0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 12.

Ökotudatos évelőkertészet

A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz) idei őszi szakmai útját Németországba szervezte. A tanulmányút során fölkeresték a Gaißmayer évelőkertészetet is. Egyik tulajdonosa, Dieter Gaißmayer mutatta be az üzemet a huszonöt magyar szakembernek.

A bajorországi Illertissen településen 3,5 hektáron gazdálkodnak, ami egy mintakertekből álló, a kertkultúrát népszerűsítő alapítványi területtel (Museum der Gartenkultur), illetve árudával egészül ki. A kertészetben több mint háromezer évelőfajtával foglalkoznak.

Vegyszermentesen

Dieter Gaißmayer 38 éve alapította a céget barátjával. Németországban közepes méretű évelőkertészetnek számítanak, és nem is akarják növelni az üzemet. Már nem szolgálnak ki nagy bevásárlóközpontokat, nem szállítanak nagy áruházakba, nagy kertépítőcégeknek, és önkormányzati megrendeléseket sem fogadnak. Nem tudnak és nem is akarnak olcsóbbak lenni, és nem kívánnak beszállni az árversenybe. A minőségre összpontosítanak, biogazdálkodást folytatnak.

Az Európai Unió biotermesztésre vonatkozó általános előírásai mellett a szigorúbb német szabályokat követve nevelik az évelőiket.

A cég így ügyel a környezetvédelemre, a dolgozók és a vásárlók egészségére. Könnyen találnak munkatársakat, mert mindenki tudja, hogy itt vegyszermentes környezetben dolgozhatnak, más kertészetekkel ellentétben. Hatvan kertész szakembert foglalkoztatnak, sok közjóléti feladatot is ellátnak, tanulókat is képeznek.

A tulajdonos elmondta, hogy lassan nyugdíjba menne és azután csak az alapítvánnyal foglalkozna. Egyik lánya már velük dolgozik, de kiemelte, hogy ez a munka valójában csapatmunka. Nem akarnak kertészeti centrum lenni, az árudájukban szinte csak évelőket árusítanak, a választékot Hollandiából vásárolt hagymásokkal egészítik ki. A holland eladó szavatolja a fajtaazonosságot, és hogy termesztett (nem eredeti termőhelyről fölszedett) növényeket forgalmaz.

Szénából leves

A Gaißmayer évelőkertészet saját árudája mellett elsősorban a világhálón keresztül értékesít. A német nyelvű országokba évenként harmincezer, interneten megrendelt tételt szállítanak ki. A DHL Németországban általában egy nap alatt kézbesíti az árut. Magyarországról nem szívesen vennének föl rendelést, mert a három-négynapos utazás nagyon megviselné a növényeket. Talán kora tavasszal vagy késő ősszel küldhetne hazánkba növényt, mondta a tulajdonos, de drága lenne és nem akarják, hogy csalódjon az ügyfél.

A cégnél az „öko” és a „bio” előszavak használata nem marketingfogás, a szellemiség áthatja a mindennapjaikat.

Papírdobozba csomagolnak, a ragasztószalagjuk is papíralapú, még a hézagkitöltésre is biotermesztésből származó szénát használnak. Tájékoztató füzetet is mellékelnek, amelyben leírják, hogy a szénát mire lehet használni. Például levest főznek belőle.

Történelmi évelők

A növényeiket saját maguk szaporítják, anyanövényekről. Dieter Gaißmayer a globalizáció rossz velejárójának tartja, hogy a kertészetek többsége a növényeket Európában ugyanarról a néhány helyről szerzi be. Emiatt ha gond lesz a növényekkel, akkor mindenhol gond lesz, véli a szakember. Fontosnak tartja, hogy legyen helyi, regionális évelőfajta-kínálatuk, nem szereti a tucatárut. Szeretné megmenteni a helyi fajtákat a következő nemzedéknek. Saját szelekciói is vannak, de inkább a környékbeli nemesítők fajtáit szaporítja és forgalmazza. Németországban, ahogy máshol is, korábban megszokott volt, hogy az évelőkertészetekben nemesítés, szelekció is folyt, mint például Karl Foerster évelőkertészetében. Ma a nagyvállalatok számára az a fontos, hogy minél mutatósabb növények kerüljenek ki, minél nagyobb darabszámban, már kevésbé figyelnek a belső értékekre.

