Back to top

Terítéken a dúvad (2. rész): Erdősítő mátyásmadár

A hazánkban vadászható szárnyas kártevőink közül most a szajkót mutatjuk be, melynek külleme feltűnő kék-fekete sávozású válltollain mutatkozik meg, amiket kalapdíszként szokás hordani. Jellegzetes riasztó hangja miatt gyakran nevezik mátyásmadárnak is.

A cikk első részében a hazánkban vadászható szárnyas kártevőink triójából a dolmányos varjút és a szarkát vettük górcső alá. Most a szajkó jelentőségéről és szerepéről lesz szó az erdőgazdálkodás vonatkozásában. 

A szajkót általában kártevőként könyvelik el, ami fészekfosztogatása miatt megalapozott, de talán ellenpontozni tudja valamilyen jótékony cselekedettel. Valóban ambivalens szerepet tölt be, ugyanis egyes külföldi megállapítások és hazai vélemények szerint is jelentős szerepe van az erdő ökológiai folyamatainak fenntartása szempontjából.

A varjúfélék családjába tartozó szajkó egész Európában előfordul. Állománya hazánkban stabil, enyhe növekedést mutathat. A lomberdők, elegyes erdők és erdőszegélyek lakója.

Vizsgálatok alapján elsősorban erdészeti és mezőgazdasági szemszögből kártékony rovarokat fogyaszt.

Mindenevő (polifág) táplálkozását periodicitás jellemzi: nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, kiemelendőek közülük az ormányosbogarak, gabonafutrinkák, melyek erdészeti és mezőgazdasági kártevőnek számítanak. Télen viszont magvakat, tölgymakkot és bükkmakkot fogyaszt. Ennek lehetségessége ott keresendő, hogy a szajkó az ősz folyamán makk-készletet raktároz el, amit tél idején keres fel.

A makkterméseket nagyobb távolságra, a gyűjtési ponttól 1-6 km-es körzetben szállítja és rejti el. A gyűjtési periódusban akár 4500 db tölgymakkot is képes elrejteni 0,5-15 méteres távolságokban. A makkokat természetes mélyedésbe helyezi, csőrével rögzíti, majd lombbal és mohával takarja.

Az elraktározott makkoknak egy részét viszont nem fogyasztja el, ezáltal a makkokból természetes „tölgyfatelepítés” alakulhat ki.

Ezek alapján a mátyásmadár a tölgymakk termesztése révén hozzájárul a tölgyesek természetes felújulásához. Ennek nyomán a szajkó és a tölgy között kölcsönös egymásra utaltság (mutualizmus, a szimbiózis egy lazább formája) jön létre. Míg a szajkó az ínséges időkben táplálékhoz jut a kocsányos és a kocsánytalan tölgy termése által, addig a fa megszabadul károsítóitól, mint például a tölgyilonca hernyójától, amit a madár főként a fészkelési időszakban fogyaszt.

Szelekciós hatása is van a szajkónak a tölgyfaállományban. A vizsgálatok eredményei szerint a szajkó kifejezetten azokat a makkokat keresi, amelyek tölgymakkormányossal fertőzöttek. A makkban található lárvákat kicsipegeti, az életképes, egészséges makkokat pedig elrejti télre.

Erdészeti hasznán túl azonban nem mehetünk el kártételeinek jelentősége mellett. Fészekrabló mivolta az énekesmadarak fiókáit és tojásait fenyegeti.

Ez azokon a területeken lehet jelentős, ahol nagyobb számban fordul elő, így kártétele is nagyobb lehet. Emiatt szükségessé válhat gyérítése, vadászati idénye július 1-étől február utolsó napjáig tart.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

A repce bizonytalan jövője

A repce a méhcsaládok számára remek virágpor- és nektárforrás. Ugyanakkor marcipánszerű íze miatt közkedvelt a méze is. A német méhészújság arról számol be, hogy a repce termésterülete a tavalyihoz képest 25%-al esett vissza. Ennek oka a repce termesztésének egyre nehezebb körülményei között keresendő: aszály/hidegbetörés, továbbá a pálmaolajból készült biodízel behozatali vámjának megszűnése.

Aránytalan beavatkozás Xylella fastidiosa ellen?

Valencia autonóm tartomány vezetése kérelmet nyújtott be az alicantei bírósághoz, hogy a fölszámolási program keretében két magánbirtokon kivághassák a Xylella fastidiosa baktériummal érintett olajfákat.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.