Back to top

Egy megvesztegethetetlen őr Erdélyből

Erdélyben valaha általánosan elterjedt típus volt a kuvasz mellett a kalibakutya is, de a történelmi és gazdasági események jelentős változásokat hoztak. A kalibakutyák sorsa, jelene és lehetséges jövője azonban újra és újra előkerül, foglalkoztatja az embereket.

Alkalmazását tekintve döntően legeltetett juhnyájak, kisebb részben pedig marhacsordák mellett találkozhatunk velük. Ugyanakkor a hegyi legelőkre, a kalibákhoz szezonálisan felköltözött családi gazdaságok vegyes állatállományát is őrzik, ahol általában már lovak, sertések és szárnyasok is találhatók. Elsődlegesen a vadállatok (medve, farkas) ellen használják őket, kevésbé az emberek távoltartására, ezt a kutyák viselkedése és szocializációja is szemléletesen alátámasztja.

Jól szocializálható pásztorkutya a kalibakutya
Jól szocializálható pásztorkutya a kalibakutya
Fotó: Puskás Ferenc

Jól kontrolálhatóak a gazda részéről, indokolatlanul nem agresszívak, és a stabil, kiegyensúlyozott idegrendszer általános jellemzőjük. Falkában együttműködve mutatkozik meg igazán az erejük, amit a nagyragadozók által alkalmazott taktikák és erőfölény minden esetben meg is követel. Összességében tehát nem az egyes kutyák ereje és teljesítménye a mérvadó a védelem szempontjából, de példaként fontos a fiatalabb, még betanuló egyedek számára.

A hozzáértők általában egy-egy alomból több kölyköt is meghagynak az összeszokottság és a munkavégzés hatékonyságának növelésére. A nyájőrzők szerepe elsősorban a pásztorok figyelmeztetése és egy élő ütközőzóna létrehozása a potenciális veszélyforrás és a védendő állatállomány között. A farkasok elleni védelmükre nyakukba farkasláncot (fémből készült szöges nyakörvet) csatolnak gazdáik. Az eszköz magyar megnevezését mára a román gerdán szó szinte teljesen kiszorította a köznyelvből.

A cikk Puskás Ferencnek a Kistermelők Lapjának márciusi számában megjelent részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Önellátásra és értékesítésre

Tóth Zsolt és családja nem panaszkodhat, csodálatos helyen élnek és gazdálkodnak. Birtokuk több részletből áll, de mind Esztergályhorváti nagyhorváti részében található, vadregényes hegyek-dombok, erdők és halastavak szomszédságában. A szakértelmük is megvan hozzá, hogy a zöldség-gyümölcstől a húsig, tojásig szinte mindenből teljesen önellátók legyenek – és még piacra is termelnek.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.