Back to top

A vegetarianizmus a jövő útja?

A vegetarianizmus területén listavezető Németország, ahol minden tizedik ember húsmentes diétán él. Európa sok országában népszerűek a növényekből készült termékek. Egy kutatás szerint a válaszadók 3,7%-a vallotta magát vegetáriánusnak, 1,6%-a pedig a vegán étrendet követi. Az élelmiszeripar intenzíven reagál erre.

Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk.

A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is hozzájárult, amely megerősítette, hogy a megfelelően kiegyensúlyozott növényi étrend az egészséges fejlődés minden szintjén segítséget nyújt. A fogyasztók a világ minden táján több gyümölcsöt, zöldséget, gabonát és magvakat akarnak a napi menüjükhöz.

- Hasonló tendencia mutatkozik a vegán termékek iránti kereslet növekedésében Európa-szerte. Sok országban a népszerűsége nagymértékben nőtt, egyes helyeken pedig kétszeres volt a tavalyi évhez képest, ami nagyon nagy előrelépés. Egyre többen kérdeznek a vegán termékekről - mondja Renato Pichler, a veganizmus és a vegetarizmus területének szakértője.

Etikai megfontolások és a természeti környezet védelme is szükségessé teszi az állati eredetű termékek fogyasztásának a korlátozását.

Az ENSZ előrejelzései szerint, ha a húsfogyasztás megduplázódik a 21. század közepére, akkor a gazdaságoknak több mint 70% -kal kell növelni takarmánytermelésüket, illetve gazdaságukat a várható 9 milliárd ember számára. A szántóterületek közel egyharmadát a takarmánynövények termesztésére kell majd használniuk.

- Az állati eredetű élelmiszerek előállítása óriási földterületet igényel. Először is állati takarmányt kell előállítani, viszont  az állat nem minden része kerül az asztalunkra. Az egész folyamat hatalmas mennyiségű erőforrást, energiát és vizet fogyaszt. Például egy kilogramm marhahús termelése akár 50 ezer liter vizet is igényelhet. A hústermelés nagyobb terhet ró a környezetre, mint a nemzetközi közlekedés, ezért nagyon fontos a hús és tejtermékek fogyasztásának korlátozása - magyarázza Renato Pichler.

Szakértők jelzik, hogy a növényi eredetű táplálék fog a világon dominálóvá válni. Az ilyen életmód méltányos, többek között pozitív hatással van az állatok jólétére és a környezeti fenntarthatóságra.

- Először is ahhoz hogy ételeket készítsünk, még nem kell állatokat ölni. Másodszor csökkentjük a környezeti terhelést, mert tudjuk, hogy a környezetvédelem hatalmas kihívás, elég csak ha az éghajlat változást nézzük. A harmadik kérdés az egészségünk, és a növényi eredetű élelmiszerek segítik annak megőrzését – mondja Pichler.

A szakértő hangsúlyozza, hogy

a vegán étel jó alternatíva azok számára, akik cukorbetegségben, túlsúlyban vagy a rák különböző típusiban és más civilizációs betegségekben szenvednek.

Ezért fontos hogy a fogyasztók könnyen meg tudják különböztetni a vegán és a vegetáriánus élelmiszereket.

– Egyértelmű nyilatkozatot teszünk. A fogyasztó ellenőrzi az összes összetevőt, és ennek alapján megállapítja, hogy a termék valóban vegán. Például, egyesek azt mondják, hogy a hal vegetáriánus étel. Ez rossz megközelítés, mert a halak is állatok. Mindent ellenőrizhetünk az Európai Vegetáriánus Szövetség által készített nemzetközi szabványokban. Amikor a termék „V-védjegy” minősítésű, biztosak lehetünk benne, hogy vegán – magyarázza a szakértő.

Nagyon fontos a tanúsítvány, amely tájékoztatja az ügyfelet, hogy a termék vegán.

Száz százalékos bizonyosságot ad arról, hogy a termék előállításának, feldolgozásának és csomagolásának egyetlen szakaszában sem került állati termék.

Ez a projekt egy olyan nemzetközi vállalkozás, amely egész Európából származó partnereket foglal magában. Ez nem csak a vegán termékekről szól, hanem a tisztességes kereskedelemről és a biogazdálkodásról is. Az emberek egyre gyakrabban szeretnék tudni, mit esznek, és ebben segít a „ V-védjegy” tanúsítvány.

Forrás: 
raportrolny.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.