0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. október 7.

A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése

A fenti címmel jelent meg 2018 áprilisában kis kézikönyvem. Ezzel a témával összefüggésben osztok meg néhány részletet. Mivel a tavaszi munkálatok még két hónapnyira vannak, megengedhetjük magunknak, hogy távolabbról indítsuk a témát.

Az eddigi információk alapján országosan sok a legyengült méhcsalád. Úgy látszik, minden összeesküdött ellenünk: alacsony mézárak, atka, nozemózis, klímaváltozás, méhlegelők hiánya és még folytathatnánk a sort. Szinte késztetést érzünk arra, hogy feladjuk a küzdelmet már a mérkőzés kezdete előtt. Ha így teszünk, akkor biztosan nem érünk el jó eredményt.

Mit tegyünk tehát?

Először is bontsuk két részre a körülményeket: • Rajtunk kívül állók • Rajtunk múlók

Ami rajtunk kívül álló körülmény, azzal én nem foglalkoznék, mert megváltoztatni úgysem tudom, legfeljebb állandósíthatom általa a rossz hangulatomat.

A rajtam múló körülményeket gondosan összeszedném, hogy semmi ki ne maradjon. Egyrészt azért, mert ezzel a lehetséges eredményt maximalizálom, másrészt, ha mégis kudarcot vallanék, akkor az ne az én hanyagságom miatt történjen. Nézzünk néhány konkrét példát:

Rajtunk kívül álló körülmények:

• Milyen hosszú és milyen hőmérsékletű a tél

• Mikor történik meg a méhek tisztulása

• Mikor kezdődik a méhcsaládok tavaszi fejlődése

• Milyen hosszú és milyen hőmérsékletű lesz a tavasz

• Mikor virágzik az akác

• Milyen lesz az időjárás akác virágzás alatt

• Mennyi lesz a hordós méz ára stb.

Rajtunk múló körülmények:

• Telelő élelem mennyisége és minősége

• Lépkészlet minősége

• Téli kártevők elleni védekezés

• Meleg takarás a tavaszi fejlődés időszakában

• Méhanyák kora és minősége

• Telephelyünk méhlegelőjének minősége

• Serkentés sziruppal

• Fehérje pótlás • Itatás

• Megfelelő méretű fészek

• Termelő erősségű egységek kialakítása

• Megfelelő, alapos előkészület a tavaszi munkálatokra

• Időben elvégzett méhcsaládkezelések • Anyátlan családok anyásítása, stb.

Az első kategória tételeit figyelembe veszem az egyes döntések alkalmával, de csak támpontul szolgálnak. Pl. nem tudom megszabni, hogy mikor kezdődjön a méhcsaládok tavaszi fejlődése, de ha a természet lehetővé teszi, akkor haladéktalanul megkezdem a munkát, és mindent megadok a méhcsaládoknak, ami hozzájárulhat a fejlődésükhöz (1. kép ). Hogy akác virágzásra pontosan mekkorára fejlődnek a családok azt nem tudom, de tudom, hogy hetente mennyivel gyarapszik a fiasítás és a népesség. És azt is tudom, hogy a többletmunka által többlet fiasításra és többlet népességre teszek szert (2. kép).

Méhész-világunk

A tavaszi fejlesztés tárgyalása előtt, összefoglalom ágazatunk pillanatnyi helyzetéről érzett gondolataimat. A méhészeti ágazat jövőjét alapvetően határozza meg, hogy tudunk-e versenyképesen termelni. Jól látszik a szakmai rendezvényeken, hogy ma már a méhészet kevésbé vonzó tevékenység, mint volt a munkanélküliséggel sújtott rendszerváltás után, vagy a 2008-as válság utáni években.

A munkaerőpiacon verseny, sőt néhol harc folyik a kiváló munkaerőért. És legyünk őszinték, az az ember, aki létre tud hozni, és jól tud üzemeltetni egy több száz családos méhállományt, az nem éppen rossz munkaerő.

Ha egy ilyen, gondolkodni tudó, folyamatokat megértő, proaktívan cselekvő embernek a versenyszférában versenyképes fizetést kínálnak, napi nyolc órai becsületes munkáért, annak érdemes mérlegelnie, hogy vajon jobb döntés-e saját megtakarításaiból tízmilliós nagyságrendű összeget befektetnie és kockáztatnia egy bizonytalan kimenetelű kalandért.

Ha a méhészet a professzionális méhész számára nem képes többet nyújtani, mint egy átlagos megélhetés, akkor nincsen létjogosultsága a mai világban. A másik oldalról viszont éppen ellentétes nyomás van ágazatunkon, mikor az olcsó kínai, vagy dél-amerikai termékekkel kell felvennünk a versenyt. Versenyképes áron kell előállítanunk a termékünket, amikor a költségtényezők közül egyik legnagyobb a munkabér és járulékai. A két hatás kényszeríti a mai magyar méhészt arra, hogy egyszerre hozzon létre nagy termékmennyiséget vagy másként fogalmazva nagy értéket, de a fajlagos költsége alacsony legyen.

