Emellett az állati eredetű termékek iránti igény rohamosan nő olyan milliárdos lakosságú országokban, mint Kína és India, ahol korábban alig ettek húst.
Különösen a magas fehérjetartalmú takarmányok iránti igény növekszik. A két legfontosabb fehérjeforrás, a szója és a halliszt ára folyamatosan nő, a GMO szójával szemben még fenntartások is vannak.
Új fehérjeforrások
A kutatás és fejlesztés egyik aktuális iránya új fehérjeforrások felhasználása az állatok takarmányozásában. Ebben a hüvelyes növényeknek stratégiai jelentőségük lehet magas fehérjetartalmuk miatt, emellett szerepet játszhatnak az európai növénytermesztési-állattenyésztési rendszerek fenntarthatóságában, a talaj termékenységének megőrzésében, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében és a nitrogénalapú műtrágyák használatának mérséklésében.
A Nyúltenyésztési Tudományos Napra meghívott cseh kutatók e témakörben tartották meg, döntően saját kutatási eredményeikre épülő előadásukat. Zdeněk Volek nemzetközi téren is jól ismert igényes kutató, akinek cikkei a legjobb tudományos lapokban jelennek meg. Linda Uhlířová most szerzett PhD fokozatot. Linda sokszor nyaralt nagymamájánál, aki Szlovákiában a magyar határhoz közel él, így kiválóan beszéli a nyelvünket. Kérésünkre vállalta, hogy közös előadásukat magyarul tartja meg.
Előadásukban a csillagfürt magjának és melléktermékeinek a nyulak takarmányozásában történő felhasználási lehetőségeivel foglalkoztak. Összefoglalták a fehér virágú csillagfürtmag, a hántolt fehér virágú csillagfürt mag és a kék virágú csillagfürtmag házinyulakkal végzett takarmányozási kísérleteinek eredményeit.
A csillagfürtmagnak magas a fehérjetartalma (33-47%). Ezen belül alacsony a metionin, a cisztin és a lizin, és magas az arginin tartalma. A keményítőtartalom elhanyagolható. Az olajtartalom 6-13% között változik. Gazdag telítetlen zsírsavakban, különösen magas a C18:1 n-9, C18:2 n-6 és C18:3 n-3 tartalma. A három általánosan etetett csillagfürt kémiai összetétele az 1. táblázatban látható.
A nyersfehérje-tartalom a fehér csillagfürtben a legmagasabb, a kékben a legalacsonyabb. Ugyanakkor a neutrális és a savdetergens rost a kék csillagfürtben a legmagasabb. Egyik kísérletben háromféle takarmányt etettek növendéknyulakkal. Az egyikbe 10% szójadarát, a másikba 17% napraforgódarát, a harmadikba 15% fehér csillagfürt-magot kevertek. 37 és 79 napos életkor között nem különbözött a nyulak súlygyarapodása és testsúlya, de a másik két csoporthoz viszonyítva a napraforgót tartalmazó takarmányt fogyasztó nyulak többet ettek, és bár statisztikailag nem bizonyítható mértékben, de romlott a takarmányértékesítésük, míg a csillagfürtös csoportban találtak kevesebb beteg nyulat. A vágási kitermelés ugyan csak ebben a csoportban alakult a legkedvezőbben (57,3% és 57,4% illetve 58,7%).
Azt is megvizsgálták, hogy 15% napraforgódara helyett 12% egész fehér csillagfürtmagdara hogyan befolyásolja a termelési, vágási és húsminőségi tulajdonságokat. Egyedül a húsminőségben figyeltek meg különbséget.
A telítetlen zsírsavak aránya nőtt, a többszörösen telítetleneké csökkent. Az emberek egészségmegőrzésében, mindenekelőtt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából fontos omega-6/omega-3 zsírsav arány a fehér csillagfürtöt fogyasztó nyulakban alakult kedvezőbben.
Hántoltan értékesebb
A következő kísérletben a fehérjeforrás és a takarmányozási mód kombinációját vizsgálták. Az egyik csoport takarmányába 7% szójadara, a másikéba 10,5% fehér csillagfürtmagdara lett bekeverve. Mindkét csoporton belül két alcsoportot alakítottak ki. Egyikben a nyulakat ad libitum takarmányozták, a másikban a 33 napos elválasztást követő két héten az ad libitum fogyasztás 75%-ának megfelelő mennyiségű takarmányt kaptak az állatok, majd a kísérlet végéig (75 napos korig) tetszés szerint ehettek. A takarmány nem befolyásolta a növendéknyulak termelését, de a korlátozás időszaka alatt kisebb volt a nyulak súlygyarapodása és a testsúlya. Ugyanakkor a teljes nevelési időszak alatt, 33- 75 nap között csak a takarmányfogyasztás és a testsúly, valamint a vágási kitermelés csökkent szignifikánsan (2. táblázat).
Sem a takarmány, sem a takarmányozási mód nem befolyásolta az elhullást, ugyanakkor a csillagfürtöt tartalmazó takarmányt fogyasztó nyulak közül kevesebb betegedett meg (13, illetve 6 nyúl).A hántolt fehér csillagfürtmag takarmányba keverését is kipróbálták. A hántolás miatt javult a csillagfürt táplálóértéke, nőtt a fehérje- és csökkent a rosttartalma. Az anyanyulak termelését nem befolyásolta, ugyanakkor a tej zsírsavösszetétele javult. A növendéknyulak takarmányába 7% szójadarát vagy 7% hántolt fehér csillagfürtmagdarát kevertek. A hántolt csillagfürtöt kapó nyulaknak javult a súlygyarapodása és takarmányértékesítése, és nőtt a testsúlya (3. táblázat).
Egyik vágási tulajdonságban sem kaptak különbséget, ugyanakkor a hántolt csillagfürtöt fogyasztó csoportban a hús porhanyósabb volt, és sokkal kedvezőbben alakult az omega-6/omega-3 zsírsavak aránya.
A kék magja csak anyanyulaknak!
Két kísérletben is összehasonlították a fehér- és a kékvirágú csillagfürtmag mint fehérjeforrás nyulak termelésére gyakorolt hatását. Nem találtak különbséget az anyanyulak termelésében.
A kékvirágú csillagfürt magját fogyasztó növendéknyulaknak ugyanakkor romlott a súlygyarapodása, csökkent a vágáskori testsúly, és nőtt az egészségügyi kockázat.
Két kísérletben vizsgálták a csillagfürt melléktermékeket, az egyikben fehér csillagfürthéjat, a másikban pedig fehér csillagfürthéjlisztet kevertek a hízónyulak takarmányába, aminek nem volt kedvezőtlen hatása a takarmány táplálóértékére és a növendéknyulak termelésére.
A kékvirágú csillagfürt magja csak anyanyulaknak ajánlható. Az eredmények szerint a fehér csillagfürtmaghéj lisztje is alkalmas takarmány- összetevő a növendéknyulak takarmányában.
Köszönetnyilvánítás: A publikáció elkészítését az EFOP- 3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
