Back to top

Afrikából érkezik az új szuperfood

A tisztítás után fehér, apró szemű gabona, leginkább a kuszkuszra, vagy a nálunk kapható búzadarára hasonlít. Az íze azonban sokkal érdekesebb, kicsit talán a mogyoróéra emlékeztet. Fonionak hívják, Nigériában acha néven ismerik.

Az afrikai Száhel övezetből származik, ami a Szahara és a Nyugat- és Közép Afrikai erdőségek között helyezkedik el, Szenegáltól egészen Szudánig.

Eredetileg ínségeledel volt, és sem a mezőgazdászok, sem más tudósok nem tulajdonítottak neki sok szerepet.

Ez azonban az utóbbi időben változott, és ennek a hatását érzik a vidéki közösségek, mint Ndebou falu a Száhel övezetbeli Kedougouban, Szenegálban.

A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fönt látható kukoricaszemekhez képest jól látható, hogy milyen apró szemű a fonio. Jobb oldalt a tisztított, balra a még héjas mag.
A fonio hasonló típusú szuperfood, mint a quinoa, a chia mag vagy a (nálunk kevésbé ismert) teff. Gluténmentes és gazdag aminosavakban, amik a legtöbb gabonából hiányoznak.

Könnyen emészthető, és néhány változata gazdag fehérjékben is. A glikémiás indexe is alacsony, így ideális a cukorbetegek számára is.

Ezek a beltartalmi értékek vonzóak a világ különböző tájain élő, „teljes étel”, vagy „tiszta étel” rajongók számára, ami egyben a Száhelnek is életmentő, ahol az alultápláltság folyamatosan fenyegeti a népességet. Az egészségre gyakorolt kedvező hatásai mellett más előnye is van a foniónak az ott élő emberek számára.

A növény igénytelen, nincs szüksége öntözésre vagy termékeny talajra, a murvás, száraz területeken is megterem. Nem kell trágyázni, és így a gazdálkodók kisebb költséggel tudják megtermelni, és a talajokat sem terhelik fölöslegesen.

A fonio lassan növekvő népszerűsége miatt a gazdák több pénzért tudják eladni a terményt, mint kukoricát vagy a földimogyorót, így több bevételhez jutnak.

Az utóbbi évtizedekben az esőzések is kiszámíthatatlanná váltak a Száhelben. Az idősebbek arról mesélnek, hogy gyerekkorukban a 12 hónapból 5-ben mindig esett az eső. Most azonban még a 4 hónapnyi eső sem biztos. Azonban a fonionak ez nem számít, akkor is van termés, ha szárazság van.

A fonio termése.
A fonio termése.
Ráadásul ez a termény nagyon gyorsan nő: a leggyorsabb fajta 6-8 hét alatt betakarítható. Emiatt a fonio a Száhelben egyfajta „élelmiszerbiztosítás” az ínséges időszakban: amikor az előző évi termény már elfogyott, de a következő még nem érett meg a betakarításra. A fonio egy hónappal a többi termény előtt már betakarítható.

Ebből adódik a kérdés, hogy miért nem vált még alapélelmiszerré a fonio, ha ennyi előnye van? Miért nem találjuk meg bárhol a szupermarketekben, és miért nem terjedt még el egész Afrikában?

A válasz egyszerű: a feldolgozása élőmunka- és időigényes.

Amikor a kukorica, rizs, köles és földimogyoró feldolgozásához szükséges kisüzemi technológiák megérkeztek Nyugat-Afrikába az 1960-as és 1970-es években, a foniot egyszerűen figyelmen kívül hagyták, mivel a térségek kívül, a világ többi részén ismeretlen volt. Emiatt a fonio termelése az 1970-es évben erőteljesen visszaesett, és ez így is maradt a következő évtizedben. A FAO adatai szerint aztán 1990 és 2014 között megháromszorozódott a termény mennyisége.

A fonio újjáéledése főleg az új generációs afrikai és európai befektetőknek, vállalkozóknak, agronómusoknak és gazdálkodóknak volt köszönhető, akik együttműködve megalkották a fonio feldolgozásának 21. századi módját. A francia mezőgazdasági kutatóintézet (CIRAD), illetve a szenegáli, mali-i, guineai és burkina fasoi intézetek együttműködésének köszönhetően sikerült gépesíteni majdnem az összes lépést a fonio feldolgozása során, de legalábbis jelentősen csökkentették az élőmunka- és időigényét.

