Back to top

Nemcsak a fogyasztók pazarolnak

Az élelmiszer-pazarlás, angolul food waste, az utóbbi években népszerű fogalommá vált. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli.

Sokan kutatják, számos tudományos és ismeretterjesztő cikk született a témában. A legtöbb szakértő a fogyasztók és a kereskedelem pazarló magatartásával foglalkozik, holott nemzetközi becslések szerint a fogyasztók után a második legtöbb veszteséget a feldolgozóipar termeli. Az élelmiszeriparban keletkező veszteségekkel ennek ellenére kevés nemzetközi kutatás foglalkozott eddig, Magyarországon pedig az Agrárgazdasági Kutató Intézet volt az első, amely részletes felmérést készített erről a témáról.

A kérdésfelvetés azért is nagyon izgalmas, mert a feldolgozás során rendkívül sokféle hulladék, melléktermék keletkezik, melyek jórésze értékes biológiai anyag, hasznosításuk ezért számos előnnyel járhat környezetvédelmi, fenntarthatósági, gazdasági értelemben.

Ennek ellenére jelenleg kevés figyelem irányul erre a területre, a szabályozás sokszor nem segíti a megfelelő hasznosítást.

Az AKI Élelmiszerlánc-kutatási Osztálya 2018-ban több mint 4000 élelmiszeripari cégnek küldött kérdőívet, melyre 175 értékelhető válasz érkezett. A kutatás feltáró jellege miatt a kérdőíves megkérdezés kiegészült kvalitatív kutatással is, amelynek keretében mélyinterjúk készültek az eredmények mögöttes okainak megismerésére.

A technológia részének tartják

Az eredmények szerint a cégek közel kétharmada pontosan nyomon követi az élelmiszer-hulladékok keletkezését, további 11 százalékuk képes kiszámolni a keletkező mennyiséget más nyilvántartásokból, 22 százaléka a válaszadóknak pedig saját bevallása szerint meg tudja becsülni a keletkező hulladékok mennyiségét. Nem meglepő módon a nyilvántartás megléte, pontossága statisztikailag kimutatható összefüggésben állt a cégek méretével, az alágazati hovatartozással (leginkább az olajgyártásban, a húsiparban és a tejiparban léteznek pontos nyilvántartások), de olyan tényezőkkel is, mint hogy rendelkezik-e az adott cég integrált vállalatirányítási rendszerrel, kontrollingrészleggel, honlappal.

A válaszadók többsége egyáltalán nem tartotta problémának a keletkező veszteségek jelenlétét, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy azt a technológiai folyamat természetes részének tekintették.

Ezt az is alátámasztja, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a technológiai okokból el nem kerülhető veszteségek teszik ki az összes hulladék több mint 80 százalékát. Ugyanakkor azoknál a cégeknél, ahol a keletkező veszteségek kezelése erősen szabályozott és meglehetősen költséges (jellemzően az állati termékeket feldolgozó alágazatok körében), súlyosabb problémának vélték a veszteségek keletkezését. Emellett az is jellemző volt, hogy a nagyobb méretű cégek – ahol koncentráltan nagyobb mennyiségű veszteség keletkezik –, a kontrolling­rész­leggel, vállalatirányítással rendelkező cégek, illetve azok, ahol pontosan nyilvántartják a keletkező veszteségeket és így szembesülnek azok nagyságrendjével, szignifikánsan súlyosabb problémaként értékelték a jelenséget.

A megkérdezett cégek egyértelműen anyagi kérdésként kezelik az élelmiszer–veszteségek keletkezését: ezért igyekeznek jobb kihozatali mutatókat elérni, az elkerülhetetlen veszteségeket minél jobban hasznosítani, vagy legalább minél olcsóbban elszállíttatni. Ezt támasztja alá az is, hogy

a válaszadók háromnegyede nem érzékelt eddig semmiféle külső elvárást (a társadalom, a fogyasztók, a hatóság stb. részéről) azzal kapcsolatban, hogy csökkentse, jobban hasznosítsa veszteségeit.

Ugyanakkor néhány, jellemzően nagyobb méretű, gyakran multinacionális hátterű cég PR okokból, jobb imázs kialakítása érdekében is foglalkozik a problémával, környezetvédelmi programjának részeként.