Anyatelepük egyúttal bemutatókert is, 15-20 ezer növény látható ott, többségükben évelők. Így a vásárlók kifejlett korukban is láthatják azokat a növényeket, amelyeket az árudában megtalálnak.

Igyekeznek az újdonságokat is bemutatni, de fontosnak tartják, hogy az anyatelep fajtamegőrző terület is legyen. Olyan növényeket is találunk ott, amelyek tizenöt-húsz éve voltak divatosak, de meg kell, hogy maradjanak, hallottuk, lehet, hogy idővel újra szerephez jutnak.

Kőpestis

Dieter Gaißmayer „kőpestisnek” nevezte azt a ma világszerte divatos irányzatot, amikor mindent lekavicsoznak a kertben és egyre kevesebb teret kap a zöld. Így sajnos vannak olyan kerttulajdonosok, akikre nem lehet azt mondani, hogy kertészkednek, hisz igazából kőtulajdonosok, mondta. Ezen szeretnének változtatni, egyik akciójuknak a „kőtelenítsd magad” címet adták. A növények mellett szerves tápanyagot, mikroorganizmusokat, aktivátorokat is árusítanak. Ezzel akarják tudatosítani a vevőben, hogy a föld fontos része a kertnek, és hogy támogatni kell a talajt. A klímaváltozás korában minden négyzetméter zöld számít, amiben nagyon fontos tényező a házikerti övezet minősége is. Németországban akkora területet foglalnak el a családi házak kertjei, mint a természetvédelmi területek.

Ellenőrzött újdonságok

A vásárlóknál érezhető az újdonságok iránti láz. Ez jó, ők azonban mindig ellenőrzik az új fajtákat, mielőtt eladásra kínálják. Sok az olyan újdonság, amelyről kiderül, hogy kevésbé értékes, mert például két-három év után kipusztul. Jó példa erre az Echinacea, az új fajtái között kevés az igazán hosszú életű. Néhány régebbi fajta, például az Echinacea purpurea August Königin viszont nagyon jó. Honlapjukon folyamatosan bemutatják azokat az új fajtákat, amelyeket jónak tartanak, és őszintén tájékoztatnak arról is, ha valamelyikről kiderül, hogy kevésbé értékes.

A lángvirágok közül a Phlox paniculata fajtáit már nem termesztik, helyette a Phlox amplifolia-változatokat ajánlják, mert jobb a meleg- és szárazságtűrésük. A bambuszok közül a Phyllostachys aureát invazív tulajdonsága miatt nem árusítják többé. Meleg- és szárazságtűrésük, valamint hosszú ideig tartó virágzásuk miatt jól alkalmazhatóak az Anaphalis-fajták. Száraz, de árnyékos fekvésben szép a kékvirágú Trachystemon orientalis, de csak olyan helyekre érdemes ültetni, ahol a növény tarackoló tulajdonsága nem okoz gondot.

A Paeonia-fajták közül az Itoh hibrideket szabadgyökérrel forgalmazzák októberben.

Szép, robusztus megjelenésűek, erős levélnyéllel. Egyszerre vannak bimbók és kinyílt virágok is a bokrokon, hosszú ideig nyílnak, virágszínük is egyedi és sokféle. A Scutellaria incana nagyon szép kékvirágú évelő, de csapadékos évben nem fejlődik jól. A Salvia uliginosát kedvelik a dongók, rászállva hintáznak kékvirágú hajtásain. A növény mínusz 20°C-ig télálló, de vízigényes. A Verbena macdougalii Lavender Spires erősen gyomosít, ezért nehéz kiültetésekben alkalmazni. A kertészetben olyan hibrid jött létre, ami steril és sokáig nyílik.

