Back to top

Méhészkedés csípés nélkül

Mielőtt a mézelő méhet az amerikai kontinensen elterjesztették volna, az őslakos indiánok fullánk nélküli méhektől nyerték ki a mézet. A mézelő méhvel való méhészkedés, mivel a háttérbe szorította a helyi ősi módszert, veszélybe sodorta a biodiverzitást az Amazonas menti őserdőben. A biodiverzitás fenntartása és a brazil ínyencek érdekében tanfolyamot szerveznek az ősi módszer elsajátítására.

A kaptárak a sziklafalon című cikkben beszámoltunk arról, hogy azért, hogy megmaradjon a biodiverzitás Közép-Kína őserdejében, szükséges volt, az ott őshonos apis cerana, az indiai méh  újratelepítése. Ez a méhfaj képes extrém körülmények között is elvégezni a beporzást. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is. Brazilia Amazonas menti őserdeinek biodiverzitását is főleg a helyi méhfajok képesek fenntartani. A mi méhünk, a háziméh, kerüli ugyanis az  őserdők nyirkos, sötét részeit.

A fullánk nélküli méhek nemzetségének, az u.n. meliponáknak a  mézhozama nem jelentős.  A velük fogalakozó méhészek azonban a hagyományos mézhez képest hatszoros árat kaphatnak a kinyert melipona-mézért.

Most az Amazonas menti Codajás községben tanfolyamot szerveznek a kaucsuktermelők számára a melipona nemzettségből származó méhekkel való méhészkedés újbóli meghonosítása érdekében.

A tanfolyam szervezői a méhészkedéshez a melipona nigrat javasolják, mely mézhozama átlagban évi 7 kiló. A velük való méhészkedés meglehetősen egyszerű. Mivel gömb vagy tojás alakú, viaszból és növényi rostból készült „edényekben” tárolják a mézet, elég azt ezekből leszívni, vagy kipréselni. Pergetni nem is lehetne.

A méhészkedést méhvadászattal kezdik. Az őserdőben keresnek egy fatörzsben  fészkelő  melipona méhcsaládot,  melyből, hosszúkás kaptárakban három  műrajt hoznak létre. Vagyis három különböző részbe osztják el méheket, és a fiasítást tartalmazó lépeket. Ezek idővel teljes értékű termelő családokká válnak.

mmelipona_honeyharvesting.png

A melipona-méz kinyerése
Fotó: Deutsches Bienenjournal 2017/09

 

Érdekesség, hogy a fiasításos lépek sejtjei ugyan hatszögüek, és ahogy a képen látható,  vízszintesen és nem függőlegesen helyezkednek el. A fiasítás nem igényli a dajkaméhek gondozását. Miután az anya lerakja a petét egy virágporral vagy méhkenyérrel ellátott sejtbe, a sejtet a méhek azonnal viasszal lefedik.

A  „fullánk nélküli” elnevezés nem teljesen fedi a valóságot, mivel ezek a méhek is rendelkeznek fullánkkal. Ez a fullánk azonban el van csökevényesedve  és védekezésre alkalmatlan. A meliponák ezért a mi méhünkhöz képest más védekezési stratégiát kellett kidolgozzanak. A fészket hosszú bejáraton lehet megközelíteni, és a betolakodó hangyákat, pókokat az őrméhek viaszos, nyúlós anyaggal kenik be, illetve erős rágóikkal támadják meg, így akadályozva meg továbbjutásukat a fészekbe.

A brazil sztárszakács Alex Atala, sao paoloi éttermében ínyencségként kínálja a melipona-mézet, mely folyékonyabb az általunk is ismert termelői méznél. A melipona mézet sebekre, gyulladásokra is sikeresen használják az Amazonas menti indiánok. A benne található hidrogénperoxid és glükonsav erősen antiszeptikus hatású. Egyébként ezek a hatóanyagok éppúgy megtalálhatóak az itthon kapható mézekben is.

Forrás: 
Bienenjournal 2017/9 alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

Hazai méhlegelők - a nyári aszpektus fás hordásnövényei II.

A nyári időszakban - a hársakon túl - méhészeti jelentőségű, hordást biztosító fafajaink a szelídgesztenye (Castanea sativa) és a virágos kőris (Fraxinus ornus). Az Országos Erdészeti Egyesület által életre hívott szavazáson mindkét fafajt megválasztották már „Az Év Fájának” (előbbit 2007-ben, utóbbit éppen tavaly), jelezve (csekély elterjedési területük ellenére) a fontosságukat.