Back to top

Aggódjon-e a hideg miatt a méhész?

A kemény hideg a méh immunrendszerének és áttételesen a méhész gondosságának a tesztje. Ha az őszi méheknél minimálisra csökken a varroa száma, továbbá megfelelő minőségű és mennyiségű mézzel teleltünk be, fölösleges aggódnunk. Ehelyett inkább gondoljuk át, mit tehetünk a következő évben a varroa gyérítési stratégiánkra, a méhes elhelyezésére, a méhek egészségére vonatkozóan.

Az utóbbi években az enyhének induló tél szinte már mintaszerűen előbb vagy utóbb akár több hétig  tartó,, szokatlanul hideg időt hozhat Magyarországra.  A méhész aggodalma jogos, de ilyenkor már többnyire fölösleges, és az ad hoc, átgondolatlan „mentési” akciókkal inkább ártunk, mint használunk.

A mínusz 15-25 fokos hideget, bár igénybe veszi immunrendszerüket, a méhek könnyen elviselik, (60 millió éves) evolúciós fejlődésük során kialakult bennük az a képesség, hogy túléljék a nagyon hideg telet is. Természetesen a telelésben adódhatnak fajtabeli különbségek, de a hazánkban őshonos karnika, és sűrűn előforduló olasz, illetve északi vérvonalnak a tél nem jelent problémát.

Lássuk kicsit közelebbről, hogy mikor adódhatnak gondok és mit tehetünk, vagy hogyan előzhetjük meg ezeket. Az alábbi pontokat akkor is ajánlom átgondolásra, ha már vége a télnek, és azzal szembesülünk, hogy valamelyik méhcsaládunk nem élte túl.

  1. Ha az ősszel kikelő méhek még túl sok varroával találkoznak a kaptárban, ezek átszúrják a méhek kitin páncélját és szívogatják őket. Ezzel nemcsak utat nyitnak a káros baktériumoknak vagy vírusoknak, melyek a „seben” keresztül bekerülhetnek a méh „véráramába”, de károsítják zsír-fehérje rétegét is. A huzamosabb ideig tartó mínusz húsz fokos hideget az ilyen méhek nem élik túl.  Ebben az esetben már nem lehet sokat tenni, csak bízni abban, hogy tavaszra marad valamennyi méhecske az érintett családban, és elhatározni, hogy következő évben jobb varrogyérítési stratégiát alkalmazunk. Lehetőleg olyat, amely elősegíti, hogy már őszre minél kevesebb atka legyen a családban.

Persze amennyiben tehetjük és még van  értelme, továbbá az időjárás engedi, pincézzük, vagy vigyük nagyon óvatosan, rázkodás nélkül, védett helyiségbe a méheket, ahol nem érik őket az extrém mínuszok.

  1. Kevés mézkészlettel telelt be a méhész és már korán elkezdődött a fiasítás. A fiasítás még a régi „szép” időkben is elkezdődött február közepén. (Mostanában előfordul, hogy az enyhe idő következtében szinte le sem áll, ami a varroa túlszaporodásának rendkívüli módon kedvez.)  

Szokássá vált, hogy február közepén – márciusban a méhészek mézlepényt készítenek, és beteszik a fiasítás fölé, a fürtre. Extrém hidegben azonban ezzel is óvatosan bánjunk, inkább várjunk néhány napot, és csak enyhébb időben tegyünk be mézlepényt. Ha viszont biztosak vagyunk benne, hogy méheinket az éhhalál fenyegeti, óvatosan betehetjük a lepényt, vállalva a rizikót, hogy akciónk megbontja a fürtöt.. 

  1. Rossz minőségű a mézkészlet, például ha mézharmatból áll. A mézharmattal kevert, többnyire virágmézből álló készlet, vagy szeptember közepéig feletetett cukorszirup nem okoz gondot. Ha azonban nyár végén és ősszel virágtalan időszakban azt látjuk, hogy hordás van, akkor a fedelezetlen mézet (egyik ismérve a tájainkon hordott késői mézharmatnak a fedelezetlenség) természetesen még ősszel, pörgessük ki, és csakis azt. Megszívlelve nagy méhész elődeink tanácsát (Boczonády, Ambrózy)  a fészekből kízárólag  a méhek érdekében pörgessünk, és soha nem a nagyobb mézhozamért.

