0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 29.

Változások előtt a világ tejtermelése

A betegséget kifizetődőbb megelőzni, mint gyógyítani, a humán- és az állategészségügyben egyaránt. Ennek megvalósításához azonban a feje tetejére kellene állítani a világot. Ezen dolgozik egy új-zélandi feltaláló, Richard Paul Wallace és magyarországi csapata.

A humán orvosokat nem az ellátott betegek száma szerint kellene javadalmazni, hanem arra kellene ösztönözni őket, hogy minél kevesebb beteg legyen a körzetükben, és kampányt kellene folytatni a dohányzás, az italozás stb. ellen, a nyugdíjjárulékot csökkenteni, ha valaki rendszeresen sportol, elmegy szűrővizsgálatokra stb. Társadalmilag biztosan jobban járnánk, ha több figyelmet és anyagiakat fordítanánk a megelőzésre.

Az állatorvoslásban sincs ez másként. Vegyük például a tőgygyulladást!

Szoptatós anyák szerint nem okoz fájdalmat a csecsemők szopása. Ez alapján valószínűleg a tehén sem érez fájdalmat, amikor a borját szoptatja.

Fájdalmat a gépi fejés okoz, az erős vákuum és a tőgybimbók kisebesítése miatt. Ezért kell a teheneket zsúfolókapuval a fejőházba szorítani, ez okozza a kehelylerugást, a tejvisszatartást, és azt, hogy a fejőházban csalogató abrakot kell alkalmazni. A jelenleg elterjedt technológiával végrehajtott fejés tőgygyulladáshoz vezet. Ez annyira szokványos következmény, hogy – miután a tejtermelő tehenészetekben tehetetlenek ellene – egyszerűen betervezik a károkat: a magas szomatikus sejtszámot, a tejminőség romlását, a gyógyszerköltségek növekedését, a tej megsemmisítése miatt elmaradó hasznot.

Ezen az áldatlan állapoton igyekszik változtatni egy újzélandi, feltaláló Richard Paul Wallace és magyarországi csapata. Azt állítják: ők tudják, hogyan lehet megelőzni a tőgygyulladást.

Tavalyelőtt speciális betéteket helyeztek a fejőkelyhekbe, tavaly pedig, a világon először, a Szegedi Tudományegyetem tangazdaságának tehenészetében kezdték el alkalmazni a tőgykímélő technológiát (Magyar Mezőgazdaság 2017., 15, 20. szám). A technológia elemei: SurePulse fejőkelyhek, vákuumsűrített levegővel üzemeltetett Calf 35 pulzátorok, tejfolyásmérők, vezérlőtechnika és a jelenleg elterjedt vákuumkapacitás felének megfelelő teljesítményű ipari légkompresszor.

Egy olyan fejéstechnika kialakítását tűzték ki célul, amellyel megelőzhető a tőgybimbó végének hiperkeratózisa, az ebből következő tőgygyulladás, és amellyel végső soron az állat számára nem kínszenvedés, hanem élmény lesz a fejés.

Az egy éve Hódmezővásárhelyen üzembe állított Calf 35 fejéstechnikai rendszer tesztelésére két kutatócsoportot hoztak létre az egyetemi karon. Az egyik azt vizsgálja, hogyan befolyásolja az új módszer a tehenek egészségét, a másik a változtatás ökonómiai hatásait elemzi. Az egészségügyi csoport vezetője, Mikó Józsefné dr. Jónás Edit, az SZTE Mezőgazdasági Karának docense arról tájékoztatta lapunkat, hogy az egyetem tangazdaságának tehenészetében Riska telepirányítási rendszer működik. Az abból származó adatok feldolgozásával három fontos egészségügyi mutatóról kapnak képet: a hiperkeratózisról, a tőgygyulladásról és a szomatikus sejtszám változásáról. Véleménye szerint az első év tapasztalatai rendkívül kedvezőek.

Tavaly 14 elsőborjas tehén kezdett termelni a telepen, és egyikük tőgye sem gyulladt be.

