Csökkent a termőföldek forgalma 2017-ben, ugyanakkor kilenc százalékkal nőtt az áruk Heves megyében, szemlézi a heol.hu az OTP Termőföld Értéktérkép kiadványt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatain alapuló elemzés szerint a 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak program egy évvel későbbi megszűnése látványos forgalmi visszaesést okozott 2017-ben a termőföldpiacon. A megvalósult tranzakciók alapján országosan 70 százalékos csökkenés mellett azonban az árak továbbra is emelkednek, tavaly országos átlagban hatszázalékos volt a drágulás.
Az állami földek privatizációja új árszintet szabott a piacnak, s bár 2016-ban nagyrészt kifutott, néhány tranzakció csak 2017-ben zárult le, így némi hatása még érezhető volt.
Az OTP elemzése az összes, 2017-ben eladott termőföldre vonatkozó átlagár (1,2 millió forint hektáronként) számításánál járásonként súlyozta az egyes művelési ágak átlagárát az eladott területtel.
Ám így is mintegy 6,5-szeres (Bélapátfalvi járás 405 ezer forint és Hajdúszoboszlói 2,609 millió forint). Jellemzően az észak-magyarországi járások voltak a legolcsóbbak, a húsz legalacsonyabb átlagárú térség közül hét borsodi, négy nógrádi és kettő hevesi, s három található Zalában. A legértékesebb területek Pest megyében, Békésben, Hajdú-Biharban és Veszprémben találhatók.
A megyék képzeletbeli hektárár-toplistája 2016-ról 2017-re átrendeződött. Békés négy helyet előrelépve és 25 százalékkal drágulva listavezető lett, megelőzve Hajdú-Bihart és Tolnát. Pest megye és Győr-Moson-Sopron több helyet visszacsúszott. Öt megye átlagos hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala, Heves és Somogy. Heves a sor végéről a negyedik, megelőzve Zalát, ahol négy másik megyével együtt olcsóbban keltek el a földek tavaly, míg megyénkben kilencszázalékos volt az áremelkedés (körülbelül 820 ezerről nagyjából 900 ezerre). A legértékesebbek továbbra is a szőlőterületek voltak, majd a gyümölcsösök következtek, a legolcsóbban pedig a gyepek cseréltek gazdát.
A szántók ára is magasabb
A szántóföldek árában Békés megye volt az első 1,785 millió forinttal, Nógrád a 800 ezer forintos átlaggal sereghajtó. Hevesben 840 ezerről 910–920 ezerre drágultak a szántók, a legdrágább járások Hatvan, Gyöngyös, Eger és Heves voltak (900 ezer–1,1 millió forint között), Pétervására és Füzesabony a 900 ezres határ alatt maradtak, míg Bélapátfalván nem volt értékelhető adat.
Heves megyén belül is nagy különbség van a földárak között. Az OTP nyilvános elemzése sávosan osztotta be a járásokat, s Hevesben Eger és Hatvan vidéke tartozik a közepesek közé, 1,1–1,3 millió forint közötti átlagárral (országosan ennél két drágább sáv is volt).
Gyöngyös és Heves térsége a 900 ezer forint–1,1 millió forint közötti kategóriába sorolható be, míg Pétervására, Bélapátfalva és Füzesabony környékén a 900 ezer forintot sem érte el a hektáronkénti átlagár.
Járásonként vizsgálva ötvenhárom esetben volt növekvő az éves árváltozás. Pétervására környékén 30 százalék feletti volt az áremelkedés, Hatvan vidékén 20–30 százalék, Füzesabony térségében 10–20 közötti volt a drágulás, a többi járásban (kivéve Bélapátfalvát, ahol csökkenést tapasztaltak) 10 százalék alatti mértékben növekedtek az árak.
A földárverések megszűnésével csökkent tavaly a forgalom
Tavaly 31 százalékkal 39 ezerre csökkent az adásvételek száma, míg az érintett földterület mérete (nagyjából 50 ezer hektár) alapján 70 százalékos volt a piacszűkülés, azaz a nagy állami táblák kiszórása után jóval kisebb földterületek cseréltek gazdát. Heves megyében 60 százalékkal 2500 hektárra esett vissza az eladott földterületek mérete, ami a megyék közt a tizedik helyre volt jó. Járási szinten a legkisebb visszaesés (25–50 százalékos) a gyöngyösi és a pétervásárai térségben volt, míg Hatvan környékén a 75 százalékot is meghaladta a forgalomcsökkenés. Az országosan művelt területek 0,69 százaléka cserélt gazdát tavaly adásvétel útján, igaz, Heves megye 0,93 százalékos állományarányos forgalma a megyék közt Szabolcs megye 1,31 százaléka után a második volt.
