Back to top

Egy megvesztegethetetlen őr Erdélyből

Erdélyben valaha általánosan elterjedt típus volt a kuvasz mellett a kalibakutya is, de a történelmi és gazdasági események jelentős változásokat hoztak. A kalibakutyák sorsa, jelene és lehetséges jövője azonban újra és újra előkerül, foglalkoztatja az embereket.

Alkalmazását tekintve döntően legeltetett juhnyájak, kisebb részben pedig marhacsordák mellett találkozhatunk velük. Ugyanakkor a hegyi legelőkre, a kalibákhoz szezonálisan felköltözött családi gazdaságok vegyes állatállományát is őrzik, ahol általában már lovak, sertések és szárnyasok is találhatók. Elsődlegesen a vadállatok (medve, farkas) ellen használják őket, kevésbé az emberek távoltartására, ezt a kutyák viselkedése és szocializációja is szemléletesen alátámasztja.

Jól szocializálható pásztorkutya a kalibakutya
Jól szocializálható pásztorkutya a kalibakutya
Fotó: Puskás Ferenc

Jól kontrolálhatóak a gazda részéről, indokolatlanul nem agresszívak, és a stabil, kiegyensúlyozott idegrendszer általános jellemzőjük. Falkában együttműködve mutatkozik meg igazán az erejük, amit a nagyragadozók által alkalmazott taktikák és erőfölény minden esetben meg is követel. Összességében tehát nem az egyes kutyák ereje és teljesítménye a mérvadó a védelem szempontjából, de példaként fontos a fiatalabb, még betanuló egyedek számára.

A hozzáértők általában egy-egy alomból több kölyköt is meghagynak az összeszokottság és a munkavégzés hatékonyságának növelésére. A nyájőrzők szerepe elsősorban a pásztorok figyelmeztetése és egy élő ütközőzóna létrehozása a potenciális veszélyforrás és a védendő állatállomány között. A farkasok elleni védelmükre nyakukba farkasláncot (fémből készült szöges nyakörvet) csatolnak gazdáik. Az eszköz magyar megnevezését mára a román gerdán szó szinte teljesen kiszorította a köznyelvből.

A cikk Puskás Ferencnek a Kistermelők Lapjának márciusi számában megjelent részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A vasúti szállítás jelenthet mentőövet a hazai gabonapiac számára

A Hungrail Magyar Vasút budapesti konferencia egyik szekcióján az ukrán gabona hatékonyabb továbbításának feltételeit és kihívásait ismertették. Az október 4-ei rendezvényen Záhonyt kiemelt stratégiai fontosságú átkelőnek aposztrofálták az átmenő gabonaszállítmányok miatt, azonban a számos technológiai és logisztikai nehézség nehezíti az áru gördülékeny áramlását.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.