Ezeket a teheneket az újonnan beszerelt Calf 35-ös berendezéssel kezdték fejni, és tejük szomatikus sejtszáma egyetlen próbafejés alkalmával sem haladta meg a milliliterenkénti 50 ezret. Ugyanebben az időszakban előfordult, hogy a telep átlaga elérte a 250 ezres értéket: ekkor az idősebb tehenek teje rontotta le az átlagot. Magyarországon nem értékesíthető fogyasztói tejként az az elegytej, amelynek a szomatikus sejtszáma meghaladja a 400 ezret.

A csökkentésre azért érdemes nagy figyelmet fordítani, mert az Európai Unió a megengedett szomatikus sejtszám drasztikus csökkentését tervezi.

A tangazdaság tejét helyben, a gazdaság sajtüzemében dolgozzák fel. Eddig is extra minőségű tejet fejtek, de a sajtüzem vezetője arról tájékoztatta Tóth Ferencet, az SZTE Tangazdaság Kft. ügyvezetőjét, hogy a tejük minősége sokkal kiegyensúlyozottabbá vált a Calf35 használatának kezdete óta. A fejőházban sokkal kevesebb tőgyfürösztőt vásárolnak, és kevesebb tejet kell megsemmisíteniük.

A kutatócsoport havi rendszerességgel vizsgálja a hiperkeratózis kialakulását. Megállapítják, mennyire van „kirózsásodva” a bimbók vége, ami az egyik legjellemzőbb jele a betegségnek, aminek a súlyosságát 1-től 5-ig terjedő skálán jelölik a szakemberek. A tökéletesen záródó bimbócsatorna 1-es értéket kap, az erősen szarusodott, kifordult bimbóvég 5-öst.

A hiperkeratózisról azt mondja a szakirodalom, hogy a tőgybimbó érzékenyen reagál a fejésre, és a betegség kialakulása után regenerálódhat a bimbó. A hódmezővásárhelyi szakemberek szerint ez 1–2-szer előfordulhat, de ezután a bimbó nem képes meggyógyulni, a heg megmarad. „Saját vizsgálatainkban is érzékeltük, hogy a kímélő fejést megvalósító új technológia használatával elkezdett csökkenni a hiperkeratózis mértéke: az addiginál alacsonyabb pontszámokat kaptunk, 4-ről 3-ra vagy 2-re változott a betegség súlyossága” – mondta el Jónás Edit. Ezzel együtt további vizsgálatokat tartanak szükségesnek annak eldöntéséhez, hogy a folyamat kizárólag az új fejőgép érdeme-e.

A bimbóvég megbetegedésével Tóth Zsanett Janka egyetemi hallgató a tudományos diákköri dolgozatában is foglalkozott. Ebben irodalmi adatokra hivatkozva megállapította:

a fejési stressz alatt a bimbóban kialakuló ödéma lassan, de biztosan tönkreteszi a tejcsatorna záróizmait. A bimbócsatorna szövetei elhalnak, és ezután már nem lehet szó gyógyulásról.

Mint Tóth Zsanett elmondta, selejtezett tehenek tőgybimbóit küldték el az egyetem laboratóriumába vizsgálatra, és a visszakapott metszetekből jól látható, mekkora különbség van az egészséges és a beteg bimbók között. Ha jól zár az izom, nem látható a tejcsatorna, ha látható, nem zár jól az izom. Paul Wallace szerint fontos tudni, hogy milyen extrém követelményeknek tud megfelelni a Calf 35 technológiával fejt tehén. Hódmezővásárhelyen a csapadékos téli időszakban szennyezett volt a külső kifutó, de most, a nyári hónapokban tiszták a tőgybimbók. A következő lépésben megkísérlik a tőgyhigiéniai vegyszerek elhagyását. Ha ezek nélkül is ugyanolyan alacsony marad a szomatikus sejtszám, mint a használatukkal, akkor biztosak lehetnek benne, hogy ez a bimbó természetes védekező mechanizmusának köszönhető – márpedig az csak egészséges bimbóknál működik. – Ma a gazdaságokban minden egyes üszőt meg kell tartani annak érdekében, hogy a tehénlészámot fenn tudjuk tartani – mondta lapunknak Jónás Edit.