Olcsóbb megsemmisíteni

A felmérés a keletkező hulladékok mennyiségére nem terjedt ki, de az említések gyakorisága szerint a legtöbb mellékterméket állati takarmányként hasznosítják az élelmiszeripari cégek. Ezt követte a más élelmiszer gyártása, majd a hulladéklerakóba történő szállítás és a negyedik helyen az, hogy az átadó számára ismeretlen, mi történik az elszállított hulladékkal. Közepes gyakorisággal szerepelt a válaszok között a komposztálás, az élelmiszer-adomány, a bio­ener­getikai felhasználás, míg bioalapú más anyag előállítására csak elvétve hasznosítják a keletkező veszteségeket, ugyanis erre Ma­gyar­orszá­gon még nincs elérhető technológia.

A nagyszámú jelölés ellenére az interjúkból kiderült, hogy az állati takarmányként való hasznosítás is sokszor komoly szabályozási akadályokba ütközik (nagyon szigorúak a haszonállatok takarmányozására vonatkozó előírások).

A legtöbb esetben a húsipari cégek hob­bi­állat­ele­del­ként értékesített melléktermékeit kellett érteni alatta, emellett a malomipar, olajgyártás melléktermékei is keresett, jól értékesíthető takarmány-alapanyagok. Más növényi terméket feldolgozó cégek viszont gyakran számoltak be arról, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék hulladékait nagy mennyiségben lehetetlen takarmányozási célra értékesíteni, mert a modern állattartó telepeken szigorú receptúrák szerint folyik az etetés, és az ilyen melléktermékekre nincs igény.

Hasonlóan problémás a komposztálás is, ugyanis zöldtrágyára a mezőgazdaságban nincs kereslet. A zöldség- és gyümölcsfeldolgozók azt is nehezményezték, hogy a hulladéktörvény a szennyvíz, szennyvíziszap tekintetében nem tesz különbséget a kommunális, állati termék gyártásából származó szennyvíz és a csak növényi részeket tartalmazó szennyvíz között, ami extra beruházásokat, magas kezelési költséget jelent ezen cégek számára, miközben ellehetetleníti ennek az értékes biológiai anyagnak a jobb hasznosítását is.

A cégek több olyan tényezőt is felsoroltak, amelyek jelenleg komolyan akadályozzák a veszteségek keletkezésének megelőzését, vagy a létrejött veszteségek jobb hasznosítását.

Ezek egy része a túl szigorú szabályozással függött össze, de felmerültek piaci problémák (bizonyos melléktermékekre nincs igény vagy nagy mennyiségben nincs rá igény), illetve az a klasszikus közgazdasági probléma, hogy a hulladékok keletkezése még nincs megfelelően beárazva. Több olyan válasz is érkezett ugyanis, hogy elvileg létezne megfelelő technológia a veszteség csökkentésére, de annak beruházási költsége vagy működtetési költsége túl magas, olcsóbb a hulladékot megsemmisíteni.

Szabályozni kellene

Összességében kijelenthető tehát, hogy az élelmiszer-feldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak: ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett komoly kihívást jelent az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő, láncszerű együttműködés az érdekeltek között, és jelenleg nincs elég ösztönző erő a veszteségek csökkentésére. Az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában ennek megfelelően csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne: olyan ösztönzőkre lenne szükség, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása.

Kürthy Gyöngyi

AKI

MMG - Nem éri meg csökkenteni az élelmiszer-pazarlást

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

QR-kód a tejesdobozon

Ma már egy egyszerű QR-kód csomagolásra nyomtatásával meg lehet osztani a fogyasztókkal az általuk megvásárolt tejet előállító tehenek egészségére és tartási körülményeire vonatkozó információkat. Azt is lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a tej által az állattartó gazdaságtól az áruházi polcig megtett úttal, vagy hogy elérjék a tehenek jólétére vonatkozó adatokat.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 5. hét

Február 1-től 28-ig nyújtható be a csatlakozási kérelem a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszerhez (MKR).

10 kiváló élelmiszer a vérnyomás csökkentésére

A vérnyomás normális esetben a nap folyamán fokozatosan emelkedik és csökken, a krónikusan magas vérnyomás - más néven magas vérnyomás - növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Annak érdekében, hogy csökkenstük ezeknek a kockázatát az alábbi élelmiszerek a segítségünkre lehetnek.