Mikor a méhész az utódláson gondolkodik, és nem érti, hogy miért nem vonzó gyermekei számára a méhészkedés, akkor érdemes elgondolkodni rajta,

hogy vajon mennyire versenyképes a mai világban egy olyan szakma, ami nagy tőkebefektetést, pontos munkavégzést, rossz munkafeltételeket (éjszakai vándorlás, napon védőfelszerelésben dolgozni, tűrni a méhszúrást) és bizonytalan végeredményt kínál. A méhcsaládok gyors tavaszi fejlesztése arra ad megoldást, hogy a munkamennyiség tervezhető és egyszerű legyen, a folyamat végeredményeként egy akkora termelési potenciállal rendelkező méhtömeget adjon a befektetett munkához és pénzhez képest, ami ellensúlyozza a hátrányokat, továbbá megadja a lehetőséget arra, hogy az elsődlegesen létrehozott értéket, vagyis az óriási méhtömeget a mézen kívül bármely más termelési ág szolgálatába állítsuk. Csakis így, folyamatos újításokkal és a piaci igényekhez alkalmazkodó termeléssel tud a magyar méhészet a jövőben versenyképes maradni.

Akik megértik az idők szavát versenyben maradnak, akik nem, azok pedig eltűnnek, mint utolsó mohikánok.

A tavasz az egyik legintenzívebb értékteremtő időszak, a méhcsalád életében pedig a legtermékenyebb. Ilyenkor áll a legtöbb virágpor rendelkezésre, ilyenkor rakja le a legtöbb petét a méhanya, ilyenkor dajkálja a dajkaméh a legtöbb lárvát. Tehát ilyenkor keletkezik a legnagyobb elsődleges érték. Az elsődleges értéken én a munkásméhet értem, hiszen az bármelyik egyéb méhészeti termékre szabadon átváltható: mézre, méhcsaládra, méhrajra, méhanyára, lépes mézre, viaszra, virágporra, propoliszra, megporzásra, stb.

A fejlődés mértékére jellemző, hogy a tavasszal meglévő 10-20 ezer méhegyedből május közepére 50-60 ezer lesz, tehát 300-500%-os növekedést érünk el.

Ha ebből csak egy kisebb részt pénzügyileg realizálni tudunk, már eldőlt, hogy eredményes lesz-e az évünk vagy sem.

Előkészületek

Ha megkérdezünk egy méhészt, hogy melyik a legfontosabb hónap, a többség a májusra szavazna. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a májusi szép teljesítmények csak akkor lehetségesek, ha a méhész becsülettel elvégezte a házi feladatát, vagy kivételesen jó körülmények között élnek a méhei. Nyilvánvalóan, nem egyformán fontos minden időszak és minden hónap, de a méhek fejlődése szempontjából a március-április a legfontosabb időszakok, vagyis, ha a méhek fejlődését, szaporodását akarjuk segíteni, akkor a megfelelő időben kell jelen lennünk.

Nem engedhetjük meg, hogy bármilyen egyéb sürgős, de akár fontos dolog elvonja a figyelmünket az időszak aktuális munkáitól.

Mit tehetünk, hogy ez ne történhessen meg? Egyszerűen megtervezzük a munkát, úgy, hogy összeszedjük az előttünk álló feladatokat, mondjuk egy papírlapra, majd, feltesszük magunknak a kérdést, hogy:

A. Valóban szükséges ezt a feladatot elvégezni? Ha nem, akkor húzd ki a listáról, ha igen, tedd fel a következő kérdést:

B. Feltétlenül nekem kell elvégeznem ezt a feladatot vagy rábízhatom- e valaki másra? Itt gondoljunk arra, hogy ha valamit pl. meg kell vásárolni, nem tudom-e futárral vagy bármilyen egyéb módon kiszállíttatni, valakivel elhozatni, valamivel összekötni. Ha el kell készíteni, akkor én, vagy valaki más végezze el azt. Két dolgot érdemes szem előtt tartani: időből, vagy pénzből áll rendelkezésemre több? Ha időt takarítok meg, akkor a felszabaduló időt tudom-e magasabb rendű tevékenységre fordítani? Mik lehetnek ezek a magasabb rendű tevékenységek? Például tanulás, tervezés, pihenés vagy nagyobb hozzáadott értékű munka.

C. Vannak olyan feladatok, amelyeket el kell ugyan végeznünk, de időben előre hozhatjuk, így tehermentesíthetjük az aktív méhészeti időszakot: az egérrácsokat, madárhálókat már a tavaszi felmelegedés kezdete előtt néhány nappal eltávolíthatjuk. A rácsokat, hálókat úgy csomagoljuk össze, hogy az őszi felhasználáskor csak fogni kelljen őket: Telephelyenként, rendezetten összecsomagolva, dobozokban, zsákokban, feliratokkal ellátva. Ha lepényt gyúrunk vagy vásárolunk, szerezzük be időben. A gyógyszer- cukor beszerzést, a méhészeti nemzeti programhoz úgyszintén. A bővítésekhez használt lépeket a teljes lépkészletből már ősszel szétválogatva tárolhatjuk el, külön a szűz, a zsemleszínű és a sötétebb mézkamra lépeket. Az őszi lépválogatás egyébként is szükséges, hiszen a selejtezésre, kiolvasztásra szánt lépeket mielőbb ki kell olvasztanunk, hogy a cserébe kapott műlépet még a tél folyamán keretbe olvaszthassuk.

(Folytatjuk)

Zimmer Zoltán

Forrás: Méhészet