A közhiedelemmel ellentétben a napraforgóméz igencsak jó a telelésre.. Nagy mennyiségű és kiváló minőségű fehérjéinek köszönhetően a méhek immunrendszerére a napraforgóméz kutatások alapján jó hatással van.

  1. A kaptárak rossz minősége , vagy helytelen elhelyezése miatt nagy mennyiségű páralecsapódás keletkezik a kaptárban, mely kedvez a penész- illetve egyéb gombáknak, baktériumoknak, vírusoknak. Ezt a kaptárak figyelésével könnyen észleljük, hiszen a bejáratnál vizesedés látható, esetleg megjelenhet penész, vagy méhhullák.

Erre a problémára az extrém hideg még jó hatással is van, hiszen a pára ilyenkor megfagy a kaptárban - a méhfürt sohasem a kaptárt füti! -  korlátozva a károkozók szaporodását . Viszont az ilyen kaptárakban vagy helyeken a méhek immunrendszere legyengülhet. Figyeljük meg ezeket a helyeket és kaptárakat, és következő évben ilyen helyekre (Pl. északi szélnek extrém módon kitett helyek, de egyéb körülmények között is előfordulhat fölösleges páralecsapódás), ne tegyük a kaptárakat,   

Gyors beavatkozásként enyhébb időben vegyük le a fóliát, takarást a fiasításról és tegyünk a fészekre lazán elhelyezve több kartonréteget, mely el tudja szívni a nedvességet. A kaptár hátulját is emeljük meg enyhén, hogy biztosítsunk folyamatos elfolyást a keletkező nedvességnek.  A bejárat megnagyobbítása is hasznos lehet (egérráccsal vagy rácsos dróttal, továbbá kátránypapírral védve). Az igazi megoldás erre a problémára persze a jól elhelyezett és jó minőségű kaptár.  

Egérrács szélvédő kátránypapírral
Egérrács szélvédő kátránypapírral
Fotó: Hevesi Mihály

  1. A takarás, oldaltakarás témában „ahány ház annyi szokás”, de az extrém hideg kapcsán érdemes erről is néhány szót szólni.  

Mivel a telelő fürt nem a kaptárt fűti, hanem egy remek stratégiával önmagát - a fürt egy-egy csoportja a gazdaságosság és munkamegosztás elvén néhány percig fűt csak -, a hő a fürtben mérnöki pontossággal hőpazarlás nélkül oszlik szét, és egy méhekből alkotott „szigetelő” réteg védi. Ezért a takarásnak a jó telelés szempontjából egyetlen szerepe lehet, és mára már minden méhész tudja, hogy a hagyományos nézetnek ellentmondóan ez nem a melegen tartás, hanem annak biztosítása, hogy a méhek fűtési stratégiájukat nyugodt körülmények között, maradéktalanul megvalósíthassák. Extrém hidegben a túlzó takarás védelmet nyújthat tehát a fészeknek, mert elzárja a környezeti behatásoktól, de egész télen, változékony időben biztosan nem használ.

Az utóbbi időben elterjedt, nagyon helyesen, az a nézet, hogy késő ősszel és télen a takarás inkább káros, mint hasznos.  Egyrészt mert ha túl jól sikerül, a fiasítás le sem áll, vagy hamar beindul, és mint tudjuk az sem jó. Másrészt épp a szükségtelen páralecsapódásnak kedvezhet. Ezért vannak, akik nyitott aljdeszkával és teljesen nyitott, kátránypapír által védett bejárattal (egér- és cickánytól védő dróthálóval, nem egérráccsal!) telelnek, és nagyon meg vannak elégedve a méhek telelésével. A fiasítás előrehaladásával viszont amennyire lehet, védik a fészket szűkítéssel, oldaltakarással, takarással, kijárószűkítéssel illetve a nyitott aljdeszka lezárásával.