A betakarítás után az apró fonio magokon még mindig rajta van a barna, ehetetlen héja, amit el kell távolítani. Ehhez a mali-i és a burkina fasoi technikusok egy rizscséplőt alakítottak át. Az eredmény önmagáért beszél: óránként 250-340 kilogrammnyi terményt képesek így feldolgozni, szemben a hagyományos módszerrel (a fonio kötegekből egy bottal csépelték ki a szemeket) amivel csupán óránként 7-9 kilogramm az eredmény.

Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Egy tálnyi tisztított fonio mag.
Ezután el kell távolítani az apró szennyeződéseket, mint például a homokszemeket, és a visszamaradt, töredezett maghéjakat. Egészen a legutóbbi időkig kézzel szitálták a nyugat-afrikai asszonyok a termést, majd többször átmosták és a napon szárították. Ma már ez is gépesíthető, így a folyamat sokkal hatékonyabb.

Persze az ilyen berendezések nem olcsóak, főleg helyi viszonylatban. Azonban közösségi összefogással megoldható a beszerzésük. Sőt, Dakarban tervezik egy ipari méretű fonio malom építését is, amely fogadná és feldolgozná egész Nyugat-Afrikából a terményt. A feldolgozott, csomagolt foniot ezután Nyugat-Afrikában, Európában és Amerikában is értékesíteni tudnák.

Persze ehhez az is szükséges, hogy magát a termelést is korszerűsítsék, a növényt ugyanis gyakorlatilag több száz éve változatlan módszerekkel állítják elő a gazdák. A malomépítést tervező Yolélé Foods az SOS Sahel francia cilvil szervezettel együttműködve modern növénynemesítési eljárások révén növelné a növény terméshozamát és javítaná a beltartalmi értékeket, emellett a vetési és betakarítási hatékonyságot javító agrotechnológiai kísérleteket is végeznek. Emellett több civil szervezet is támogat olyan projekteket, amelyekben olyan térségekben is újra megtanítják a fonio termesztését, ahonnan generációkkal ezelőtt kikopott. Az eredmények biztatóak, egyre többen vágnak bele a helyi viszonyok között jövedelmező termelésbe.

A hosszabb távon az egész régió élelmezését, és a gazdák jövedelmének növelését segítő előrelépéshez persze szükség van arra is, hogy megismertessék a világgal ezt a különös, ám értékes gabonafélét: a foniot.

 

Forrás: 
roadsandkingdoms.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Kevesebb sört adott el, de megtartotta munkavállalóit a Borsodi Sörgyár tavaly

Az előző, rendkívül sikeres évtől ugyan elmaradtak tavaly a Borsodi Sörgyár eredményei, de a társaság minden munkavállalóját meg tudta tartani a koronavírus-járvány okozta kihívások ellenére - közölte a cég az MTI érdeklődésére.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.

Miért is drágul a hús, a tej, a csirkemell?

2021 a totális bizonytalanság évének tűnik a húsipar számára – nyilatkozta húsvét előtt a Hússzövetség elnöke. A húsiparban, de hozzátehetjük a tejipart és a baromfiipart is, emelkednek az önköltségek és az értékesítési árak, ami előbb-utóbb a fogyasztói árakban is megmutatkozik.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

FAO-magyar együttműködés a fenntartható élelmezésért

A világ élelmezési rendszereinek fenntarthatóvá alakítása nemcsak a FAO számára fontos, hanem összhangban áll a magyar nemzeti érdekekkel is. Erről Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára videokonferencia keretében egyeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettesével, Vlagyimir Rahmanyinnal.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Prezentáció, videós tananyag és élő, online óra a Nébih Oktatási Programjának újdonságai között

Élő, online tanóra „szolgáltatással” és több új, óvodás és általános iskolás korosztályoknak szóló anyaggal is bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja. Az ingyenesen letölthető edukációs tartalmakkal a hivatal mindenkori célja a pedagógusok munkájának segítése és a tanórák színesítése.

Bővíti saját márkás árukínálatát a Spar az idén

Szinte az összes saját márkás árucsoport kínálatát növeli idén a Spar, a tervek szerint csak az élelmiszerek területén több mint háromszáz új cikkel bővíti saját márkás termékeit az áruházlánc.