A 116 ezer négyzetméter alapterületen 66 ország 1.660 kiállítója mutatja be, és egyben kínálja termékeit: a házigazda Németországon kívül 31, zömében európai ország kollektív kiállítással, további 34, túlnyomórészt Európán kívüli ország termékeik helyi importőrein keresztül képviselteti magát.
Rövidebb-hosszabb távollét után Japán, Oroszország, Svédország és Szlovákia kiállítóit visszatérőként köszöntik, Katar viszont először vesz részt a zöld héten. Melynek idei partnerországa – „a nap aromája“ szlogen jegyében – a vásáron 30 éve folyamatosan jelenlévő, „nem mellesleg“ az Európai Unió soros elnöki tisztségét is ellátó Bulgária.
A Grüne Woche legrangosabb kísérőrendezvénye az idén is a mintegy 70 ország agrárminisztere és államtitkára részvételével megrendezett 10. élelmezési és agrárkulturális globális fórum (GEFA), melynek témája „az állati eredetű élelmiszerek jövője – a fenntarthatóság, felelősség és a teljesítőképesség“.
Dr. Christian Göke, a berlini vásártársaság igazgatósági elnöke a vásárnyitást megelőző sajtótájékoztatón a rendezvény nemzetközi jellegét méltatta, mondván: a zöld hét az idén is a nemzetközi agrobiznisz globálisan vezető rendezvényének, „a közönség szempontjából valódi értékesítési slágernek“ számít.
Joachim Rukwied, a Német Parasztszövetség (DBV) elnöke elégedetten állapította meg, hogy a 2015/16-ban elszenvedett veszteségek után tavaly a német mezőgazdaság helyzete ismét az élénkülés útjára lépett, a gazdák egyrészt növelik tőkeerejüket, másrészt növelik innovációs célú beruházásaikat.
A klímavédelemben pedig a német gazdák vállalták, hogy innovációval és a hatékonyság javításával 2025-ig 25, 2030-ig pedig 30 százalékkal mérsékeljék a légkört károsító üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990. évihez képest. A megújuló energiák, a biomassza és a bioenergia további kiépítése pozitív klimahatásokat eredményez a nemzetközi légkörvédelmi megállapodások céljainak megfelelően – mondta a DBV elnöke; hozzátéve, hogy 2018 nehezen indult, az agrárpiacok gyöngélkednek, számos termék – sertés, tej és gabona – termelői árai nyomás alá kerültek, pedig „tekintettel a továbbra is feszült gazdasági helyzetre stabil árakra lenne szükség“.
Christoph Minhoff, a Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) főtitkára elégedetten állapította meg, hogy 2017-ben rekordszintet, az előzetes számítások szerint 181 milliárd eurós forgalmat ért el az ágazat, ami 5,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a belföldi forgalom 5,1, míg az export 6,9 százalékkal bővült, s ez utóbbi meghaladta a 60 milliárd eurót.
Az élelmiszeripart csaknem 600 ezer fővel és kereken 6 ezer üzemmel Németország harmadik legfontosabb feldolgozóipari ágazataként tartják számon, amely bevétele ma már egyharmadát a külföldi piacokon realizálja.
A német tisztségviselő által megfogalmazott igényekkel nyilván a magyar agrárium Berlinben jelenlévő képviselői is egyetértenek, akik a múlt évi partnerországi részvétel után az idén a 6.2 és a 11.2 csarnokban mutatják be, és értékesítik különféle specialitásaikat.
Juhász Imre, Berlin
