Még a rendszeres zöldségfogyasztók sem eszik meg a holland táplálkozástudományi központ által ajánlott napi 250 grammos mennyiséget, az országos átlagfogyasztás pedig a 80-as évek óta folyamatosan csökken, jelenleg az ajánlott mennyiség nagyjából felénél, 130 grammnál tart.
Ahogy a Wageningen Egyetem kutatói kiderítették, nincs szó arról, hogy a hollandok az évek alatt megutálták volna zöldséget, egyszerűen csak a legtöbb esetben jóval evidensebb valami mást választani helyette.
És ez nyilván nem csak a hollandokra igaz, érdemes tehát ötleteket meríteni a kutatásból, amelynek részletei az egyetem negyedéves kiadványa, a Wageningen World hasábjain jelentek meg.
A tradicionális holland étkezési szokások szerint zöldség csak a vacsorához jár. És hát aligha fogja bárki a napi ajánlott 250 grammot egyetlen étkezés alatt megenni. Ez csak akkor kivitelezhető, ha ebédre és reggelire is van zöldség, sőt snackként is, nap közben. Ebből indultak ki a holland zöldség-gyümölcs termesztői szervezet által társfinanszírozott projektekben.
Úgy gondolták, hogy a délutáni meetingeken biztos fogy majd belőle valamennyi, még ha a reggeli kávé mellé valószínűleg sütit esznek is majd a dolgozók (Hollandiában a munkahelyi kávézásnak-sütizésnek elég komoly hagyománya van). Meglepetésre nem így lett, kiderült ugyanis, hogy a dolgozók a reggeli kávé mellé is szívesen megették a zöldséget, ha már ott volt. 320 meetingen ismételték ezt meg a kutatók hat helyszínen, köztük a gazdasági minisztériumban, egy kórházban és a saját egyetemükön, Wageningenben. Megállapították, hogy amikor egy nagy közös tálban volt a zöldség, akkor fejenként átlagosan 80 gramm fogyott el – már ez is roppant figyelemreméltó, hiszen az ajánlott napi mennyiség közel harmada –, ha pedig mindenki saját tálat kapott, akkor nem kevesebb, mint 97 grammot ettek fejenként.
Meglepően magas számok ezek, de egyelőre kérdés, hogy csak a dolog újdonságértéke dobta meg ennyire a fogyasztást, vagy hosszú távon is fenntartható ez a szint. Ezt kiderítendő, a kutatók folytatják a felméréseiket.
Egy másik kutatásban azt mérték fel, hogy mit szólnak az éttermi vendégek, ha a fogások több zöldséget, cserében 12,5 százalékkal kevesebb húst tartalmaznak. Az eredmény: a zöldségfogyasztás több mint 30 százalékkal nőtt, a kutatásban részt vevő éttermek pedig 33 százalékkal kevesebb húst dobtak ki. A vendégek pedig ugyanolyan jóra pontozták a zöldségtúlsúlyosabb menüt, mint a normált.
Ugyancsak a munkahelyi étkezési kultúrához kötődik a harmadik felmérés, itt a munkahelyi étkezdék menüválasztékát vizsgálták.
Elfogadják például, ha megjelenik egy gyümölcsöstál a menzán, azt azonban már nem, ha cserében eltűnik a menüből a húsos krokett – fejtette ki Emely de Vet, a Wageningen Egyetem professzora. Ennél sokkal szolidabb jelzésekkel kell az egészséges választás felé orientálni a dolgozókat – vallja.
Ha például a húsos krokettet feltűnő helyre tesszük a menzán, azzal egyfajta szociális normát is meghatározunk. Ellenben ha a terem túlsó végében kap helyet, lényegesen kevesebben mennek érte, az emberek ugyanis nagyon érzékenyek az efféle finom jelzésekre. Hasonló ez ahhoz, mint ha a kukából kilátszik az édességcsomagolás, akkor az ott tartózkodók nagyobb valószínűséggel esznek édességet, mert ez a finom jelzés azt sugallja, hogy itt ez elfogadott.
Vagyis a lényeg, hogy mindig legyen kéznél a zöldség. Ez persze nem kis erőfeszítést és odafigyelést igényel, de egyértelmű az eredménye – derült ki Hollandiában.
