Míg korábban az állattenyésztés jelentős seregszemléjének is számított az esemény, azt mára helyhiány miatt külön időpontban rendezik meg.
A BD-Expo Kft. szervezésében rövid látogatást tettünk a Brnói Kiállítóközpontban, ahol a mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel ismerkedtünk, illetve az erdőgazdálkodásban, vadászatban fontos szereplőkről szereztünk áttekintést.
Sokakban felmerülhet a kérdés, miért pont Brno? Csehország második legnagyobb városában 1928-ban rendezték az első vásárt – ipari áruminta bemutató címen -, amely elérhető távolságban fekszik Prágától csakúgy, mint Bécstől vagy Pozsonytól. A négyszázezres lakosú település napjainkban nemcsak az ország igazságszolgáltatási intézményeinek székhelye, hanem fontos ipari, kulturális és oktatási központként is tartják számon.
A hazánkat képviselő 25 kiállító, mintegy 800 négyzetméteren mutatkozott be az eseményen. A hazai gépgyártókat és gépforgalmazókat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. fogta össze, s a legelsőként épült, patinás műemléki csarnokban foglaltak helyet, míg a Vadex Zrt. szervezésében hét hazai erdészeti vállalat mutatkozott be a kiállítás Z pavilonjában.
„Csehország és Magyarország tiszteletbeli szomszédok”- hívta fel a figyelmet a két nemzet közötti baráti viszonyra Boros Miklós. Hazánk prágai nagykövete elmondta, a két ország között 8,8 milliárd eurós kétoldalú kereskedelmi viszony áll fenn, ami az elmúlt években 12 százalékkal nőtt.
Gazdasági tekintetben a csehek számunkra a 7-8. helyen állnak, az osztrákokat és a szlovákokat nem, a románokat viszont megelőzve. A Csehországba irányuló exportunk 4,3 milliárd – aminek mintegy 8 százaléka élelmiszeripari termék -, míg a cseh import 4,5 milliárd eurót tesz ki. A szakember kiemelte, hogy a csehek még mindig nettó élelmiszer importőrök, van tehát mit keresnünk ezen a piacon.
Jelenleg a csehek exportjának 80 százaléka az uniós országokba irányul, s bár szeretnének harmadik országok felé is nyitni, ez a munka még akadozik. Az együttműködési készséget jelzi – vázolta a terveket Boros Miklós -, hogy ahol már van magyar külképviselet, ott legyen cseh tanácsos is, és fordítva.
Csehország jól fizető, a némethez közelítő mentalitású gazdaság. Alig 2,3 százalékos a munkanélküliség, s – a kínait megközelítő – 4,6 százalékos GDP növekedést tudhattak magukénak az elmúlt évben. Ez kicsit meg is nehezíti a helyzetüket, hiszen a fizetések magasabbak – átszámolva 370 ezer forint a havi átlagkereset -, s ők is mukaerő hiánnyal küszködnek.
Ugyan hónapok óta nincsen kormányuk, az élet mégis megy a maga útján. „Ha a cseh miniszterelnök Kínába vagy Oroszországba látogat, itthon nem kérik rajta számon a politikát, az emberi jogokat”- magyarázta Boros Miklós hozzátéve, mindenki számára fontosabb, hogy szélesre tárja az országok közötti gazdasági kapukat.
„Fel kell hívni magunkra a csehek figyelmét”- fogalmazta meg elképzeléseit Boros Miklós, hogy koncentrált magyar – gazdasági és kulturális – megjelenésre van szükség. Csehországban mintegy 8-10 ezer magyar él, akik főként felvidéki gyökerekkel rendelkeznek. A kapcsolatok épülnek, hiszen például a MOL 360 üzemanyag kúttal van jelen, de jelentős befektetéseket hajtott végre a Danubius Hotels is. Azt pedig szakmai körökben senkinek nem kell mondani, hogy a cseh államfő, Andrej Babis miként vásárolta be magát Bábolnára, s hogy a negyedik legtöbb vendégéjszakát a csehek töltik nálunk.
A kiállításra visszatérve Boros Miklós felhívta a figyelmet, hogy Brno-ban főként szakmai közönség jelenik meg, s eddigi tapasztalataik szerint kiváló üzletkötésekre adódnak lehetőségek. Ebben a nagykövetség is igyekszik minden segítséget megadni. Az elmúlt években a magyar kiállítói terület ugyan nem növekedett, ám egyre több hazai cég jelezte részvételi szándékát. A partnerek kiválasztásában a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével dolgozik együtt. A szakember kiemelte, hogy emellett több hazai vállalkozó vesz részt kiállítóként a saját költségén.