A Hosta-kiültetés célja, hogy a vevők lássák a fajtákat valós nagyságukban. A növényeket júliusig védik a csigák ellen, utána magukra hagyják őket.

Az árnyliliomok jól használhatók edényes beültetésre is. Fontos ismerni a végleges méretüket, hisz van, amelyiknek elég az egyliteres kaspó, míg a másik csak a kétszáz literesben lesz szép.

A kertészet történelmi évelőkkel is foglalkozik, azokkal a fajokkal, fajtákkal, amelyek Közép-Európában jól fejlődnek. A Himalájából származó Morina longifolia 130 évvel ezelőtt került be Európába. Érdekes, mutatós a virágzata, aromás a levele, elvirágzás után és télen is szép. Harminc éve van belőle néhány tő a kertészetben, szinte senki sem ismeri. Ezért tekinthetjük akár újdonságnak is, hallottuk.

Klímakísérletek

Több mint kétszáz díszfűfajtát ültettek ki az anyatelepre. Nemcsak a viráguk, hanem leveleik kellemes őszi színeződése is érték. Németországban új gond a díszfüvek gyomosítása, a klímaváltozás miatt ugyanis több fajta beérleli a magját. Ehhez a változáshoz a Gaißmayer évelőkertészet úgy alkalmazkodik, hogy például a Miscanthus-fajták közül előnyben részesíti azokat, amelyek egyáltalán nem, vagy csak későn virágoznak. A díszfüvek visszavágásával is kísérleteznek, ami késlelteti a virágzásukat, ezzel igyekeznek a gyomosítást megakadályozni. Az alapelv a magas Asterek júniusi visszavágásának gyakorlata volt, amitől a növény tömöttebb marad, később virágzik, és nem dől szét a bokra. Kísérletüknek még nincs eredménye, de már látszik, hogy van olyan fajta, ami szép marad, de van, ami nem.

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb a szárazság, a nyári hőség, és a tél is mind később kezdődik Németországban.

Sok növény megindul, majd a későn érkező hideg miatt elpusztul a tavaszi kihajtásban. Dieter Gaißmayer ennek a változásnak a hatását figyeli az évelőknél.

Jól bírja a szárazságot az ernyősvirágzatú Cortia wallichiana. Jó válasz lehet az éghajlatváltozásra, magyarországi termesztésre is ajánlja a szakember. Nagy divatjuk van a prérinövényeknek, nagyon jó faj az Amsonia hubrichtii is.

Örvendetesnek találja a kertész a rovarcsalogató növények iránti növekvő keresletet.

Fontos, hogy minél több kertben legyen rovarhotel, amit ők is bemutatnak. Véleménye szerint ugyanis akkor jó egy kert, ha a növények, az állatok és az ember egyensúlyban, boldogan egymás mellett élnek.

Újrahasznosítás

A kertészetben és a bemutatókertben is sok mindent újrahasznosítanak. Sok régi eszközt, háztartási edényt láttunk új szerepben, növénytartóként. Termőtalajuk kötött, a téli nedvesség miatt sok évelő elpusztul. Ezért a levegősebb talajt igénylők kiültetése előtt a terület kialakításánál egy régi vasútállomás bontási anyagát, törmelékét dolgozták be a dombokba, hogy a mediterrán típusú növényeknek kedvezzenek vele. A mediterrán kiültetésnél kagylókat használtak talajlazításra, amit egy étteremtől kaptak. A Thymus, a Lavandula, az Artemisia és a Salvia is jól érzi itt magát. A levendulát rögtön elvirágzás után visszametszik, így az év hátralevő részében és télen is formásak maradnak a tövek.

Forrás: Kertészet és Szőlészet