Ha jelentősen csökken a tőgygyulladás miatti selejtezés, nőhet a tehenek hasznos élettartama. Ez jobb genetikai szelekcióra ad lehetőséget, nem kell annyi üszőt felnevelni, és nő a tejhozam is.

Húsz-harminc évvel ezelőtt spermakínálati dömpingtől zsongott a tejtermelő tehenészetek vezetőinek feje. Azt mondták nekik, hogy a genetikai előrehaladást az szolgálja, ha mindig a legújabb generáció bikáinak spermáját használják, és ha az ő ivadékait állítják termelésbe. A docensnő szerint akkor kizárólag a tej állt a szelekció középpontjában. Emiatt terjedtek el a tehenészetekben a lábproblémák, a szervezeti szilárdsági gondok, a tőgyproblémák, és nőtt meg jelentősen a két ellés között eltelő idő. Mindez sok költséggel járt, ezért fontossá vált a minél hosszabb hasznos élettartam.

A hódmezővásárhelyi fejőházban nem állt le a fejlesztés: a technológiát telepítő Bos- Plus Kft. állandóan új szoftverekkel érkezik, legutóbb a fejést meggyorsító változásokat vezettek be. Tóth Róbert, a cég ügyvezetője elmondta: egyre bővülnek a lehetőségek, hogy a fejőgépet a tehén igényeihez hangolják. „Eddig csak a vákuum erősségével tudtunk játszani és a pulzációs időkkel, most már a vákuummal és a vákuumszüneti masszázs erejével is. Az új beállítási paraméterekből szeretnénk kihozni a maximumot.

Azt tudjuk, hogy a borjúnak mik voltak a maximális masszázsértékei és fejési vákuuma, de azt senki nem tudja, hogy milyen fejési paraméterek között érzi magát legjobban a tehén.

Kísérletezni kezdtünk, hogy milyen beállításokkal a legnagyobb a fejési sebesség. A vákuum erejét csökkentettük, a berendezés 35 kilopascal helyett 31 kilopascallal üzemel, az ütemszámot pedig 60-ról felemeltük 90-re. Ezzel 20–25 százalékos fejésisebesség- növekedést sikerült elérnünk, bármiféle negatív jelenség nélkül. Nincs kehelylecsúszás, nincs lerúgás. A fejési idő egésze (a behajtás és a kihajtás ideje nem változik) összesen 10–15 százalékkal csökkent.

Richard Paul Wallace egy érdekes adatsort említett: Magyarországon 2,2 -2,4 laktációt zár egy-egy tehén. Tízezer liter laktációs termeléssel számolva az életteljesítményük 25 ezer liter a hagyományos vákuumos fejési módszerrel. Új-Zélandon, más tartási körülmények között az átlagos laktációs termelés 4500 liter – viszont 6 laktációt zárnak a tehenek, szintén hagyományos fejéssel. Akkor, amikor még kézzel fejték a teheneket – ez kevésbé vette igénybe őket – 15 laktációt is termeltek, de akkor csak 3000 liter volt a laktációnkénti termelés.

A jelenlegi genetikával, a Calf 35 technikát alkalmazva meghosszabbodik az állatok hasznos élettartama, a tehenek átlagos életteljesítménye elérheti az 50 ezer litert. Ha ezt sikerül elérni, ez a teljes tejtermelési gyakorlatot átalakítja.

Ennek a következményei szinte beláthatatlanok: kevesebb tehénre lesz szükség és könnyebbé válik a munkaerő megtartása is. A nyugodt tehenekkel ugyanis sokkal könnyebb bánni, mint olyanokkal, amelyeknek fáj a fejés. Emiatt a drága robottechnikára sem lesz szükség olyan mértékben, mint ahogy most terjedőben van. Tőgyfertőtlenítő- költséget és munkabért takaríthatnak meg a tejtermelők, felgyorsul a fejés, javul az állatok és az emberek kapcsolata, és összességében javul a tejtermelés hatékonysága.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság