A vadvirágos mezőket 15 nagyméretű szántón vetették Közép- és Kelet-Angliában tavaly ősszel, és öt éven keresztül fogják megfigyelni. A projektet a z Ökológiai és Hidrológiai Központ gondozza (Centre for Ecology and Hydrology, CEH).
Az elmúlt években jelentősen nőtt az aggodalom a növényvédőszerek által okozott környezeti károk miatt. A földek körüli vadvirág sávok használatával, melyek segítik a zengőlegyek, fürkészdarazsak, futóbogarak túlélését, bizonyítottan csökkenteni lehet a kártevőket a növénykultúrákban, sőt, a termésmennyiség is fokozható.
Eddig azonban a vadvirágos sávok csak a földek szélén voltak, ezért a természetes ragadozók nem tudták elérni a tábla közepét. „Csak képzeljük el, mekkora egy futóbogár, és milyen hihetetlenül hosszú gyalogtúra számára a tábla közepéig eljutni” mondta Richard Pywell, a CEH professzora.
A GPS vezérelt kombájnok ma már precízen aratják le a terményt, vagyis a vadvirág sávot a tábla közepén ki tudja kerülni, így az egész évben megmaradhat és búvóhelyként szolgálhat. Pywell kezdeti kísérleteiből megmutatkozik, hogy az egymástól 100 méterre vetett sávokból a ragadozók már képesek megtámadni a levéltetveket és más kártevőket az egész táblán. A sávba vetett vadvirágok közt megtalálható a réti margitvirág, réti here, vadmurok, és egy imola faj, ami Magyarországon nem honos.
Az új terepi kísérletekben a sávok hat méter szélesek, és mindössze a tábla 2 százalékát foglalják el. Egy teljes vetésforgó cikluson keresztül fogják figyelni, kezdve az őszi búzával, majd repcével, és végezetül tavaszi árpával.
„Ez egy igazi vízválasztó kísérlet – nekünk tudósoknak valódi, gyakorlatban is használható megoldásokkal kell előállnunk” mondta Pywell. Ő vezette azt kutatást, ami 2017-ben áttörő eredményt ért el, és megállapította, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek nemcsak az egyes rovarokat károsítják, hanem az egész méhpopulációt.
Az új kísérletben a kutatók azt is figyelni fogják, hogy mik vonzzák be a rovarokat a táblák közepére, ahol nagyobb eséllyel vannak kitéve a rovarölőszereknek.
Hasonló kísérletek zajlanak Svájcban is: ott búzavirágot, koriandert, hajdinát, pipacsot és kaprot használnak. Pywell reményei szerint a természetes ellenségeik képesek sakkban tartani a kártevőket évről-évre, és nem várható azok számának ugrásszerű növekedése: „Az lenne az ideális, ha sosem kellene permetezni”.
A brit kormány vezető tudományos tanácsadója arra figyelmeztetett szeptemberben, hogy a törvényhozók feltevése arról, hogy biztonságos a növényvédőszerek ipari mértékű alkalmazása a vidéki tájban, nem igaz. Ezt további erősen kritikus jelentések követték a növényvédőszerekkel kapcsolatban, beleértve azt a kutatást, miszerint a gazdák feleannyi növényvédőszert is használhatnának veszteség nélkül, illetve azt is, amiben az ENSZ elítéli a „mítoszt”, miszerint csak növényvédőszerek alkalmazásával lehet etetni a világot.
„Nyilvánvaló igény mutatkozik rá, hogy csökkentsük a növényvédőszerek használatát” mondta Bill Parker, a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (Agriculture and Horticulture Development Board) kutatási igazgatója. „Valószínűleg még jópár évbe telik, míg a kártevők nem okoznak problémát, és a növényvédőszerek használatát erőteljesen csökkenthetjük. Azonban lesznek olyan évek, amikor egyes kártevők, vagy betegségek felütik a fejüket, és akkor ténylegesen szükségünk lesz a növényvédőszerekre.”
Azonban hangsúlyozta, hogy jelentős kulturális változásra van szükség a mezőgazdaságban, ahol jelenleg a rovarölőket attól függetlenül használják, hogy jelen van-e a kártevő, vagy sem. „A növényvédelmi tanácsadás az Egyesült Királyságban nagyrészt azoknak az agrárszakembereknek a kezében van, akik a növényvédőszer gyártókhoz kötődnek, amelyek viszont az értékesítésben érdekeltek – mondta, hozzátéve, hogy erős piaci nyomás mellett pedig hajlamosak a megelőző hozzáállásra is.