A fenti pontok fontosak, de mindenek előtt vegyük figyelembe, hogy a méheknek télen nyugalomra van szükségük. Ne bontogassunk kíváncsiságból télen kaptárt, és vigyázzunk arra is, hogy állatok, gépek ne zavarják meg őket.

 

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akác-, hárs- és napraforgómézeink baktériumgátló hatása

A népgyógyászatban és hagyományos orvoslásban a sebgyógyító hatás mellett a mézet leggyakrabban légúti megbetegedések tüneteinek enyhítésére használják. Számos publikáció támasztja alá a mézek antibakteriális hatását a leggyakoribb légúti baktériumokkal szemben, ám biofilm­képződést gátló hatásuk kevésbé kutatott.

Paraziták a beporzókon: a monokultúra lenne az oka?

Az Amerikai Egyesült Államokban működő különböző intézmények tudósai közös kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy a monokultúrás termesztés gyakorlatának széles körű alkalmazása növeli a beporzó rovarok parazitáinak előfordulását.

Mézes méregtelenítő masszázs

Ebben a masszázstechnikában kizárólag mézet használunk olajok nélkül, melyet tenyerünk hullámzó mozdulataival masszírozunk bele a bőrbe.

A fagy és az őszibarack

A kajszi és az őszibarack a legérzékenyebb a tavaszi fagyokra, különösen az utóbbiból nem nagyon találni fagytűrő fajtát. A hazai faiskolákban leggyakrabban megtalálható fajták közül azért jó néhány legalább közepesen fagytűrőnek bizonyult.

Magyar kezdeményezésre szigorodhatnak a mézkeverékek származás jelölési előírásai

Eredményre vezettek az elmúlt két év erőfeszítései, a Mezőgazdasági és Halászati Tanács mai ülésén az Európai Bizottság ígéretet tett a mézkeverékek származás jelölési előírásának felülvizsgálatára. Ez megteremti a lehetőségét a származási országok pontos feltüntetésének, amely alapján a vásárlók könnyen felismerhetik a silányabb minőségű, túlnyomórészt nem magyar mézet tartalmazó keverékeket.

Kezdő méhesről-méhesre - Kapcsolatok, szakmai interakció

Ribai Róberttel egy méhészeti közösségi oldalon ismerkedtem meg, adminisztrátorként felhívta a figyelmemet egy hibára, amit vétettem. Az ezt követő beszélgetésből pedig kiderült, hogy számos méhészeti kérdésben hasonlóan gondolkodunk.

Mézbor házilag

Az erjesztett italok elkészítésének vannak buktatói. Ám ez a mézbor viszonylag könnyen, házi eszközökkel is elkészíthető. Az alábbiakban egy egyszerű receptet és módszert adunk közre.

Új szintet lépett a virágok és a beporzók kapcsolata

A poszméhek látogatásai - vagy inkább az általuk szállított elektromos töltések - arra ösztönzik a virágokat, hogy a szokásosnál több illatot bocsássanak ki. A kutatók szerint ez egy olyan stratégia, amellyel a növények a közeli beporzókat próbálják magukhoz csalogatni.

Fenyegető méhellenség: az ázsiai lódarázs

A (közönséges, európai) lódarázs (Vespa crabro) kivételével a darazsak – eddig – nem számítottak a jelentős méhellenségek közé, sőt különösebben a méhészek figyelmét sem keltették fel. Azonban két új, az USA-ban és Európában már megjelent darázsfajtól már félnünk kell.

Az élővilág és a munka szeretetére tanítanak

„Elvarázsol az a rendezettség és szépség, amit a méhek megtestesítenek. Amikor kaptárt bontunk, egy jól szervezett társadalom tárul elénk, amiben a család a legfontosabb. Mindenkinek megvan benne a maga feladata, és hihetetlen pontossággal teszik a dolgukat."