0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 24.

Sivatagi rókát otthonunkba?

Vannak állatok, melyek első látásra megbabonázzák az embert, s akik erre hajlamosak, mindjárt kacérkodnak a gondolattal, hogy akár otthonukban is gondoznának belőlük 1-2 példányt. Ilyen a világ legkisebb kutyaféléje is, a sivatagi róka vagy más néven fennek.

Teste mintegy hatvan centi hosszú, melynek egyharmada a farok, de marmagassága sem nagyobb egy arasznál. Testtömege mindössze egy törpenyúléval vetekszik. A legtöbb európai nyelven fenneknek nevezik, ami arabul rókát jelent, de nálunk – másra utaló hangzása miatt – mára ezt az elnevezést nemigen használják.

A faj legfeltűnőbb testrésze a füle, melynek kapitális mérete több okra is visszavezethető. Állatunk sivatagi-félsivatagi hazájában – mely Marokkótól a Vörös-tengerig nyúlik, s felöleli a teljes Szaharát – nem ritkák a tartós 40-45 Celsius fokos melegek, s ilyenkor a hőleadás szempontjából igen fontos a nagy felület. A lapátszerű fül a táplálékban nemigen bővelkedő hatalmas vadászterületeken felbecsülhetetlen szolgálatot tesz, hiszen a távoli neszeket, zörejeket is könnyebben meghallja rókánk, így tudja azután becserkészni prédaállatait, melyek a rovaroktól kezdve egészen az apró rágcsálókig terjednek. Ha alaposan megnézzük a fül belső felületét, látjuk, hogy rendkívül sűrű, kefeszerű szőrzet borítja, mely oltalmazza a fül járatait a homoktól, portól, rovaroktól. Hasonlóan dús szőrzet lelhető fel a talpakon is, ami nesztelen és fájdalommentes haladást biztosít a felhevült homokon.

Állatunk párban él, de a szomszédok rendszeresen találkoznak, s lényegében 8-10 kifejlett egyed és ezek szaporulata alakít ki egy laza közösséget. Egyéves korukban ivarérettek, s a szuka 50-53 napos vemhesség után 1-6 kölyköt fial, melyek felnevelésében a kan is komoly részt vállal – olyannyira, hogy a szoptatás első két hetében párjának el sem kell hagynia az üreget, mivel a táplálékot a derék „férj” házhoz hordja.

Ezek a bájos kis állatok nemcsak az állatkert-látogatókat, hanem a sivatag lakóit is lenyűgözik, nem véletlen tehát, hogy az arab népmesék kedvelt szereplői. Nem ritkán előfordul, hogy a kotorékokat a beduinok kiássák, s az ott talált szopós kölyköket felnevelik, házikedvencként tartják, melyek ivarérésük eléréséig kiegyensúlyozott, kedves, bár meglehetősen félénk állatok. Később viszont kiszámíthatatlanná, kifejezetten harapóssá válnak. Hazájukban még szép számmal élnek a vadonban, nemzetközileg nem védettek. Viszonylag könnyen beszerezhetők, mégsem ajánlott házikedvencként való tartásuk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu