milyen volt a munka velük?
Andrea teljesen kezdő volt lovaglás terén, nálunk ült először lovon, Nagy Ervinnek már volt korábban lovas élménye, de ő is kezdő volt. Ehhez képest elmondhatom, hogy nagyon büszke vagyok rájuk, mert a filmben van egy olyan jelenet, ahol versenyeznek és meg tudták oldani dublőr nélkül. A forgatást megelőzően a próbaidőszak alatt, és amikor idejük volt, akkor a saját érdekükben is behívtuk őket lovagolni.
Meddig lehet engedni egy színészt szerepelni és mikortól jön a dublőr?
Ez is egy nagyon kényes kompromisszum, mert a dublőr végig ott volt a forgatás alatt és, ha kellett, megcsinálta az adott jelenetet. De nyilván úgy nem annyira hiteles a film, ha a dublőr végzi az összes látványos feladatot. Viszont hatalmas rizikó is a színészeket használni a veszélyes jeleneteknél, mert ha lesérül a színészünk, akkor bukik az egész film. Egy ilyen hatalmas költségvetésű alkotásnál ez megengedhetetlen. A rendező mindig hitelességre törekszik és szeretné azt, hogy amikor csak lehet, a színészek játsszanak, amivel a színészek is így vannak. Viszont ahogy az amerikaiak mondják: safety first! Amit őrültség lett volna megcsinálniuk, azt nem engedte Piroch Gábor.
Mennyire szorított az idő?
Volt egy ún. „first unit” és egy „second unit”, és ahol nem voltak színészek, csak lovakkal dolgoztunk – ezek zöme akciójelenet volt –, ott sokszor a second unit (második stáb) vette fel a jeleneteket. Eközben párhuzamosan tudott dolgozni a színészekkel a first unit. Rengeteg anyagot vettek fel, nem is tudom, hány ezer óra a vágatlan anyag.
A legtöbb mozifilm manapság szinte csak greenbox előtt készül, komoly CGI utómunkákkal, a valóságtól teljesen elrugaszkodott környezetben. Mi a helyzet a Kincsemmel? Mennyi számítógépes utómunkát tartalmaz és hány kamerát használtak?
Kiegészítésként alkalmazták csak a CGI technológiát, de olyan jól, hogy nehéz is felfedezni, hol használták. Én is csak onnan tudom a kész filmből, hogy ismertem a helyszíneket. A film alkotói kifejezetten törekedtek arra, hogy minél kevesebb utómunka legyen, hiszen így lehet legjobban visszaadni az adott kor hangulatát. Nehéz megmondani, hány kamerával dolgoztak egyszerre, de volt olyan rész, amit GoPro-hoz hasonló technikával vettek fel, drónt is használtak, nagyon komoly technikai háttérrel rendelkezett a stáb. A magyar szakma krémje dolgozott a filmben.
A lovak szállítását hogyan tudtátok megoldani? Hiszen számos jelenet Ausztriában játszódik.
Három hétig forgattunk Ausztriában a bécsi Práter eredeti állapotában megőrzött galopp-pályáján. Elég feszített tempóban dolgoztunk, reggel 5 órára már kint voltunk az istállóban és este 10 körül értünk a szállásra minden nap. Itt voltak a legizgalmasabb jelenetek, amikor egymás ellen versenyez a fekete és a sárga ló. Napközben minimum 50 lovat használtunk, de összesen 74 lóval dolgoztunk.
Nem csak telivérekkel, hiszen voltak olyan jelenetek, ahol a háttérben lovakat vezettek, vagy valaki egy lovat fogva beszélgetett, ezekben a jelenetekben félvérek szerepelnek. Ezt a rengeteg lovat mind ki kellett utaztatni, sőt éjszakánként járt haza a kamion Alagra, hazavitte azokat a lovakat, amelyek nem folytathatták a forgatást és frisseket hozott vissza helyettük. Nem kell feltétlenül komoly sérülésekre gondolni, egyszerűen csak kimerültek. Mint már említettem, minden egyes lovat dublírozni kellett. Ültek a zsokék a lovon, forgattak, eközben a lovászok már a harmadik garnitúrát nyergelték, mert a második kör ló már a jártatóban melegített a kaszkadőrökkel. A két futam után már a bemelegített lovakra ültek fel a zsokék.
Számokat esetleg tudsz mondani, hány ló, lovas szerepelt a filmben?
Közel száz ló, 13 profi zsoké, profi kaszkadőrök, és ide tartoztak a lófelvezetők is, szintén ugyanennyien. Lovászok legalább harmincan. Bécsbe 56 emberrel mentünk ki. Az én részlegemben fölöttem már csak Piroch Gábor volt, neki tartoztam beszámolással.
Sokan úgy gondolják, hogy ez a film méltatlan Kincsemhez. Erről mi a véleményed?
Nem lehet hibája a filmnek, hogy Kincsem nem főszereplő és a történetet is átszövi a fantázia, mert ez egy romantikus közönségfilm, sokkal szélesebb rétegeknek készült, mint a lovasok. Ha kifejezetten a szakmának szánták volna, akkor dokumentumfilmet kellett volna készíteni Kincsem életéről. Az teljesen más témakör. Azt gondolom, hogy ez a romantikus kalandfilm nagyon pörgős, nagyon mai, nagyon nézhető, abszolút izgalmas és a lovas jelenetekkel ízlésesen fűszerezett. Az csak egy plusz, egy extra a filmben, hogy Kincsemről szól. Azt a tényt kivéve, hogy volt egy ilyen nevű sikeres lovunk, az egész film egy fikció.
