Gyakran korábbi mezőgazdasági vagy természetközeli területeken. Dr. Boromisza Zsombor okleveles tájépítészmérnök, élővilágvédelmi és tájvédelmi szakértő, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék egyetemi docense szerint a folyamat nemcsak új épületeket jelent, hanem a tájszerkezet, az élőhelykapcsolatok és a tájhasználat mélyreható átalakulását is.

Magyarország népessége az 1980-as évek elején érte el történelmi csúcspontját, azóta azonban folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan a művelésből kivett, döntően beépített területek aránya közel a duplájára nőtt.

Ez az ellentmondás jól mutatja azt a folyamatot, amely az elmúlt évek egyik legfontosabb tájalakító jelenségévé vált: miközben kevesebben élnek az országban, egyre nagyobb területet foglalnak el a lakóövezetek, ipari létesítmények, közlekedési infrastruktúrák és energetikai beruházások. Dr. Boromisza Zsombor Másfélfokon megjelent cikkében azt vizsgálja, hogyan alakították át ezek a fejlesztések Magyarország tájait 2020 és 2025 között, és milyen következményekkel járhatnak a következő évtizedekben.

Olyan képeket várnak a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon június 30-ig, amelyek bemutatják a túlzott beépítés, a lebetonozás és a zöldfelületek eltűnésének valóságát – legyen az egy parkolóvá alakított zöldterület, egy kihalt pláza környéke vagy egy indokolatlanul kiépített útszakasz. Mutassuk meg együtt, mi veszik el – és mi az, amit még megmenthetünk. A szakmai zsűri által kiválasztott képeket pedig egy kiállításon mutatják majd be a nyár folyamán.

A beépítés már nem helyi, hanem táji kérdés

A beépítési nyomás leglátványosabban a nagyvárosok környezetében érzékelhető. Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron térségében az agglomerációk tovább növekedtek, új lakóterületek, utak és közművek jelentek meg.

A folyamatot jól jelzi, hogy 2025-ben több mint 12 ezer új lakás épült, miközben a jövőbeli beépítéseket előrejelző építési engedélyek száma 37 százalékkal emelkedett. A változás azonban nem pusztán az épületek számáról szól: a települések peremén és a külterületeken zajló terjeszkedés a táj feldarabolódását, az élőhelyek közötti kapcsolatok gyengülését és a korábban összefüggő mezőgazdasági területek átalakulását is maga után vonja.

A lakóterületek bővülése mellett az ipari fejlesztések is egyre nagyobb területigénnyel jelentkeznek. Az elmúlt öt évben több olyan beruházás indult el vagy bővült tovább, amely korábban mezőgazdasági hasznosítású területeket alakított át.

Az akkumulátorgyártáshoz, az autóiparhoz és a logisztikához kapcsolódó fejlesztések Debrecenben, Iváncsán, Ácson, Szegeden és más térségekben már táji léptékben alakítják át a felszínborítást. Dr. Boromisza Zsombor szerint ezek a beruházások nem elszigetelt jelenségek, hanem egy hosszabb ideje zajló tájszerkezeti átalakulás újabb állomásai.

A naperőművek összesített kapacitása mára meghaladja a 7750 megawattot, miközben a működő fotovoltaikus rendszerek száma átlépte a 300 ezret. A napenergia így nemcsak technológiai vagy energetikai kérdéssé vált, hanem új tájhasználati formává is: a nagy kiterjedésű napelemparkok egyre több helyen jelennek meg a magyar tájban. A szélenergia esetében a korábbi szabályozási korlátok enyhítése új beruházási hullám lehetőségét vetíti előre, különösen a kedvező adottságú térségekben.