A luxemburgi testület génszerkesztési technológiákról hozott július végi határozata a mezőgazdasági ágazat felháborodását, csalódottságát és aggodalmát váltotta ki.
Az EU bírósága szerint a mutagenezisessel (végleges genetikai változással) létrehozott szervezetek is a GMO kategóriába esnek, így értelemszerűen a GMO irányelv hatálya alá tartoznak. A sertéságazat képviselői aggodalmukat fejezték ki a szabályozás sertéshús termékek forgalmazására és a keresletére gyakorolt hatása miatt.
Ana Granados, a Tenyésztő állattenyésztők Európai Fóruma (EFFAB) és a Tenyésztő Állattenyésztési és Szaporodási Technológiai Platform (FABRE TP) igazgatója úgy vélte, az ítélet túlságosan szigorú és lelassítja Európában az innovációt.
Eközben az Európai Bíróság határozata torzítja a génszerkesztés felelősségteljes használatával járó jelentős előnyöket. Az igazgató ezek között említette az élelmiszerbiztonság javítását, a halálos állatbetegségek felszámolását, az állatok jóllétének növelését és a növekvő népesség fenntarthatóbb táplálkozását. Hangsúlyozta: az EFFAB és a FABRE TP hisz abban:
Az Európai Bíróság ítéletét követően az EFAB nyilvános válaszában kijelentette, hogy a génszerkesztés potenciálisan javítja a jelenlegi gazdálkodást. A szervezet kiemelte a génszerkesztés különböző ágatokban jelentkező előnyeit.
Az állategészségügyben növekszik az állomány egészsége, a génszerkesztés megteremti az ellenállást az olyan betegségekkel szemben, mint például a sertéseknél PRRS vírus vagy a baromfi fajoknál a madárinfluenza esetében. A sertések PRRSsel szembeni ellenálló képességének növelése segíti a sertéstenyésztésben és az antibiotikumok általános alkalmazásában rejlő egyéb betegségek csökkentését.
Az állati jóllét területén a módszer a szarvasmarha tenyésztésben a borjaknál a szarvtalanítási procedúra helyett a szarv nélküli állományok kialakítását segíti, a sertéseknél pedig a kasztrálásmentes malacok előállításában van szerepe
A vadvilág védelmében is hasznosítható a génszerkesztés, többek között az akvakultúra ágazatban, ahol védi a vadon élő halak populációit a gazdaságokból elszökött egyedek keveredésével
Az erőforrások jobb felhasználásának érdekében javul a takarmány hatékonysága a baromfitartás és az akvakultúra területén
A génszerkesztés az éghajlatváltozást is befolyásolja, a módszernek köszönhetően alacsonyabb metánkibocsátású kérődzők tenyésztése lehetséges
A génszerkesztés az állattenyésztés fenntarthatóságának javítására szolgáló eszköz is.
