Back to top

Méhészkedés csípés nélkül

Mielőtt a mézelő méhet az amerikai kontinensen elterjesztették volna, az őslakos indiánok fullánk nélküli méhektől nyerték ki a mézet. A mézelő méhvel való méhészkedés, mivel a háttérbe szorította a helyi ősi módszert, veszélybe sodorta a biodiverzitást az Amazonas menti őserdőben. A biodiverzitás fenntartása és a brazil ínyencek érdekében tanfolyamot szerveznek az ősi módszer elsajátítására.

A kaptárak a sziklafalon című cikkben beszámoltunk arról, hogy azért, hogy megmaradjon a biodiverzitás Közép-Kína őserdejében, szükséges volt, az ott őshonos apis cerana, az indiai méh  újratelepítése. Ez a méhfaj képes extrém körülmények között is elvégezni a beporzást. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is. Brazilia Amazonas menti őserdeinek biodiverzitását is főleg a helyi méhfajok képesek fenntartani. A mi méhünk, a háziméh, kerüli ugyanis az  őserdők nyirkos, sötét részeit.

A fullánk nélküli méhek nemzetségének, az u.n. meliponáknak a  mézhozama nem jelentős.  A velük fogalakozó méhészek azonban a hagyományos mézhez képest hatszoros árat kaphatnak a kinyert melipona-mézért.

Melipona
Fotó: Deutsches Bienenjournal

Most az Amazonas menti Codajás községben tanfolyamot szerveznek a kaucsuktermelők számára a melipona nemzettségből származó méhekkel való méhészkedés újbóli meghonosítása érdekében.

A tanfolyam szervezői a méhészkedéshez a melipona nigrat javasolják, mely mézhozama átlagban évi 7 kiló. A velük való méhészkedés meglehetősen egyszerű. Mivel gömb vagy tojás alakú, viaszból és növényi rostból készült „edényekben” tárolják a mézet, elég azt ezekből leszívni, vagy kipréselni. Pergetni nem is lehetne.

A méhészkedést méhvadászattal kezdik. Az őserdőben keresnek egy fatörzsben  fészkelő  melipona méhcsaládot,  melyből, hosszúkás kaptárakban három  műrajt hoznak létre. Vagyis három különböző részbe osztják el méheket, és a fiasítást tartalmazó lépeket. Ezek idővel teljes értékű termelő családokká válnak.

A melipona-méz kinyerése
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/09

 

Érdekesség, hogy a fiasításos lépek sejtjei ugyan hatszögüek, és ahogy a képen látható,  vízszintesen és nem függőlegesen helyezkednek el. A fiasítás nem igényli a dajkaméhek gondozását. Miután az anya lerakja a petét egy virágporral vagy méhkenyérrel ellátott sejtbe, a sejtet a méhek azonnal viasszal lefedik.

A  „fullánk nélküli” elnevezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel ezek a méhek is rendelkeznek fullánkkal. Ez a fullánk azonban el van csökevényesedve  és védekezésre alkalmatlan. A meliponák ezért a mi méhünkhöz képest más védekezési stratégiát kellett kidolgozzanak. A fészket hosszú bejáraton lehet megközelíteni, és a betolakodó hangyákat, pókokat az őrméhek viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, illetve erős rágóikkal támadják meg, így akadályozva meg továbbjutásukat a fészekbe.

A brazil sztárszakács Alex Atala, sao paoloi éttermében ínyencségként kínálja a melipona-mézet, mely folyékonyabb az általunk is ismert termelői méznél. A melipona mézet sebekre, gyulladásokra is sikeresen használják az Amazonas menti indiánok. A benne található hidrogénperoxid és glükonsav erősen antiszeptikus hatású. Egyébként ezek a hatóanyagok éppúgy megtalálhatóak az itthon kapható mézekben is.

Forrás: 
Bienenjournal 2017/9 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Guruló méheskocsi - Egy álom megvalósulása

Szaklapunk, a Méhészet 2001. évi szeptemberi számának hasábjain jelent meg egy írás „Kezdő méhész” címmel. Szeretném, most így közel 20 év távlatából idézni a cikk utolsó mondatai egyikét. „El kell árulnom, hogy az álmom egy guruló méheskocsi, tele méhekkel, és vele a vándorlás, a megvalósításhoz még sok idő és munka kell, de nem adom fel.” Nem adtam fel, itt vagyok.

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el Pécsen - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata csütörtökön az MTI-vel.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Felhívás a méhek védelmében

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívták minden növényvédelmi szakirányító figyelmét arra, hogy a napraforgó virágzásának idején a méhek a csemegekukoricát, és esetleg más növényeket (kabakosokat, magnak vetett hagymát stb-t) is aktívan látogatják.

Rajzás: átok vagy áldás?

Vitathatatlanul a rajzás az egyik legnagyobb „zavar" a méhcsalád méztermelő folyamatában. Éppen ezért a méhészkedés modernizálódása óta a rajzásgátlás az egyik legnagyobb kihívás a méhész számára. Rengeteg módja ismert ennek, ami egymagában is mutatja, hogy valójában egyik sem tökéletes, különben nem lenne ennyiféle ilyen irányú kísérlet. E témáról olvashatnak írásomban.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért